Környezetvédelem

Több milliárd eurós nagyságrendű kár keletkezett a németországi erdőkben és ökológiai katasztrófa fenyeget az utóbbi hónapok csapadékszegény és meleg időjárása miatt - jelentette pénteken a ZDF országos közszolgálati televízió az erdőtulajdonosok és erődgazdálkodók érdekképviseleti szervezetének (AGDW) adatai alapján.
A Németország területének csaknem egyharmadát borító erdők állapotát évente feltérképező felmérés új, előzetes eredményei azt mutatják, hogy "a klímaváltozás elérte az erdőket" - mondta Larissa Schulz-Trieglaff, a kétmillió gazdaságot összefogó AGDW szóvivője a ZDF-nek.

A legfrissebb felmérés szerint a briteket sokkal inkább foglakoztatják az éghajlatváltozás lehetséges következményei, mint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) hatásai. A ComRes közvélemény-kutató cég által a Christian Aid segélyszervezet megbízásából, 2072 fős reprezentatív választói minta bevonásával elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a britek 71 százaléka szerint az Egyesült Királyság jövője szempontjából a klímaváltozás hosszabb távú hatásai fontosabbak lesznek, mint a Brexit.

- A bolygón jelenleg zajló felmelegedés az ütemét és a kiterjedését tekintve is túlmutat az elmúlt kétezer év éghajlati változásain - állapította meg három frissen megjelent tanulmány.

A Nature, valamint a Nature Geoscience című folyóiratokban publikált munkák szerzői 700 közvetett forrás - köztük fák évgyűrűi, korallok és tavak üledékrétegeinek elemzése - révén rekonstruálták az elmúlt két évezred éghajlati eseményeit és megállapították, hogy azok egyike sem volt globális kiterjedésű - írja a BBC hírportálja.

A 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszak, az úgynevezett kis jégkorszak például a 15. században a Csendes-óceán térségében, míg a 17. században már Európában volt a legerősebb.

Elektromos önjáró taxiflotta használatával a hagyományos gépkocsikéhoz képest akár 87 százalékkal csökkenthető lenne az üvegházhatású gázok kibocsátása a városokban - vélik a Michigani Egyetem szakemberei által vezetett tanulmány készítői.

A Transportation Research Part D: Transport and Environment című folyóiratban bemutatott tanulmányukban az amerikai egyetem és a Ford Motor autógyártó cég kutató- és innovációs központjának kutatói kimutatták, hogy elektromos önjáró taxiflotta bevezetése 60 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a jelenleg magántulajdonban lévő, ember vezette gépkocsikkal szemben. A taxiflotta önjáró természetéből adódóan azonban akár 87 százalékos is lehet a csökkenés.

A globális nagyvállalatok cégvezetői a klímaváltozást ítélik a következő évek legsúlyosabb kihívásának, gazdasági válságtól viszont nem tartanak - derül ki a KPMG 2019-es cégvezetői felméréséből.

Robert Stöllinger, a KPMG magyarországi vezérigazgatója a kutatást bemutató budapesti sajtótájékoztatón szerdán megjegyezte, hogy a válaszadók ugyanazokat a kihívásokat nevezték a legfontosabbnak, mint tavaly, ám ezek sorrendje módosult. A klímaváltozás a 2018-as felmérésben még csupán a 4. helyen szerepelt a növekedést fenyegető tényezők között, a tavaly első helyen említett kereskedelmi háborúk pedig idén a harmadik helyre estek vissza. A technológiai változások a harmadik helyről a másodikra jöttek föl a veszélyek sorában, a digitális bűnözés a másodikról a negyedik helyre esett vissza idén

A Greenpeace életnagyságú, hulladékokból kiemelkedő bálnaszobrokkal hívja fel a figyelmet a Kossuth téren, a Parlament előtt a műanyagszennyezés mindenkit érintő problémájára.

Az akcióra a műanyagmentes július akció keretében kerül sor, ami jó alkalom arra, hogy egyénileg is nemet mondjunk az egyszer használatos műanyagokra, azonban ez önmagában nem elég, sokkal átfogóbb változásokra van szükség - hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője kedden a Kossuth téren.

A Greenpeace Magyarország a kormánytól is lépéseket vár, így petíciójában - amelyhez már csaknem 200 ezer ember csatlakozott - az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltását követeli.

