Elemzők: az új szerződések volumenének csökkenése továbbra is rontja az építőipar rövid távú kilátásait

Vélemény - 2026-11-13

Az építőipar rövid távú kilátásait továbbra is rontja, hogy éves szinten több mint 34 százalékkal esett vissza az új szerződések volumene - közölték elemzők pénteken az MTI-vel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.

A KSH pénteken tette közzé, hogy szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers, illetve a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján egyaránt 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, miután augusztusban - három hónap visszaesés után - kimagasló, 19,7 százalékos (korrigált) növekedést mutatott.

Az MBH Bank Elemzési Centrum ágazati kitekintője szerint az építőipar előtt álló rövid távú kilátásokat továbbra is rontja, hogy az új szerződések volumene 34,5 százalékkal, a szerződésállományé 14 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első háromnegyed évben az ágazat teljesítménye összességében stagnált, előrejelzésük szerint az év végére negatív tartományba kerülhet.

Hozzátették, az építőipar következő időszakának teljesítményét egyszerre befolyásolhatják pozitív és negatív tényezők. A lakáspiacon az 550 millió eurós Wekerle Lakásépítési Program élénkülést vetít előre, ugyanakkor az építészeti törvény módosítása miatt a kiemelt lakásberuházások új engedélyeinek 2026 végéig történő elhalasztása fékezheti egyes fejlesztések megvalósulását.

Az állami beruházások oldalán további átszervezések várhatók, miközben az uniós források felszabadítása középtávon kedvező fejlemény lehet az ágazat számára.

Arra is kitértek, hogy a források várhatóan elsősorban közlekedési infrastruktúra- és lakásfejlesztési beruházásokat támogathatnak, amelyek érdemibb növekedési impulzust 2027-től adhatnak az építőiparnak.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentárjában jelezte, szeptemberben az építőipar teljesítménye mind havi, mind éves bázison csökkent, ezzel megfelelt a várakozásoknak. A visszaesés okait szemlélteti a két építményfőcsoport eltérő teljesítménye: míg az épületek építésének volumene 5,3 százalékkal emelkedett, addig az egyéb építményeké 22,2 százalékkal csökkent. Az utóbbi kategóriába jellemzően állami megrendelések tartoznak, mint például út- és vasútépítések vagy közműépítések. Itt mindenképpen szerepet játszik egyes nagy beruházások leállítása.

Mindezek miatt az építőipar a harmadik negyedévben minden bizonnyal lefelé húzta a gazdasági növekedést.

Regős Gábor megjegyezte, rövidtávon nincs sok ok a derűlátásra: a leállított beruházások esetleges újra indulása időbe telik, az is kérdés, hogy az ágazat szereplői hogyan tudják átvészelni az addigi időszakot.

A rendelésállomány szeptember végén 14,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül a szeptemberi termelésben látott kettősség megmaradt, hiszen az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 2,1 százalékkal nőtt, míg az egyéb építményeké 19,2 százalékkal csökkent.

Rámutatott, hogy az új szerződések volumene sem mutat javulást, itt a visszaesés 34,5 százalék, ami mindkét építményfőcsoport jelentős csökkenéséből áll össze. Hosszabb távon a vállalati beruházások volumene is kérdéses, hiszen a korábbi nagy beruházások kifutnak, újak pedig nem nagyon indulnak és ezt a kedvezőtlen gazdasági környezet (magas energiaárak, német ipar problémái) sem segíti.

Az elemző úgy vélte, arra, hogy az építőipar gondjai megoldódjanak és a kereslet visszatérjen, még várni kell: ehhez mindenképpen hozzá tudna járulni a kedvezőbb gazdasági helyzet, az uniós pénzek megérkezése, illetve a leállított beruházások újraindítása.