Környezetvédelem

Minden korábbinál magasabbra emelkedett a megújuló forrásokból termelt energia aránya a németországi áramfelhasználásban egy pénteken ismertetett felmérés szerint.

Az energetikai és vízgazdálkodási vállalkozások országos szövetségének (BDEW) adatai szerint a január-szeptemberi időszakban 42,9 százalékot tett ki a megújuló források aránya a villamos energia felhasználásban, ami új történelmi csúcs, és csaknem 5 százalékpontos emelkedés az egy évvel korábbi 38,1 százalékhoz képest.

A napsugarak, a szél és más megújuló források felhasználásával kilenc hónap alatt 183 milliárd kilowattóra (kWh) energiát állítottak elő, csaknem 50 százalékkal megelőzve a barna-, és a feketekőszén felhasználására épülő termelés 125 milliárd kilowattórás teljesítményét. Egy évvel korábban 166,5 milliárd kilowattórát, illetve 171,1 milliárd kilowattórát kitevő termeléssel még csaknem egyenlő volt a két forráscsoport aránya.

Mindaz, amiről hat éve, az első Budapesti Víz Világtalálkozón fenyegető jövőképként beszéltek, mára valósággá vált, a világ sok régiójában vízválsággal kell szembesülni - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten. Az államfő a Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából tartott közös sajtótájékoztatót Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási miniszterrel.

Áder János hangsúlyozta: meg kell előzni a vízválságot, ahol ez még lehetséges, és alkalmazkodni kell, ahol már bekövetkezett. A legnagyobb dilemma pedig, amelyet az országoknak meg kell oldaniuk, hogy miként tudnak egyre kevesebb termőföldön egyre több embert ellátni: ennek kulcskérdése a megfelelő mennyiségű és minőségű víz.

Kitért arra, hogy India megjeleníti a víz mindhárom drámáját, vagyis a kevés, a sok és a szennyezett víz problémáját. Egyszerre lehet beszélni aszályos és árvíz által gyakran sújtott területekről, és ez jó néhány országra igaz.

Kilencven fokkal elfordult és északnyugati irányba sodródik az antarktiszi Amery parti jégmezőről nemrég levált gigászi jégtömb, amelyről az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel-2 műholdja készített űrfotót a héten.

- Az Európai Bizottság jegyzéket tett közzé azon húsz kiemelten veszélyes, úgynevezett zárlati károsítónak minősülő növényi kártevőről, amelyek gazdasági, környezeti és társadalmi hatása a legsúlyosabb az Európai Unió területén - közölte az uniós bizottság pénteken.

A tájékoztatás szerint a listára felkerült egyebek mellett a szőlőket és csonthéjasokat is fenyegető Xylella fastidiosa nevű baktérium, a japán cserebogár, a simahátú csillagoscincér, valamint a citrusfélék sárga sárkány betegségének és fekete foltosság betegségének kórokozója.

Nagyszabású elektromobilitási offenzívát indít az Audi, a német autógyártó társaság 20 tisztán elektromos meghajtású modellt vezet be 2025-ig, és több mint 10 milliárd eurót fordít a kapcsolódó fejlesztésekre - írta hétfőn hírportálján a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

- A hazai villamosenergia-hálózatra 726 megawatt napelemes termelő kapacitást kapcsoltak tavaly év végéig, az idei június 30-i előzetes adat meghaladja az 1,1 gigawattot. A tavaly év végén regisztrált napelemes kapacitásból 332 megawatt volt háztartási méretű kiserőmű, a június 30-i előzetes adat szerint 388,5 megawatt.

Országos faültetési akciót indított a görögkatolikus metropólia. Az első fát kedden a debreceni Szent László Gimnázium udvarán ültették el.

Urbán Evariszt, a gimnázium lelki vezetője az iskola diákjai előtt tartott beszédében elmondta: amikor az ember fát ültet, eleget tesz Isten kérésének, aki arra kérte az emberiséget, hogy hajtsa uralma alá a Földet és szaporodjon. Az akció célja, hogy hogy közösségek, intézmények, magánemberek felismerjék a faültetés fontosságát, amellyel az "életet szolgáljuk" - tette hozzá.

A Zöldítsük vissza Földünket elnevezésű kezdeményezés 2020. május 21-éig tart. Az akcióban résztvevőket arra kérik, hogy aki elültet egy fát, nevének, címének megadásával és egy fényképes rövid beszámolóval jelezze a www.gorogkatolikus.hu címen. A szervezők minden elültetett fát megjelenítenek egy virtuális térképen, amelyen bárki követheti majd, hogy miként lesz "egyre zöldebb" Magyarország térképe.

A városi légszennyezés a többi hivatásos autóvezetőhöz képest a taxisofőröket veszélyezteti leginkább - mutatta ki egy új tanulmány.

Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken - olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott - közölte a BBC hírportálja.

Klímavészhelyzetet hirdetett Brüsszel önkormányzata, célként tűzve ki a város szén-dioxid-semlegességének elérését 2050-re - jelentette a belga sajtó kedden. A Le Soir című napilap beszámolója szerint az erről szóló határozatot állampolgári kezdeményezések nyomán fogadták el előző este.

Magyarország Virtuális erőmű programját ajánlotta az ENSZ-klímacsúcs résztvevőinek figyelmébe hétfői New York-i felszólalásában Áder János. A köztársasági elnök a plénum előtt elmondta, hogy a 10 éve indult program lényege és filozófiája szerint az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk. "A program keretében eddig több energiát takarítottunk meg, mint ami a magyarországi atomerőmű teljesítményének egy negyede" - fogalmazott a köztársasági elnök.