A klímaváltozással több lesz a szúnyog, a kutatók a lakosság segítségét kérik például az ázsiai tigrisszúnyogokkal kapcsolatos információk gyűjtéséhez - mondta Garamszegi László, a MTA Ökológiai Kutatóközpontjának igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Az éghajlat melegedésével könnyebben áttelelhetnek a szúnyogpeték, lárvák, illetve kifejlett szúnyogok. Továbbá hamarabb kezdődik tenyészidőszak, a sok eső pedig a pocsolyák, állóvizek miatt kedvez a szúnyogok szaporodásának - tette hozzá a szakember.

A szúnyogok elleni védekezésben a lakosság azzal tehet a legtöbbet, ha nem hagyja a kertben a pangó csapadékot, öntözővizet, mert viszonylag kevés, vödörben, kerti edényekben, mélyedésekben hagyott vízből is sok szúnyog kelhet ki. A már kikelt szúnyogok ellen a hagyományos eszközök, irtó-, riasztószerek, illetve szúnyogháló a leghasznosabb - mondta kutató.

Az erdőtelepítés a leghatékonyabb megoldás a globális felmelegedés problémájára - állítják svájci kutatók, akik szerint az eddig véltnél sokkal több, nem kevesebb mint 900 millió hektárnyi területet lehetne fásítani világszerte, aminek eredményeként 25 százalékkal csökkenne a légköri szén-dioxid mennyisége.

- Évente átlagosan hat kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dob ki egy ember Magyarországon - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának osztályvezetője az M1 aktuális csatornán.

- Az év első felében a Németországban előállított energia csaknem felét megújuló energiaforrásokból nyerték, és január elejétől június végéig 15 százalékkal csökkent az ország szén-dioxid-kibocsátása az előző év azonos időszakához képest - közölte csütörtökön a BDEW energiaipari szövetség.

A BDEW adatai szerint 136 millió tonnáról 115 millió tonnára csökkent ebben az időszakban a Németországban kibocsátott szén-dioxid mennyisége.

A szervezet pár nappal korábban jelentette be, hogy minden korábbinál nagyobb szerepet kaptak az energiatermelésben a megújuló erőforrások, amelyek nagy részét a szélenergia teszi ki. 2018 első hat hónapjában az ország energiatermelésének 39 százaléka származott megújuló forrásból, míg idén az év első felében már 44 százalék volt ez az arány.

Fiókáját csikkel etető madarat fényképezett egy természetfotós egy floridai tengerparton. Környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy a madarak összetévesztik a táplálékot a szeméttel, aminek súlyos következményei lehetnek.

Karen Mason fotós a Tampa közelében lévő St. Pete tengerparton kapta lencsevégre azt a pillanatot, amikor egy karibi ollóscsőrű madár (Rynchops niger) egy eldobott csikkel eteti a fiókáját.

Mason a Facebookra posztolta a képet a következő figyelmeztetéssel: "Ha dohányzol, kérlek, ne dobd el a csikket" - idézte a BBC News.

A brit Királyi Madárvédő Társaság (RSPB) közleményében "szívszorítónak" nevezte a fotót, és hangsúlyozta: "a természet küzd, hogy alkalmazkodjon az emberi szemeteléshez".

- A klímakutató szerint az emberiség kétféle módon tud cselekedni a klímakatasztrófa elkerülése érdekében: fékezni a változást, vagyis drasztikusan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és alkalmazkodni hozzá, megpróbálni mérsékelni a következményeit.

A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) kezdeményezésére 194 európai repülőtér vállalta, hogy 2050-re üzemelése nem jár szén-dioxid-kibocsátással, a kezdeményezéshez a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport is csatlakozott.

Az ACI szerdai közleménye szerint a limassoli éves közgyűlésen elfogadott tervezetet 24 európai ország 194 repülőtere írta alá, ezek a légikikötők kezelték tavaly az európai utasforgalom 62,5 százalékát. Amennyiben minden repülőtér teljesíti vállalását, éves szinten 3,46 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kerülhet a légkörbe.

A szervezetnek jelenleg is van egy programja, amely a karbonsemleges üzemelést ösztönzi, annak lényege, hogy a repülőterek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat, a kiengedett károsanyagot pedig kvótavásárlással semlegesítik. Az új rendszerben ugyanakkor már nem lesz semlegesítés, a repülőtereknek legkésőbb 2050-re zéró emissziósnak kell lenniük.

