Mintegy 414 millió darab műanyag, köztük csaknem egymillió strandpapucs és -cipő árasztotta el az Indiai-óceánban található Kókusz-szigetek partjait kutatók becslései szerint.A műanyag felfedezése óta eltelt hat évtized utolsó 13 évében gyártották a műanyagtárgyak több mint felét. A hibás hulladékkezelés miatt ennek a mennyiségnek a nagy része az óceánokba került.
A kutatócsoport a Kókusz-szigeteken végzett felmérést. A szigetcsoport 26 kisebb, patkóalakban elhelyezkedő földdarabból áll Ausztráliától 2100 kilométerre északnyugatra.
Nagyjából 600 ember él a kontinensektől távol eső szigeteken, melyeket Ausztrália utolsó szemétmentes paradicsomának is neveznek néha. A tudósok azonban azt találták, hogy az óceáni áramlatai rengeteg műanyagszemetet hordanak a kis korallszigetek partjaira. Kalkulációik szerint 238 tonna műanyag szennyezi az atollokat, ebben nagyjából 977 ezer lábbeli és 373 ezer fogkefe, melyek a 414 millió műanyagdarab azonosítható elemei voltak.
Szemlélet- és technológiaváltás nélkül ökológiai katasztrófa és társadalmi összeomlás vár ránk - jelentette ki a köztársasági elnök kedden Makón. Áder János diákoknak tartott interaktív előadásán elmondta, a klímaváltozásnak nemcsak a környezeti, hanem a társadalmi hatásai is fontosak.
A föld népessége száz év alatt három és félszeresére nőtt, részben ehhez kötődően jelentősen bővült a fogyasztás, amely ráadásul rossz szemléletű is, így természeti tőkénket éljük föl - közölte az államfő.
A klímaváltozás következtében a legszegényebb országok válnak a legvédtelenebbé, ennek pedig akár egész földrészekre kiterjedő hatásai is lehetnek - mondta Áder János. Hozzátette: az ismétlődő migrációs hullámok is összefüggésben vannak a klímaváltozással.
Az előrejelzések szerint 2100-ig - amennyiben a jelenlegi folyamatok folytatódnak - 90 centiméteres tengerszint-emelkedéssel kell számolni, ami miatt 250-300 millió embernek kell elhagynia lakóhelyét - tudatta az elnök.
Az egyszer használatos műanyag zacskók azonnali betiltását sürgeti a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere.
"Ami Ruandának, Kenyának és Ugandának sikerült, azt nekünk is el kell érnünk" - utalt Gerd Müller az egyre több afrikai országban bevezetett műanyagzacskó-használati tilalomra az Augsburger Allgemeine című lap honlapján pénteken ismertetett nyilatkozatában.
"A műanyag szívószálak betiltása nem elég, Németországnak nem szabad várnia Európára, hanem azonnal be kell tiltania az egyszer használatos műanyag zacskókat" - tette hozzá.
A miniszter kezdeményezésére megalakult a Prevent (megakadályozni) elnevezésű nemzetközi szövetség. A csaknem harminc vállalat, kutatóintézet, természetvédő szervezet és kormány, köztük a Coca-Cola, a Nestlé, a Természetvédelmi Világalap (WWF), és Indonézia és Ghána kormányának összefogásával alakított szövetség legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzék.
- Ha a világon mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítenénk, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.
A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jén léptük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" az erőforrásait az emberiség számára. A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat. A legfrisebb adatok szerint idén az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esik - írják a WWF Magyarország csütörtöki közleményben.
„A mért eredmények többször is meghaladták a nitrogén-dioxidra (NO2) megadott köbméterenként 40 mikrogrammos éves határértéket, 17 helyszínből 8 esetében 50-70 mikrogramm/köbmétert mutattak” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország Egyesület légszennyezési szakértője arról a vizsgálatról, amelyet a szervezet március második felében folytatott Budapesten.
- A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás 2,5 százalékkal csökkent tavaly az Európai Unióban (EU) az előző évben mért adatokhoz képest - közölte friss jelentésében az Európai Unió statisztikai hivatala.
Súlyos problémákat okoz a nyárfákról és fűzfákról hulló szösz Pekingben és Kína északi területein tavasszal, amelyeket a város vezetése különböző intézkedésekkel próbál orvosolni - derül ki a CGTN kínai nemzetközi televízió híroldalán szerdán megjelent cikkből.
Több mint félmilliárd euró megfizetésére kötelezte a németországi stuttgarti ügyészség kedden a Volkswagen csoporthoz (VW) tartozó Porsche autógyártó társaságot a VW dízelbotrányával összefüggésben, olyan gyártmányok miatt, amelyhez a szintén a VW-hoz tartozó Audi szállított dízelmotorokat.
Jelentősen megnőtt a nyílt óceánban lévő műanyaghulladék mennyisége az elmúlt hatvan évben - erősítették meg tanulmányukban az angliai Plymouthi Egyetem és a brit Tengerbiológiai Társaság kutatói.
A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány az Atlanti-óceán északi részét vizsgálta, több mint 6,5 millió tengeri mérföldre kiterjedően. Az eredmények szerint 1957 és 2016 között jelentősen megnőtt a nagyobb méretű műanyaghulladékok, például zacskók, kötelek és hálók mennyisége a nyílt vízben - olvasható az egyetem honlapján.
A tanulmány egy speciális mintagyűjtő eszköz, a Continuous Plankton Recorder (CPR) bevonásával készült. A planktonminták begyűjtésére kifejlesztett CPR-t kereskedőhajók farára erősítve szokták vontatni a felszíni vizekben és nagyjából akkora, mint egy tengeri emlős, ami azt jelenti, hogy hasonló módon kerül érintkezésbe - gabalyodik bele - a műanyaghulladékokba.
