Az ajánlatot írásba már nem volt hajlandó foglalni az üzletkötő, mondván, hogy az „adott szó többet ér bármely szerződésnél és ajánlatnál”.
Az üzletkötő ígéretében jóhiszeműen bízva, a házaspár megváltotta újabb klubtagságát egy horvát szigeten található szálláshelyre. Az apartman, amelyre az üdülési jogot váltották azonban jóval kisebb volt, mint amit ígértek, nem a tengerre, hanem egy élelmiszerüzletre nézett és nem 30 méterre volt a strandtól, hanem fél kilométernyire.
Hat hónappal és számtalan sikertelen telefonhívással később az üdülési klub üzletkötője végül arról tájékoztatta a házaspárt, hogy az eladásra szánt üdülési jogot sajnos nem tudta értékesíteni. Ezek után pedig, ha keresték, egyszerűen kinyomta a telefont, az írásos megkeresésekre pedig nem reagál.
(A témához kapcsolódó írások a pro, kontra és jogtudor rovatainkban)