Környezetvédelem

Minden korábbinál magasabbra, 40 százalék fölé emelkedett tavaly a környezetbarát, megújuló forrásból előállított villamos energia aránya a németországi áramtermelésben - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.

A lipcsei Európai Energiatőzsde (EEX) és a németországi hálózatüzemeltetők adatai alapján az ipari felhasználásra szánt energiát nem számítva 542,49 terawattóra (TWh) villamos energiát állítottak elő Németországban 2018-ban.

Ennek 59,6 százalékát nem megújuló forrásból, többnyire szénből állították elő, a megújuló forrásból termelt áram aránya 40,4 százalék volt, ami történelmi csúcs és 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Fraunhofer kutatóintézeti hálózat napenergia rendszerekkel foglalkozó intézete (Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme - ISE).

Megállapodtak a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szerdán az Európai Unió társjogalkotó intézményei, a tervek szerint 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.

A még hivatalos jóváhagyásra váró egyezség értelmében betiltanák többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni.

Magyarország a 42. helyezést érte el a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban (CCPI 2019), amelyet hétfőn tettek közzé Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI szerint világszerte romlott az országok teljesítménye - közölte a Levegő Munkacsoport hétfőn.

A CCPI tizennégy éve 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét.

A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína.

Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent Magyarország szén-dioxid-kibocsátása - bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult. Rontotta ugyanakkor az országpontszámot, hogy a megújuló energiában a - nagyrészt fenntarthatatlan - biomasszaégetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata "gyakorlatilag tilos", és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére.

A gazdasági növekedés és fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak, a klímaváltozás nem csak veszély, egyúttal lehetőség is - mutatott rá Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács működésének tízéves évfordulóján rendezett tanácskozáson pénteken a Parlamentben.

Az államfő - összhangban a témában készült nemzetközi jelentéssel - egy új közgazdasági modell megalkotását szorgalmazta, amelyben a természeti tőke, a tiszta víz, a tisztább levegő és a biodiverzivitás gazdasági, társadalmi és egészségügyi előnyeit egyaránt figyelembe kell venni, illetve a természeti tőke felélésének negatív következményeit is be kell számítani.

A párizsi megállapodás végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegőszennyezés csökkentése révén - ez a becslés olvasható az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az éghajlat egészségre kifejtett hatásairól szóló, a katowicei klímacsúcstalálkozón szerdán bemutatott jelentésében.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésén (COP24) szerdán felszólaló WHO-főigazgató, Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a klímaváltozás a levegő és a vizek tisztaságát, továbbá az élelmiszerellátást is veszélyezteti, ezáltal közvetlen hatással van az egészség romlására is. Az éghajlatváltozás fő okozójaként Ghebreyesus a fosszilis tüzelőanyagok égetését jelölte meg.

A Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást, így 2020 után öt éven belül 200 milliárd dollárt szánna a világszerte a klímavédelem terén kezdeményezett projektekre - jelentette be Kristalina Georgiewa, a Világbank vezérigazgatója hétfőn a lengyelországi Katowicében.

Georgiewa az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésén vesz részt Katowicében. Nyilatkozatában arra reagált, hogy António Guterres, az ENSZ főtitkára a klímacsúcs megnyitóján nagyobb, "ambiciózusabb" erőfeszítésre hívta fel az ENSZ tagállamait.

A Világbank "megduplázza erőfeszítését", hogy az ENSZ-tagállamok ambiciózus lépéseket tehessenek a klímavédelem érdekében - közölte Georgijewa.

Az említett 200 milliárd dollárból 100 milliárdot a közszférában eszközölt beruházások közvetlen támogatására szánnák, ezen belül mintegy 50 milliárd dollárt a "klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásra" irányozzák elő - mondta el.

A világ túl keveset tesz a klímaváltozás megállításáért, a párizsi klímaegyezményt meg kell valósítani - hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a lengyelországi Katowicében, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésének (COP24) hivatalos megnyitóján.

"Tekintve a jelenlegi klímaváltozásokat (...), továbbra is túl keveset teszünk, túl lassan cselekszünk, hogy megállítsuk azokat" - jelentette ki Guterres. A főtitkár szorgalmazta a párizsi klímaegyezmény megvalósítását, egyebek közt azzal érvelve, hogy az ENSZ tagállamai közös felelősséget viselnek a "globális klímakáosz" elhárításáért, a Párizsban felvázolt pénzügyi vállalások megerősítéséért, a legsérülékenyebb nemzetek megsegítéséért.

Célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig "nettó nullával" legyen egyenértékű.

Az Egyesült Államok vezet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében mind abszolút, mind relatív értelemben a Forbes magazinnak a BP olajipari konszern globális energiaipari statisztikáját idéző cikke szerint.

