- Az elmúlt 12 hónap volt a legforróbb Ausztriában a rendszeres mérések több mint 250 éve alatt - áll az Osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) friss közleményében.
2018 volt a legmelegebb a naptár szerinti évek közül, a 2018 áprilisából 2019 márciusáig tartó időszak pedig a legforróbb 12 hónap a hőmérséklet 1767-ben kezdődő feljegyzései óta.
Javítani kell a csapvíz minőségét és meg kell teremteni egyetemes hozzáférhetőségét, ez ugyanis nagyban segítené a műanyaghulladék mennyiségének csökkentését is - hívta fel a figyelmet csütörtökön az Európai Parlament.
"Párizs bajban van", hiszen a világ károsanyag-kibocsátása nagyobb, mint valaha - jelentette ki Áder János államfő csütörtökön az ENSZ-közgyűlés éghajlatváltozással és fenntartható fejlődéssel foglalkozó vitájában, New Yorkban.
A népességrobbanás nem állítható meg, ahogy a gazdasági növekedésről sem mondanak le az államok. Változásra van tehát szükség, ugyanazt a fejlődést kevesebb energiával és szén-dioxid-kibocsátással kell elérni - hangsúlyozta.
A feljegyzések 60 évvel ezelőtti kezdete óta a negyedik legnagyobb mértékben nőtt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2018-ban az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.
A hawaii Mauna Loa obszervatórium a világ legrégebbi olyan mérőállomása, amely gyűjti, jegyzi és elemzi folyamatosan a légkör változásával kapcsolatos adatokat.
Az obszervatórium globális megfigyelő részlegének legújabb elemzése szerint tavaly a szén-dioxid-koncentráció 2,87 ppm-mel nőtt: a 2018. január elsején jegyzett 407,05 ppm értékről 409,92 ppm-re 2019 január elsejére.
"Ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évből háromban jegyezték fel a légköri szén-dioxid-koncentráció legmagasabb szintű növekedését" - mondta Pieter Tans, a NOAA globális megfigyelő részlegének kutatója.
Szakítani kell a "dobd el" kultúrával a klímavédelem és a fenntartható fejlődés érdekében - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Kaposváron.
Az államfő a Kaposvári Szakképzési Centrum Eötvös Lóránd Műszaki Szakgimnázium diákjainak a Fenntarthatósági témahét keretében tartott rendhagyó tanórát. Rámutatott: az emberiség az elmúlt 150 évben a "kitermeljük, feldolgozzuk, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk" logikára épülő közgazdasági szemlélet szerint élt. E szemlélet helyett szükséges az a gondolkodás, amely a hulladékot nem szemétnek, hanem felhasználható nyersanyagforrásnak tekinti.A kaposvári előadás volt az első rendhagyó fenntarthatósági, interaktív tanóra, amelyet interneten az egész országban követni lehetett.
Áder János hangsúlyozta: a klímaváltozás elleni küzdelemben alapvető fontosságú a nemzeti kormányok és a leginkább szennyező cégek vállalásainak teljesítése a szennyezés csökkentéséért, de komoly szerepe van a tudománynak, a hatékony gazdálkodásnak, a jó vállalati megoldások elterjedésének és a takarékoskodásnak is.
Megoldást kell találni arra, hogyan tudjuk hosszú távon, környezet- és költségbarát módon biztosítani a megtermelt, de az adott pillanatban fel nem használt energia tárolását, s miként lehetne javítani a vízgazdálkodást a hatékonyabb mezőgazdaság érdekében - sorolta a tudomány feladatait.
.Az államfő a vállalati megoldások között magyar fejlesztésű organikus és napelemes víztisztító művek működési elvét osztotta meg hallgatóságával, továbbá kitért a klímavédelmi takarmányokra, amelyekkel 80 százalékkal csökkenthető a szarvasmarhatartásból eredő és a globális felmelegedés szempontjából a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb metángáz mennyisége.
Negyedszer hirdette meg a fenntarthatósági témahetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) idén; a témahéten a minisztérium parlamenti államtitkárának ismertetése szerint kétszer annyi intézmény és ötször annyi diák vesz részt, mint négy évvel ezelőtt.
A Parlamentben megtartott hétfői nyitórendezvényen Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára elmondta: idén mintegy 1500 intézmény kapcsolódik be, kétszer annyi, mint négy évvel ezelőtt, és 300 ezer diák vesz részt a programokon, ötször annyi, mint az első témahéten.
Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a témahét ideje alatt megrendezett TeSzedd! szemétgyűjtési akció során a diákok a gyakorlatban is tapasztalhatják, milyen környezetkárosító hatása van az eldobált hulladékoknak.
- A politikusoknak és a felnőtteknek csatlakozniuk kell a diákok éghajlatvédelmi mozgalmához - mondta Greta Thunberg 16 éves svéd környezetvédő aktivista a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap hírportálján pénteken, a Fridays for Future elnevezésű mozgalom világméretű tüntetésének alkalmából közzétett írásában.
- Az elmúlt harminc évben a spanyol nagyvárosok átlaghőmérséklete egy Celsius-fokkal növekedett, de például Madrid vagy Barcelona esetében ennél még nagyobb, mintegy két Celsius-fokos emelkedést mutattak a mérések - állapította meg a spanyol fenntarthatósági megfigyelőközpont nevű kutatóintézet idei jelentésében.
