Kutatási program indult az invazív gombás fertőzések vizsgálatára a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezetésével, a nemzetközi konzorcium munkáját a Novo Nordisk Alapítvány támogatása teszi lehetővé - közölte Gácser Attila, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója pénteken.
A konzorciumot vezető professzor a projekt nyitókonferenciája előtt elmondta, a négy ország nyolc intézményének együttműködésével megvalósuló hatéves program célja a világszerte évente több mint másfél millió ember halálát okozó invazív gombás fertőzésekben fontos szerepet játszó extracelluláris vezikulák tanulmányozása.
Ezek a sejtek által kibocsátott foszfolipid kettős réteggel határolt nanorészecskék fehérjéket, DNS-t, RNS-t tartalmazhatnak, információkat szállítanak a sejtek között. Szerepük a tumorok esetében már széles körben kutatott, erre alapuló diagnosztikai és terápiás eljárások is léteznek. Működésük a patogén gombáknál azonban feltáratlan terület - tudatta a szakember.
A nyálkahártyán vagy a bőrfelszínen megtelepedő, fertőzést okozó gombák ezek a bioaktív anyagokat tartalmazó extracelluláris vezikulák révén befolyásolhatják a jóval távolabb lévő sejtek, az immunrendszer vagy akár az egész szervezet működését - magyarázta a szakember.
A magyar mellett dán, amerikai, brazil kutatók részvételével működő konzorcium első célja standardizált eljárás kidolgozása a vezikulák elkülönítésére. A következő lépés e nanorészecskék jellemzése és funkcionális vizsgálata lesz. A kutatók invazív gombás fertőzésben szenvedő betegekből is izolálnak majd vezikulákat, hogy megvizsgálják összefüggésbe hozhatók-e bizonyos jellemzőik - például a méretük vagy a bennük található virulenciafaktorok - a gombás fertőzés stádiumával, súlyosságával, az immunválasszal vagy akár a rezisztencia kialakulására - ismertette a kutatási programot a professzor.
A projekt tudományos tanácsadó testületében is résztvevő Karikó Katalin támogatásával az SZTE-n létrehozott Gazda-Patogén Interakció Központban azt is vizsgálnák, hogyan követhetők ezek a vezikulák az állatmodellekben - tette hozzá.
A szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI ALPS szakembereinek bevonásával ultragyors lézerfizikai és spektroszkópiai módszereken alapuló eszközt dolgoznak majd ki a vezikulák jelölésmentes jellemzésére - tudatta az igazgató.
Gácser Attila bízik abban, az alapkutatási projekt eredményeként olyan diagnosztikai eljárás fejleszthető majd, mellyel a fertőzés valódi megjelenése előtt detektálhatók lehetnek a gombás fertőzések. Az összegyűjtött ismeretek akár a terápiafejlesztésben is hasznosíthatók lehetnek majd, a gazdasejtek ugyanis nagyon hatékonyan veszik föl a vezikulákat, ezt kihasználva akár az immunválaszt erősítő anyagok is bejuttathatók lehetnek.