A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az egészségügyi ágazatban megvalósult béremelés során nemcsak az alapellátásban, illetve más tulajdonban lévő intézmények dolgozói, más módon foglalkoztatott orvosok, hanem törvénysértő módon több közalkalmazott orvos sem kapott pluszjuttatást.
Éger István, a MOK elnöke szerdán budapesti sajtótájékoztatóján közölte: ez utóbbi eljárás sérti a bérfejlesztésről szóló törvényt. Kiemelte, hogy akik közfinanszírozott ellátást végeznek, azoknak egyenlően meg kell kapniuk a bérfejlesztést most és a jövőben is.
Véleménye szerint az alapellátásban dolgozók anyagi helyzetének rendezése sem tűr halasztást, ezért üdvözölte, hogy a hírek szerint a következő lépésben az ő jövedelmüket is emelik. Éger István azonban úgy véli, ennek fedezetét nem látni a jövő évi költségvetésben. Közlése szerint ehhez jövőre minimum a jelenlegi - 80 milliárd forintos - háziorvosi kassza két és félszeresére lesz szükség.
A MOK elnöke megjegyezte: azonfelül, hogy a mostani emelés az orvostársadalomban "messze nem volt teljes körű", még csak nem is alapbéremelés történt, az egészségügyi dolgozók csak illetménykiegészítést kaptak.
Szólt továbbá arról, hogy a béremelésről szóló törvényben ügyeleti moratóriumot is rögzítettek. Ha ezt nem oldják fel, akkor Éger István szerint az számos orvosnál - a csökkenő ügyeleti bevételük révén - "a bérfejlesztést lenullázó keresetveszteséget okoz".
Kiemelte: az egészségügyi bérfejlesztés célja nem utolsósorban az orvosmigráció csökkentése, esetleg később annak megállítása. Éger István szerint viszont a mostani, bár "nem jelentéktelen béremelés", önmagában nem képes ezt a célt szolgálni. Az orvosmigráció növekszik - hangsúlyozta, hozzátéve: ahhoz hogy ezt megállítsák, további két lépcsőben, 2013-ra és 2014-re is legalább a mostani emeléssel megegyező mértékű alapbéremelést kell garantálni.
Az orvosi kamara megkezdte az egyes gyógyintézményekben az orvoshiány felmérését. A tervek szerint az adatokat az ősz elején hozzák nyilvánosságra, s fel kívánják használni őket a döntéshozókkal folytatandó tárgyalásokon, amelyeket jelenleg is szorgalmaznak "az egyre kilátástalanabb orvoshelyzet rendezése érdekében".
Éger István kiemelte: a kötelező egészségügyi minimumfeltételek közül a személyi jellegűek nem teljesülnek. Ez a munkaerőhiány már olyan mértékű, amely "súlyos, a betegellátás biztonságát veszélyeztető tényező" - tette hozzá.