Vizsgálata 52 spanyol nagyváros meteorológiai állomásainak adatait vette alapul, amelyek közül csak egyetlen helyen, a középnyugati Salamancában mértek 0,9 Celsius fokos átlaghőmérséklet-csökkenést ebben az időszakban.
Egy több mint tíz kilométer hosszú és egy kilométer széles olajfolt tartott csütörtökön a francia partok felé egy két nappal ezelőtt elsüllyedt olasz teherhajóról, amely 2200 tonna kőolajat szállított.
A francia tengeri mentők vasárnap este nyolc óra körül kapták a riasztást a tengeri mentés római központjától, hogy a Hamburgból Casablancába tartó Grand America nevű, 214 méter hosszú teherhajó segítséget kér.
Ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlament és az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa az unió LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program finanszírozásának tekintetében, amely az unió következő, 2021-2027-re szóló, hosszú távú költségvetésének részét képezi - közölte az Európai Bizottság szerdán.
- A világ több mint 1200 állatfaját fenyegeti a kihalás élőhelyeik több mint 90 százalékában - idéz egy új kutatást a The Guardian online kiadása. Az ausztrál Queenslandi Egyetem és az amerikai Wildlife Conservation Society vadvédő szervezet tudósai feltérképezték a madarakat, emlősöket és kétéltűeket fenyegető veszélyeket, hogy megállapíthassák, élőhelyük mekkora részét sújtják a fajpusztulás ismert tényezői.
A PLOS Biology című tudományos lap friss számában közzétett tanulmányt ugyanaz a csoport készítette, amelyik kimutatta, hogy a világ megmaradt vadonjainak 70 százalékáért csupán öt ország felelős.
A környezet- és természetvédelmi hatósági hatáskör gyakorlója döntéshozatala során az új, integrált szervezetrendszerben sem rendelheti alá a környezet- és természetvédelmi szempontokat más szempontoknak, ez alkotmányos követelmény - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.
- A világ tíz legszennyezettebb levegőjű városából hét Indiában található - derült ki az AirVisual és a Greenpeace frissen közzétett 2018-as jelenéséből.
Egyre többen használnak napenergiát Magyarországon, mivel a rendszerre való csatlakozási költségek csökkenése miatt hosszútávon a villanyszámlájuk lenullázásában bízhatnak a felhasználók - mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Scherer Zsolt hozzátette: nemcsak a háztartási napelemek, hanem a nagyobb, engedélyköteles naperőművek száma is növekszik.
Elmondta: a 2017-es adatok szerint az ország teljes fogyasztásának 7,5 százalékát megújuló energiák, döntő részében napelemek termelték.
Hamarosan megkezdődik a nagy kárókatonák állományának gyérítése a Tisza-tavon, amire a fenntartható halgazdálkodás érdekében van szükség - közölte a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ökológusa pénteken.
- Körülbelül tíz évvel ezelőtt az Egyesült Államok 10 millió hordónyi kőolajat importált naponta, mára ez a szám napi 1-2 millió hordóra csökkent - mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
Drasztikusan csökkent a fecskék száma Magyarországon. Ha nem történik jelentős változás, akkor hazánkból 2020-ra eltűnhetnek a fecskék, pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.
Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum 1 kilogramm rovart eszik meg - mondta el a műsorban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője, hozzátéve, ha egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, egy-két millió kilogramm rovar marad a "nyakunkon". A fecskék által fogyasztott rovarok közé tartozik szinte az összes mezőgazdasági kártevő, illetve azok a szúnyogfajok, köztük az újabb betelepülők, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek - fűzte hozzá, figyelmeztetve arra, hogy a fecskeállomány eltűnésével Magyarország természetes biológiai védekezési potenciálja csökken a klímaváltozás körülményei közepette.
- Greta Thunberg 16 éves svéd környezetvédő aktivista az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) Európa jövőjéről Brüsszelben rendezett csütörtöki értekezletén arra szólította fel az Európai Uniót (EU), hogy tegyen többet az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséért, és kettőzze meg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat.
Thunberg a konferencián arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozással nem foglalkozó politikusok "minden idők legnagyobb gazembereire emlékeztetnek", akik katasztrófához vezetik a világot.
Kedden a riasztási, szerdán a tájékoztatási küszöbértéket haladta meg a szálló por légköri koncentrációja Debrecenben - közölte a városháza sajtószolgálata csütörtök reggel.
Közleményükben arra kérik a lakosságot, hogy fűtésnél a szilárd tüzelés helyett a gáztüzelést részesítsék előnyben és kerüljék a személygépjárművek, főként a dízel üzeműek használatát, lehetőség szerint utazzanak tömegközlekedési eszközökkel.
Egyidejűleg felhívják a lakosság figyelmét, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos a kerti hulladék - avar, fanyesedék - és a lábon álló növényzet (tarló) nyílt színi égetése. Arra kérik a lakosokat, hogy tartózkodjanak mindenféle nyílt színi tűzgyújtástól.
Az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint öt nemzedék múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve - figyelmeztettek amerikai tudósok.