A hazai jogrendszerben nem létezik egységes definíció a "fogyatékos személy" meghatározására. A munkaügyi központok ezért a megváltozott munkaképességű személy tágabb értelmezésű - az egészségkárosodottakat és a fogyatékossággal élőket együtt kezelő - fogalmát tekintik irányadónak. A támogatási rendszer nem ösztönzi a munkaadókat a fogyatékos emberek foglalkoztatására. Szabó Máté ombudsman a hazai szabályozást és a fogyatékossággal élők munkavállalásának lehetőségeit vizsgálta.
Az alapvető jogok biztosa "A Munka Méltósága" című munkajogi projektben megállapította, hogy ugyan vannak kedvező jogszabályi változások, ám a fogyatékos embereket továbbra is aránytalan módon kirekesztik a munkaerőpiacról.
Többek között a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, valamennyi kormányhivatal munkaügyi központjától, a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól, az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól, a fogyatékossággal élők érdekeit képviselő számos civil szervezettől, a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató munkaadók érdekképviseleti szervezeteitől kapott információk alapján a biztos kimutatta, hogy a hazai jogrendszerben nem létezik egységes definíció a "fogyatékos személy" meghatározására, a munkaügyi központok a megváltozott munkaképességű személy tágabb értelmezésű - az egészségkárosodottakat és a fogyatékossággal élőket együtt kezelő - fogalmát tekintik irányadónak.
A központok szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy kevés fogyatékossággal élő keresi fel őket, vélhetően azért, mert a hivatalokban és az eljárásokban való eligazodás nehézségeitől tartva nagyobb bizalommal fordulnak a civil szervezetekhez, amelyek saját módszertanukkal több száz fogyatékossággal élő embert tudtak visszavezetni a munka világába.. Az ombudsman a civil szervezetek és a munkaügyi központok szorosabb együttműködését látná eredményesnek.
A fogyatékossággal élők foglalkozatási helyzetének javítását célzó pályázati rendszer működése a jelenlegi formában kiszámíthatatlan és kaotikus, ezáltal nem teszi lehetővé a foglalkoztatást elősegítő hosszú távú stratégiák kidolgozását és végrehajtását. További korlátozó tényező a nem költséghatékonyan működő támogatási rendszer, valamint az, hogy az igen bonyolult eljárások nem ösztönzik a munkaadókat a fogyatékos emberek foglalkoztatására. A szakképzésbe bekapcsolható fogyatékos fiatalok számára meg kell teremteni a képzés, a rehabilitáció és a foglalkoztatás összhangját.
Mindezek alapján az ombudsman azt is megállapította, hogy a vizsgálata idején hatályos jogszabályi környezetben sérült a fogyatékossággal élő személyeket megillető, emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való jog, illetve nem valósult meg a fogyatékossággal élő emberek Alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye sem és csorbult a jogbiztonság is.
Az alapvető jogok biztosa megállapításait és javaslatait megküldte a nemzetgazdasági miniszternek.
Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala