Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó előrejelzései szerint biztosra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa újabb 0,15 százalékponttal 1,65 százalékra csökkenti alapkamatát keddi kamatdöntő ülésén.
A citybeli elemzői közösség szerint a következő, júniusi kamatdöntő ülés lesz igazán érdekes abból a szempontból, hogy az MNB az addig beérkező újabb infláció adatsor hatására miképp dönt az enyhítési ciklus további menetéről.
A távlati várakozások ugyanakkor markánsan eltérnek: egyes londoni elemzői vélemények nem zárják ki azt sem, hogy az MNB már májusban befejezi enyhítési ciklusát, mások egészen 1,20-1,30 százalékos alapkamatig tartó folyamatos kamatcsökkentési hullámot várnak.
Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza közölte: a cég alapeseti előrejelzése továbbra is az, hogy az MNB a keddre várt kamatcsökkentés után júniusban egy 0,15 százalékpontos csökkentéssel befejezi az enyhítési ciklust.
Fage szerint azonban az utóbbi időszak inflációs meglepetései után valamelyest növekedett annak az esélye, hogy a keddi kamatcsökkentés lesz az utolsó a jelenlegi ciklusban.
A TD Securities vezető londoni elemzője kiemeli, hogy áprilisban mínusz 0,3 százalék volt a tizenkét havi infláció, jóllehet a piaci konszenzusos várakozás átlaga mínusz 0,5 százalékot valószínűsített a múlt hónapra.
Fage szerint ha a májusi infláció is meglepetést kelt a várakozásokhoz képest, és ezt az olajár további emelkedése és/vagy a forint euróárfolyamának gyengülése kíséri, akkor az MNB eltekinthet a júniusi kamatcsökkentéstől.
Az elemző hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem ez a TD Securities központi előrejelzési forgatókönyve. A ház megítélése szerint ugyanis a felfelé mutató áprilisi inflációs meglepetés és a külső inflációs nyomás mérsékelt emelkedése távolról sem elégséges ahhoz, hogy a monetáris tanács módosítsa piaci iránymutatását, különös tekintettel arra, hogy a legutóbbi kamatdöntő ülés jegyzőkönyve is erőteljesen utalt a további kamatcsökkentések lehetőségére.
Magdalena Polan, a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza közölte: a GS új, felülvizsgált előrejelzése az, hogy az MNB a jelenlegi enyhítési ciklusban egészen 1,25 százalékos alapkamatig folytatja a csökkentéseket. Ez jelentős módosítás, a Goldman Sachs eddig ugyanis 1,60 százalékos alapkamaton várta az MNB enyhítési ciklusának végét.
A cég vezető londoni elemzője szerint azonban a kamatcsökkentési mozgásteret szélesítik a jelenlegi és a rövid távú inflációs kilátások.
Az infláció továbbra is negatív, és bár valószínűleg a korábban vártnál valamivel előbb tér vissza a pozitív tartományba, változatlanul megvan az a kockázat, hogy a korábbi dezinflációs nyomás hatásai a teljes kosárra számolt inflációt, és különösen a maginflációt is alacsonyabban tartják annál a szintnél, amelyet a magyar gazdaság kilábalási folyamata és a gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés ezzel párhuzamos szűkülése egyébként indokolna - fejtegette a Goldman Sachs londoni szakértője.
Hozzátette: a GS várakozása szerint a magyarországi infláció 2015 végétől meredek ívű gyorsulásba kezd, ennek elsődleges hajtóerejét azonban a korábbi közműdíj-csökkentésekből, valamint az olaj- és az élelmiszerár-csökkenésekből eredő bázishatások adják majd. Ráadásul a GS várakozása szerint az infláció a kezdeti megugrás után is az MNB 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos célsávjának alsó tartományában marad, különös tekintettel arra, hogy a Goldman Sachs nyersanyagpiaci elemzőstábjának előrejelzése szerint a nyersolaj világpiaci árfolyama 2015 végén ismét csökkenésnek indulhat, és ez várhatóan 2016 egészében a célszint alatt tartja a magyarországi inflációt.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szerint a magyarországi inflációs folyamat valamelyes normalizálódása ellenére is várhatóan ismét "felülkerekedik a kamatcsökkentési vágy" a monetáris tanács keddi ülésén. A keddre várt 0,15 százalékpontos csökkentéssel az MNB alapkamata azonban már a Morgan Stanley által 1,50 százalékon várt alapkamat-mélypont közelébe kerül, így Pasquale Diana szerint nem lenne meglepő, ha a monetáris tanács a kamatdöntést kísérő közleményben utalást tenne arra, hogy a végéhez közeledik az enyhítési ciklus.
A Morgan Stanley vezető londoni közgazdásza szerint az elmúlt hetek piaci turbulenciája elvileg már most is indokolna valamelyes óvatosságot - például a kamatcsökkentések szüneteltetése vagy ütemének mérséklése formájában -, az MNB-t azonban nem elsősorban az abszolút, hanem a relatív kockázati mérőszámok érdeklik, és az idén eddig Magyarország relatív kockázati mutatói a térségi társgazdaságokhoz mérve nem romlottak.
A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni elemzői szerint "június lesz a vízválasztó" a monetáris enyhítés további menete szempontjából, mert akkor jelenik meg az új inflációs jelentés, és az MNB hajlamos e jelentésekhez kötni a monetáris ciklusok irányváltásait.
Az RBS londoni elemzőinek jelenlegi várakozása az, hogy a monetáris tanács a harmadik negyedévben is minden egyes kamatdöntő ülésen csökkenti az alapkamatot, és a kérdés csak az, hogy júniusban az MNB átvált-e 0,10 százalékpontos lépésenkénti ütemre az eddigi 0,15 százalékpontról.
A ház 1,20-1,30 százalék közötti alapkamaton várja az enyhítési ciklus végét, és véleménye szerint a forint euróárfolyamának nagyon kiugró és tartós gyengülése kellene e kamatkilátás módosulásához