Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul - figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője.
Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában.
Donald Trump újságíróknak nyilatkozva hétfőn ismételten elutasította a pénteken nyilvánosságra hozott kormányzati jelentés megállapításait a klímaváltozás veszélyeiről, úgy fogalmazva: "nem hiszi", hogy a globális klímaváltozás káros hatással lenne az amerikai és a világgazdaságra.
Az amerikai elnök - egy mississippi kampányrendezvényre indulva - a Fehér Ház kertjében újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki eddig is ismert álláspontját. "Láttam, elolvastam belőle részeket, és rendben van" - fogalmazott a kormányzati jelentésről, amelynek megállapításait a Fehér Ház szóvivője már pénteken este visszautasította.
Amikor az egyik újságíró a klímaváltozás káros gazdasági következményeiről faggatta, az elnök röviden csak annyit mondott: "én ebben nem hiszek".
Szerinte jelenleg az Egyesült Államok a legkevésbé környezetszennyező ország, és ez számára nagyon is fontos.
Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.
Stefanie Christmann a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyó ENSZ biodiverzitási konferencián fogja bemutatni új, gazdabarát mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel - fűszerekkel, takarmánynövényekkel - való benépesítése nemcsak a gazdák bevételét növeli jelentősen, hanem a gazdagítja a biodiverzitást is.
Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja 2017-ben az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss kutatása szerint.Nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna - idézte a BBC hírportálja a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését.
A szén-dioxid koncentrációja tavaly elérte 405 ppm-et (az egész milliomod része), ami 3-5 millió éve nem fordult elő.
A légköri koncentráció más, mint a kibocsátás, mert arra vonatkozik, ami a levegőben megmarad, miután a szárazföld, a fák és a tengerek a kibocsátott gázok egy részét elnyelték. A levegőben maradó gázok éghajlatra gyakorolt hatása 1990 óta 41 százalékkal nőtt.
A halfeldolgozás melléktermékeiből előállított biogázzal fogja hajtani óceánjáróit egy norvég vállalat.
A kirándulóhajókat működtető Hurtigruten társaság a halfeldolgozási melléktermékekből és egyéb szerves hulladékokból előállított biogázt cseppfolyósított formában fogja üzemanyagként használni - írta a The Guardian című brit napilap honlapja.
Az óceáni közlekedéshez használt olcsó nehézolaj egyre nagyobb problémát jelent, mivel jóval szennyezőbb, mint a szárazföldi közlekedésben használt üzemanyagok. A nehézolajat használó hajók ként és egyéb szennyező anyagokat juttatnak a levegőbe, jelentősen hozzájárulva a légszennyezéshez és a klímaváltozáshoz. A világ legnagyobb óceánjáróinak napi emissziója felér egymillió autó károsanyag-kibocsátásával.
Az emberiség a Föld egy évre elegendő erőforrásainak mintegy 1,7-szeresét használja fel évente, jóval többet annál, mint amennyit a bolygó reprodukálni tud - figyelmeztetett a köztársasági elnök a klímaváltozásról tartott előadásában a Nyíregyházi Egyetemen pénteken.
Áder János emlékeztetett, hatvanöt évvel ezelőttig csak annyi erőforrást használt az emberiség, amennyit a Föld természetes körülmények között pótolni tudott. Az 1950-es évekig gyakorlatilag a természet "kamataiból" élt, az utóbbi hat évtizedben azonban már az "alaptőkét" fogyasztja az ember, "így nem nehéz belátni, mi lesz akkor, ha ezeken a szokásainkon nem változtatunk" - tette hozzá.
Az intézmény Bessenyei-aulájában, többségében egyetemi hallgatók előtt tartott előadásában az államfő arról beszélt, az energiafogyasztás növekedése háromszorosan haladja meg az amúgy is drámai mértékű népességnövekedést, a vízfelhasználás pedig kétszer olyan gyorsan nő, mint az emberiség lélekszáma.