Keringési panaszokat és fokozódó allergiás tüneteket is hozhat a csütörtökig tartó hőhullám - hívta fel a figyelmet Pintér Ferenc "meteogyógyász" az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című közös műsorblokkjában.

Hozzátette: az általános hőmérsékletváltozás miatt az emberek szervezete tartós terhelés alatt áll, így a lehetséges megbetegedéseket nemcsak az adott hőhullám határozza meg.

Egyre több német városban hirdetnek környezeti és éghajlatváltozási szükséghelyzetet, aminek révén a települési vezetőknek az eddiginél hangsúlyosabban kell érvényesíteniük döntéseikben az ökológiai fenntarthatóság elvét.

Csütörtöki sajtójelentések szerint az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Aachennel 13-ra emelkedett a klímavédelmi szükséghelyzetet (Klimanotstand) hirdető városok száma Németországban.

A mozgalom május 2-án indult, amikor Konstanz városában hirdették ki a szükséghelyzetet. Időközben két tartományi főváros is csatlakozott, a schleswig-holsteini Kiel még májusban, a Saar-vidéki Saarbrücken pedig kedden.

A Párizsi Klímaegyezményben foglalt célok elérése érdekében alkotott előzetes nemzeti energia- és klímatervek elmaradnak az elvárásoktól a megújuló energiaforrások részesedését és az energiahatékonysági hozzájárulásokat tekintve is - közölte jelentésében az Európai Bizottság kedden.

Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa a jelentés bemutatásakor hangsúlyozta, az energiaunió célkitűzéseinek, különös tekintettel az EU 2030-ra elfogadott energia- és éghajlat-politikai célértékeinek megvalósításához a tagállamoknak ambícióik fokozására, pontosabban meghatározott beruházási tervre, azokban több szakpolitikai adatra van szükség.

Ha a világon mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor az emberiség fogyasztása múlt pénteken lépte volna át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni és több mint 2,2 bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják az emberiség igényeit - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.

Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.

Lépésváltást szorgalmazott a globális felmelegedés okozta világméretű gazdasági-társadalmi válsággal szemben Ferenc pápa, aki a nemzetközi kőolaj- és gázvállalatok vezetőit fogadta a Vatikánban pénteken.

Ferenc pápa kijelentette, nem tartja túlzásnak az emberiséget fenyegető ökológiai katasztrófának nevezni a klímaváltozást. Hangsúlyozta, hogy az éghajlati változások következményei mindenekelőtt a szegényeket sújtják, mivel ők az első áldozatai a szárazságnak, áradásoknak, hurrikánoknak. Megjegyezte, hogy a kortárs társadalmat terheli felelősség, hogy a mai fiataloknak és a következő generációknak ne teljesen "tönkretett" világot hagyjon hátra.

Sok mikroműanyag lehet a hazai folyók üledékében, ami a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói szerint jelentős környezeti kockázattal járhat. Az egyetem közleménye szerint a magyarországi folyókon levonuló árhullám nemcsak iszapot és uszadékfát szállít, hanem a víz felszínén rengeteg műanyagszemetet is látni, ezek időközben összetöredeznek, és egyre kisebb szemű mikroműanyaggá forgácsolódnak.

A mikroműanyagnak nevezett, öt milliméternél kisebb részecskék legtöbbször az eldobott és a környezetbe kikerülő műanyagok aprózódása révén keletkeznek, és jelenleg már globális problémát okoznak.

A Kiskunság és Észak-Vajdaság területén található vizes élőhelyek jobb, természetvédelmi célú kezelésére dolgoznak ki megoldásokat magyarországi és vajdasági szakemberek.

Az Alföldön a mesterséges csatornahálózatot a 20. században hozták létre. A terület magyarországi részén - hivatalosan - 4723 kilométernyi csatornarendszer található, de a "partizán csatornákkal" együtt a tényleges hossz ötezer kilométer lehet a Kiskunságon. Annak idején ezek feladata volt a belvizek elvezetése, hogy a tavakat, vizes élőhelyeket, lápokat lecsapolva a területeket művelés alá lehessen vonni.

Az SZTE Ökológiai Tanszékének tudományos munkatársa, Tölgyesi Csaba kifejtette, a térség a kiszáradását nemcsak a vízelvezető csatornák okozzák, hanem jelentősen hozzájárul a klímaváltozás, a kommunális vízhasználat, az öntözés és az erdőterületek növelése is.