Hivatali visszaélés, hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) a Tempus Közalapítvány gazdálkodásának átvilágítása után.
A tárca pénteki közleménye szerint a vizsgálat több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást azonosított, amelynek jelentős része a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsővezetőinek egyedi utasításai alapján történhetett.
Az érintett időszakban a tárcát Hankó Balázs vezette, a szakterületért Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a Tempus Közalapítvány főigazgatója is volt - tették hozzá.
Az összeg csaknem felét (921 millió forint) 2025-ben fizette ki a TKA - tudatták, példaként hozzátéve: egy 2025-ös gálaest szervezésére a 22 milliós támogatási szerződése felett még 76,6 millió forintot biztosítottak, a minisztériumból kapott e-mail instrukciói alapján.
Ismertették, hogy a gyanú szerint a közalapítvány tevékenységéhez nehezen köthető, hogy az UV Társulatnak "a magyar kulturális örökség innovatív bemutatására" 53 millió forintot adtak úgy, hogy a támogatói okiratban meghatározott Los Angeles helyett a szakmai beszámolóban már Dubaj szerepel helyszínként 3 személy részére 31 millió forint céljuttatás kifizetésével. A Nomád Nemzedék Kft. pedig egy kazahsztáni koncertfelvételre és egy magyar-kazah közös videóklip elkészítésére kapott 44 millió forintot - közölték.
A közalapítvány saját szakmai rendezvényeinél is több példát találtak az átvilágítás során arra, hogy nem szabályos eljárások, hanem minisztériumi felsővezetői egyedi utasítások alapján, az elnöki jóváhagyással adott mentességet kihasználva választották ki a szervezéssel, lebonyolítással megbízott partnereket - olvasható a tárca közleményében, amely szerint az így felhasznált több mint 280 millió forintnyi közpénzből valósultak meg szakképzési gálák, oktatási tanácsülések, vagy a 2025-ös Nyugat-Balkán Konferencia.
Kitértek arra is, hogy az egyedi utasítások konkrétan meghatározták a szerződő partnerek személyét, a megkötendő szerződések tárgyát, a kifizetendő összegeket, illetve a finanszírozás feltételeit.
- fejtették ki.
Az OGYM tájékoztatása szerint a vagyoni hátrány két fő okból merülhetett fel: egyrészt olyan tevékenységeket finanszírozhattak, amelyek nem kapcsolódtak a közalapítvány céljaihoz és közfeladataihoz, másrészt a támogatások összege is meghaladhatta a ténylegesen szükséges és reális költségeket. Emellett a kifizetések egy része eltérhetett az adott hazai vagy uniós forrás eredetileg jóváhagyott felhasználási céljától, ami a költségvetési csalás gyanúját is felvetheti - fűzték hozzá.