- Nem felétlenül váltották be a hálózatról tölthető benzin-elektromos hibrid autók a hozzájuk fűzött környezetvédelmi reményeket egy Nagy-Britanniában készített és a német Focus online hírportál által idézett felmérés szerint.
- A tervezettnél nagyobb mértékben, 35 százalékkal szorítanák le 2030-ra az új teherautók és buszok szén-dioxid-kibocsátását a 2019-es szinthez képest az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén elfogadott határozat értelmében. Az Európai Bizottság eredeti javaslata alapján 2025-re 15 százalékkal, míg 2030-ra 30 százalékkal kellene mérsékelni az új nehézgépjárművek által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét a 2019-re előirányzott értékhez képest.
Az Európai Parlament azonban ennél ambiciózusabb csökkentést írna elő: 2025-re 20 százalékot, 2030-ra 35 százalékot.A gyártóknak emellett el kellene érniük, hogy 2030-ra a zéró- és alacsony kibocsátású járművek tegyék ki az eladásaik legalább 20 százalékát. 2025-re az 5 százalékos célértéket kellene elérni. Az új városi buszoknak pedig 2025-re a fele, 2030-ra pedig a háromnegyede elektromos kellene, hogy legyen.
A képviselők felszólították a bizottságot, hogy még 2020 előtt álljon elő a szén-dioxid-kibocsátást valós környezetben mérő tesztet előíró javaslattal.
Az Európai Parlament kedden jóváhagyta a megújuló energiára vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó nem kötelező célértéket, amelyeket 2030-ig kell elérnie a tagállamoknak, és amelyek kulcsszerepet játszanak az unió éghajlatváltozást érintő vállalásainak teljesítésében - közölte az uniós parlament kedden.
A jogszabályok szerint 2030-ra az energiahatékonyságnak 32,5 százalékkal kell javulnia, a megújuló energiaforrásoknak pedig legalább 32 százalékos arányt kell elérniük a végfelhasználók által fogyasztott összes energián belül. 2023-ban mindkét célértéket felülvizsgálják. A célértékeket emelni lehet, csökkenteni nem.
- Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje, amely során hidrogént előállító és szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktorokat fejlesztenek 846,7 millió forint uniós támogatással.
Az 1,226 milliárd forint teljes költségvetésű projekt során a vegyészekből és mérnökökből álló csoport felhasználva az eddig megszerzett sokrétű elektrokémiai, áramlásos kémiai, valamint reaktor-fejlesztési tudását és kémiai katalízis terén szerzett tapasztalatát, egy olyan új reaktort fejleszt, amellyel a légkör megnövekedett szén-dioxid koncentrációját lehet csökkenteni.
A konzorcium sikerrel lezárta az első kutatási fázist, új katalizátor-előállítási módszereket dolgoztak ki, valamint új katalizátorokat fejlesztettek: az innovatív eljárás eredményeként a szén-dioxid megkötését olyan elektrokémiai átalakítás követi, amely a vegyipar számára hasznos anyagokat eredményez, így járul hozzá egy fenntarthatóbb iparág létrejöttéhez.
A világ gyermeklakosságának nagyjából 93 százaléka szív minden nap az egészségére és a fejlődésére is komoly kockázatot jelentő szennyezett levegőt - figyelmeztet legfrissebb jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint 2016-ban körülbelül 600 ezer 15 éven aluli gyermek halálát okozták a légszennyezettségből eredő akut alsó légúti fertőzések.
A tanulmány a kültéri és háztartásbeli levegőszennyezettség gyermekegészségére gyakorolt hatását vizsgálta, különös tekintettel az alacsony és közepes jövedelmű országok gyermeklakosságára - olvasható a világszervezet honlapján. Az eredményeket a WHO által első ízben megrendezett Global Conference on Air Pollution and Health (Globális konferencia a légszennyezettségről és egészségről) elnevezésű, kedden kezdődő genfi találkozóhoz kapcsolódva ismertették.
