ENSZ-szakértők: a magyar kormány vizsgálja felül a hajléktalanságot büntető törvényt

Jogtudor - 2012-02-16

Közös felhívásban szorgalmazta az ENSZ két, egymástól független emberi jogi szakértője, hogy Magyarország vizsgálja felül azt a nemrégiben elfogadott szabályozást, amely kriminalizálja a hajléktalanságot, és börtönnel fenyegeti az utcán élőket - adta hírül csütörtökön a UN News Centre, a világszervezet hírportálja.

    "Azokat, akiknek nincs más választásuk, mint az utcán élni, most büntetőjogi felelősségre vonás fenyegeti" - jelentette ki Magdalena Sepúlveda, a világszervezet mélyszegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó jelentéstevője, aki Raquel Rolnik lakhatási ügyekkel megbízott ENSZ-raportőrrel együtt adott ki közleményt szerdán.

    "A magyar parlament törvényi úton hajléktalanok tízezreit bélyegezte meg potenciális bűnözőkként, a törvény ráadásul hátrányos megkülönböztetést ró a szegénységben élőkre" - írják.

    Becslések szerint 30-35 ezren, köztük nők, gyerekek, idősek és fogyatékosok vannak otthon nélkül Magyarországon. Mintegy 8 ezren élnek közülük Budapesten, de a főváros nyilvános szállásain csak 5500 hely van. Tavaly a budapesti rendőrség hajléktalanok százait tette ki a belvárosi aluljárókból, és őrizetbe vette őket, miután a városvezetés rendelete bűnelkövetőkké nyilvánította azokat, akik életvitelszerűen közterületen laknak - olvasható a közleményt ismertető cikkben.

    Sepúlveda és Rolnik szerint a közpénzeket arra kellene fordítani, hogy segítsék a hajléktalanná válókat, és nem arra, hogy - gyakran költséges - akciókat indítsanak üldözésükre és megbüntetésükre. Az általános gazdasági és pénzügyi válság miatt egyre több magyar család él az utcán - tették hozzá.

    "Különösen a zord időjárási viszonyok idején, mint amilyeneket Európa az utóbbi hetekben tapasztal, az államok fokozott felelőssége, hogy hajlékot biztosítsanak a rászorulóknak" - folytatódik a közös nyilatkozat, amely szerint "ez azonban nem jelenthet mentséget a hajléktalanok kriminalizálására vagy kényszerű fogva tartására".

    Sepúlveda és Rolnik megjegyezte, hogy sok budapesti menhely hálóteremszerű elhelyezést nyújt, ahol akár ötvenen is lehetnek egy teremben, és nem alkalmas családok számára. "A hajléktalanokat nem szabad megfosztani a szabadsághoz, illetve a magánélethez, a személyes biztonsághoz és a családvédelemhez való joguktól csak azért, mert szegények és hajlékra van szükségük."

    Az Országgyűlés tavaly november 14-én 293 igen szavazattal 61 ellenében úgy módosította a szabálysértési törvényt, hogy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújthatja a bíróság azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg, mert az utcán élnek. A kormánypárti és a jobbikos képviselők igennel voksoltak, az MSZP és az LMP frakciójának tagjai, valamint a független képviselők egyet kivéve nemmel. Az új törvény december 1-jén lépett hatályba.