A klímacsúcson a magyar államfő bejelentette, hogy Magyarország a következő három esztendőben közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, aminek egy részével a Zöld Klímaalapot támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

Áder János köztársasági elnök szeptember 22-26. között az Egyesült Államokba látogat, ahol részt vesz az ENSZ klímacsúcsán és közgyűlésén - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal vasárnap az MTI-t.

- Kalifornia pert indított a szövetségi kormány ellen a kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó döntés miatt - jelentette be Xavier Becerra kaliforniai államügyész Sacramentóban.

Donald Trump amerikai elnök szerdán a Twitteren tudatta: a kormány megvonja Kaliforniától a szövetségi engedélyt, hogy önállóan határozza meg a kipufogógáz-kibocsátási szabályait. Az elnök egyben azt is közölte, hogy a szövetségi kormányzat új károsanyag-kibocsátási szabályozást tesz közzé. Ez várhatóan a korábbi szigorításokat lazító egységes károsanyag-kibocsátási szabályzó lesz.

Kaliforniának régóta joga volt az önálló döntésre az ügyben, és ennek megfelelően a tagállam júliusban négy autógyárral - a Forddal, a Hondával, a Volkswagennel és a BMW-vel - külön megállapodást írt alá, amelyben az érintett gyárak a jelenleg érvényben lévő szövetségi szabályozásnál szigorúbb károsanyag-kibocsátási normák tiszteletben tartására vállaltak kötelezettséget.

- A műanyagipari értéklánc több mint 100 állami és magánszereplője írt alá nyilatkozatot Brüsszelben azt vállalva, hogy segítik egy jól működő uniós műanyag-újrafeldolgozási piac kialakítását - közölte az Európai Bizottság pénteken.

Az ellenzéki parlamenti frakciók képviselői, független országgyűlési képviselők és a Momentum politikusa közösen vonultak a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz pénteken, hogy átadják a klímakatasztrófa megfékezéséről szóló határozati javaslatukat Áder János államfőnek.

A Sándor-palota előtt tartott közös sajtótájékoztatójukon elmondták: azt szeretnék, ha a javaslatukban foglaltakat is képviselné Áder János az ENSZ hétfőn kezdődő klímacsúcsán.Több képviselő is megdöbbenésének adott hangot, amiért az államfő pénteken egy rádióinterjúban Magyarország kisebb felelősségéről beszélt klímaügyben a világ több országához viszonyítva.

Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke azt üzente az államfőnek: sem az embereket, sem az éghajlatváltozást nem érdekli, hogy az államfő mit deklarál a felelősségről, csupán az érdekli, hogy a kormány megteszi-e a szükséges lépéseket.

- Az Unilever gyárai, irodái, kutató-fejlesztő létesítményei, adatközpontjai, raktárai és disztribúciós központjai a világ mind az öt kontinensén immár kizárólag megújuló forrásból származó hálózati villamosenergiát használnak - közölte a cég csütörtökön.

- Az Amazonas vidékén folyó erdőirtás jelentősen növeli a térség hőmérsékletét, csökkenti páratartalmát és megváltoztatja a víz körforgását - mutatták ki amerikai kutatók az Ecohydrology című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A Kansasi Egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen hatással van a terület növénytakarójának megváltozása a hőmérsékletre és a víz körforgására.

"Ez az első tanulmány, amely a bioszféra és az atmoszféra kölcsönhatásait vizsgálja az Amazonas térségében nagyfelbontású műholdfelvételek alapján. Az erdőirtás és a növénytakaró változásainak hatásait akartuk megérteni" - idézte Gabriel de Olivierát, a Kansasi Egyetem földrajz és légkörtudományi karának kutatóját az intézménynek az EurekAlert tudományos hírportálon közzétett közleménye.

Az északi félteke legmelegebb nyarát jegyezték fel 2019-ben, az egész bolygót illetően a június-augusztusi időszak a második legmelegebb volt az elmúlt 140 évben, csakúgy mint az augusztus hónap - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal hétfőn.

Augusztusban a föld- és az óceánfelszíni átlaghőmérséklet elérte a 16,52 Celsius-fokot, ami 0,92 Celsius-fokkal volt több, mint a 20. századi 15,6 Celsius-fokos átlaghőmérséklet - olvasható a hivatal honlapaján közzétett globális klímajelentésben.

A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását a Balatonban, a legutóbbi, nyíltvízi mérések eredménye szerint drasztikusan csökkent az algatömeg a Keszthelyi-öbölben is, ahol korábban a legmagasabb értéket mérték - közölte Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója pénteken.

Átadták az Alteo Nyrt. új energiatárolóját pénteken Budapesten, az energiaszolgáltató a régió első ilyen létesítményét fejlesztette ki 1,1 milliárd forintból. Áder János köztársasági elnök az ünnepségen kijelentette: Magyarországon 2030-ra az előállított áram több mint 90 százaléka széndioxid-mentes lehet.

Áder János elmondta: a 2050-re kitűzött, klímasemlegességi cél eléréséhez az egyik legfontosabb az áramtermelés és az energiatermelés széndioxid-mentességének elérése. Ha a paksi erőmű megvalósul, és ha az elmúlt éveknek megfelelő ütemben épülnek naperőművek, akkor Magyarországon már 2030-ra az előállított áram több mint 90 százaléka széndioxid-mentes lehet - mondta.

Áder János az energiatárolást fontos kérdésnek nevezte, az Alteo megoldása ebben jelentős lépés. A technikai megoldás magyar innováció, ami az egész régióban egyedülálló - húzta alá. Magyarország akkor tudja teljesíteni a párizsi szerződésben foglalt klímacélok elérését, ha két energiahordozóra, az ellátás stabilitását biztosító atomenergiára és a napenergiára támaszkodik.