A tanulmány kulcsmegállapításai közé tartozik, hogy a világon élő 15 éven aluli gyerekek 93 százaléka szív olyan levegőt, amely meghaladja a WHO levegőminőségi irányelveit a - 2,5 mikron részecskeátmérőjű - szálló por határértékére vonatkozóan.
Ha mindenki egészséges étrendet akarna követni, nem lenne számukra elegendő zöldség és gyümölcs a világon - tárták fel tanulmányukban a Guelphi Egyetem szakemberei.
A kanadai kutatók egybevetették a globális mezőgazdasági termelést a táplálkozási szakemberek által ajánlott és környezetvédők által előnyben részesített egészséges étrenddel, és "lényeges eltérést" mutattak ki a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a világ lakosságának jelenlegi szükséglete között.
"A jelenlegi globális mezőgazdasági rendszerben nem követhet mindenki egészséges étrendet" - idézte Evan Fraser professzort, a PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.
"Eredményeink azt mutatják, hogy globálisan a mezőgazdaság túl sokat termel gabonafélékből, zsírokból és cukorból, de keveset zöldségből és gyümölcsből" - tette hozzá a professzor.
Megszavazta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szóló javaslatot szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése; betiltanák azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.
A strasbourgi ülésen hatalmas többséggel, 571:53 arányban elfogadott határozat alapján 2021-től betiltanák többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni.
A képviselők az Európai Bizottság eredeti javaslataiban szereplő termékek listájához hozzáadták az "oxidatív biológiai úton lebomló műanyagokból készült" árukat, például zacskókat, illetve az expandált polisztirolból készült étel-és italhordókat.
Emellett a tagországoknak legkevesebb 25 százalékkal csökkenteniük kellene 2025-ig azon egyszer használatos műanyag termékek használatát, amelyeknél egyelőre nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák. Ilyenek például a szendvicsek, gyümölcsök, zöldségek és sütemények csomagolására használt dobozok.
Átadták a Gallicoop Zrt. mintegy 1,69 milliárd forintból megépült új csomagolócentrumát a Békés megyei Szarvason szerdán. A fejlesztést 50 százalékban a kormány támogatta, a fennmaradó részt a vállalat saját erőből finanszírozta.
A 2200 négyzetméteres csarnokot a legmodernebb csomagoló- és hűtőberendezésekkel szerelték fel. A csomagolócentrumban három műszakban gyártanak pulykahúsból készült szeletelt termékeket, a létesítményben 55 szakember dolgozik.
A tervezettnél nagyobb mértékben, 40 százalékkal szorítanák le 2030-ra az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es szinthez képest az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén elfogadott határozat értelmében.
- A magyar munkavállalóknak jelenleg 5 százaléka dolgozik túlnyomórészt otthonról, és 55 százalék szeretne otthonról dolgozni - derül ki a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. országos reprezentatív kutatásából.
Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban.
Az "üvegház Föld" klíma hosszú távon rögzül, globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb mint napjainkban - olvasható a tanulmányban, amelynek szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emisszió-mentes világgazdaság felé.
"Az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás a Földön uralkodó hőmérséklet nem egyedüli meghatározója. Tanulmányunk azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a Föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha leállítjuk az üvegházhatású gázkibocsátást" - mondta Will Steffent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatója.
Az idei második negyedévben, a csökkenő forgalmú globális okostelefon piacon a Huawei a második helyre lépett előre, és ezzel megelőzte Apple-t a bostoni Strategy Analytics piackutató vállalat felmérése szerint.
A második negyedévben a globális okostelefon-forgalom közel három százalékkal, 350 millió készülékre csökkent. A Samsung 20 százalékos piaci részesedéssel megőrizte vezető pozícióját, az Apple azonban első alkalommal elveszítette második helyét. Az első öt helyezettből három továbbra is kínai vállalat.
Az idei második negyedévben a Samsung 71,5 millió okostelefont értékesített a Strategy Analytics kimutatása szerint, kevesebbet a 2017 második negyedévi 79,5 milliónál. Piaci részesedése ezzel párhuzamosan 20,4 százalékra csökkent 22,1 százalékról.