Kétszáznál több környezetvédelmi tiltakozót vett őrizetbe a londoni rendőrség a brit fővárosban második napja tartó demonstrációk helyszínein. A demonstrációk százezreket érintő, komoly fennakadásokat okoznak a londoni tömegközlekedésben.
Az Európai Unió Tanácsa a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében szigorúbb szabályokat fogadott el a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozóan - közölte az uniós tanács hétfőn.
Globális felmérés készült a klímaváltozás és a pollenkoncentráció összefüggéséről Makra László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorának részvételével, a kutatások szerint a felmelegedéssel nemcsak a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is.
Kanada melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé - állapította meg egy friss kutatás.
A szövetségi kormány klímajelentése (Canada's Changing Climate Report, CCCR2019) arra figyelmeztet, hogy az ország sok részében a változások már nyilvánvalóak és előre láthatóan egyre intenzívebbé válnak, a felmelegedés sok hatása pedig valószínűleg visszafordíthatatlan - idézte a BBC hírportálja.
- Az elmúlt 12 hónap volt a legforróbb Ausztriában a rendszeres mérések több mint 250 éve alatt - áll az Osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) friss közleményében.
2018 volt a legmelegebb a naptár szerinti évek közül, a 2018 áprilisából 2019 márciusáig tartó időszak pedig a legforróbb 12 hónap a hőmérséklet 1767-ben kezdődő feljegyzései óta.
Javítani kell a csapvíz minőségét és meg kell teremteni egyetemes hozzáférhetőségét, ez ugyanis nagyban segítené a műanyaghulladék mennyiségének csökkentését is - hívta fel a figyelmet csütörtökön az Európai Parlament.
"Párizs bajban van", hiszen a világ károsanyag-kibocsátása nagyobb, mint valaha - jelentette ki Áder János államfő csütörtökön az ENSZ-közgyűlés éghajlatváltozással és fenntartható fejlődéssel foglalkozó vitájában, New Yorkban.
A népességrobbanás nem állítható meg, ahogy a gazdasági növekedésről sem mondanak le az államok. Változásra van tehát szükség, ugyanazt a fejlődést kevesebb energiával és szén-dioxid-kibocsátással kell elérni - hangsúlyozta.
A feljegyzések 60 évvel ezelőtti kezdete óta a negyedik legnagyobb mértékben nőtt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2018-ban az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.
A hawaii Mauna Loa obszervatórium a világ legrégebbi olyan mérőállomása, amely gyűjti, jegyzi és elemzi folyamatosan a légkör változásával kapcsolatos adatokat.
Az obszervatórium globális megfigyelő részlegének legújabb elemzése szerint tavaly a szén-dioxid-koncentráció 2,87 ppm-mel nőtt: a 2018. január elsején jegyzett 407,05 ppm értékről 409,92 ppm-re 2019 január elsejére.
"Ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évből háromban jegyezték fel a légköri szén-dioxid-koncentráció legmagasabb szintű növekedését" - mondta Pieter Tans, a NOAA globális megfigyelő részlegének kutatója.
Szakítani kell a "dobd el" kultúrával a klímavédelem és a fenntartható fejlődés érdekében - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Kaposváron.
Az államfő a Kaposvári Szakképzési Centrum Eötvös Lóránd Műszaki Szakgimnázium diákjainak a Fenntarthatósági témahét keretében tartott rendhagyó tanórát. Rámutatott: az emberiség az elmúlt 150 évben a "kitermeljük, feldolgozzuk, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk" logikára épülő közgazdasági szemlélet szerint élt. E szemlélet helyett szükséges az a gondolkodás, amely a hulladékot nem szemétnek, hanem felhasználható nyersanyagforrásnak tekinti.A kaposvári előadás volt az első rendhagyó fenntarthatósági, interaktív tanóra, amelyet interneten az egész országban követni lehetett.
Áder János hangsúlyozta: a klímaváltozás elleni küzdelemben alapvető fontosságú a nemzeti kormányok és a leginkább szennyező cégek vállalásainak teljesítése a szennyezés csökkentéséért, de komoly szerepe van a tudománynak, a hatékony gazdálkodásnak, a jó vállalati megoldások elterjedésének és a takarékoskodásnak is.
Megoldást kell találni arra, hogyan tudjuk hosszú távon, környezet- és költségbarát módon biztosítani a megtermelt, de az adott pillanatban fel nem használt energia tárolását, s miként lehetne javítani a vízgazdálkodást a hatékonyabb mezőgazdaság érdekében - sorolta a tudomány feladatait.
.Az államfő a vállalati megoldások között magyar fejlesztésű organikus és napelemes víztisztító művek működési elvét osztotta meg hallgatóságával, továbbá kitért a klímavédelmi takarmányokra, amelyekkel 80 százalékkal csökkenthető a szarvasmarhatartásból eredő és a globális felmelegedés szempontjából a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb metángáz mennyisége.
Negyedszer hirdette meg a fenntarthatósági témahetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) idén; a témahéten a minisztérium parlamenti államtitkárának ismertetése szerint kétszer annyi intézmény és ötször annyi diák vesz részt, mint négy évvel ezelőtt.
A Parlamentben megtartott hétfői nyitórendezvényen Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára elmondta: idén mintegy 1500 intézmény kapcsolódik be, kétszer annyi, mint négy évvel ezelőtt, és 300 ezer diák vesz részt a programokon, ötször annyi, mint az első témahéten.
Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a témahét ideje alatt megrendezett TeSzedd! szemétgyűjtési akció során a diákok a gyakorlatban is tapasztalhatják, milyen környezetkárosító hatása van az eldobált hulladékoknak.