A "2017 BP Statistical Review of World Energy" tanulmány szerint globálisan a szén-dioxid-kibocsátás 1,6 százalékkal nőtt tavaly, miután a 2014-től 2016-ig három év alatt egyáltalán nem nőtt.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkenésében az Egyesült Államok járt az élen 0,5 százalékkal. Az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátása sorban a harmadik évben csökkent tavaly és ebben az évszázadban a kilencedik alkalommal vezette a csökkenési listát.

Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul - figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője.

Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában.

Donald Trump újságíróknak nyilatkozva hétfőn ismételten elutasította a pénteken nyilvánosságra hozott kormányzati jelentés megállapításait a klímaváltozás veszélyeiről, úgy fogalmazva: "nem hiszi", hogy a globális klímaváltozás káros hatással lenne az amerikai és a világgazdaságra.

Az amerikai elnök - egy mississippi kampányrendezvényre indulva - a Fehér Ház kertjében újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki eddig is ismert álláspontját. "Láttam, elolvastam belőle részeket, és rendben van" - fogalmazott a kormányzati jelentésről, amelynek megállapításait a Fehér Ház szóvivője már pénteken este visszautasította.

Amikor az egyik újságíró a klímaváltozás káros gazdasági következményeiről faggatta, az elnök röviden csak annyit mondott: "én ebben nem hiszek".

Szerinte jelenleg az Egyesült Államok a legkevésbé környezetszennyező ország, és ez számára nagyon is fontos.

Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.

Stefanie Christmann a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyó ENSZ biodiverzitási konferencián fogja bemutatni új, gazdabarát mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel - fűszerekkel, takarmánynövényekkel - való benépesítése nemcsak a gazdák bevételét növeli jelentősen, hanem a gazdagítja a biodiverzitást is.

Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja 2017-ben az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss kutatása szerint.Nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna - idézte a BBC hírportálja a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését.

A szén-dioxid koncentrációja tavaly elérte 405 ppm-et (az egész milliomod része), ami 3-5 millió éve nem fordult elő.

A légköri koncentráció más, mint a kibocsátás, mert arra vonatkozik, ami a levegőben megmarad, miután a szárazföld, a fák és a tengerek a kibocsátott gázok egy részét elnyelték. A levegőben maradó gázok éghajlatra gyakorolt hatása 1990 óta 41 százalékkal nőtt.

A halfeldolgozás melléktermékeiből előállított biogázzal fogja hajtani óceánjáróit egy norvég vállalat.

A kirándulóhajókat működtető Hurtigruten társaság a halfeldolgozási melléktermékekből és egyéb szerves hulladékokból előállított biogázt cseppfolyósított formában fogja üzemanyagként használni - írta a The Guardian című brit napilap honlapja.

Az óceáni közlekedéshez használt olcsó nehézolaj egyre nagyobb problémát jelent, mivel jóval szennyezőbb, mint a szárazföldi közlekedésben használt üzemanyagok. A nehézolajat használó hajók ként és egyéb szennyező anyagokat juttatnak a levegőbe, jelentősen hozzájárulva a légszennyezéshez és a klímaváltozáshoz. A világ legnagyobb óceánjáróinak napi emissziója felér egymillió autó károsanyag-kibocsátásával.

Az emberiség a Föld egy évre elegendő erőforrásainak mintegy 1,7-szeresét használja fel évente, jóval többet annál, mint amennyit a bolygó reprodukálni tud - figyelmeztetett a köztársasági elnök a klímaváltozásról tartott előadásában a Nyíregyházi Egyetemen pénteken.

Áder János emlékeztetett, hatvanöt évvel ezelőttig csak annyi erőforrást használt az emberiség, amennyit a Föld természetes körülmények között pótolni tudott. Az 1950-es évekig gyakorlatilag a természet "kamataiból" élt, az utóbbi hat évtizedben azonban már az "alaptőkét" fogyasztja az ember, "így nem nehéz belátni, mi lesz akkor, ha ezeken a szokásainkon nem változtatunk" - tette hozzá.

Az intézmény Bessenyei-aulájában, többségében egyetemi hallgatók előtt tartott előadásában az államfő arról beszélt, az energiafogyasztás növekedése háromszorosan haladja meg az amúgy is drámai mértékű népességnövekedést, a vízfelhasználás pedig kétszer olyan gyorsan nő, mint az emberiség lélekszáma.

- Nem felétlenül váltották be a hálózatról tölthető benzin-elektromos hibrid autók a hozzájuk fűzött környezetvédelmi reményeket egy Nagy-Britanniában készített és a német Focus online hírportál által idézett felmérés szerint.

- A tervezettnél nagyobb mértékben, 35 százalékkal szorítanák le 2030-ra az új teherautók és buszok szén-dioxid-kibocsátását a 2019-es szinthez képest az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén elfogadott határozat értelmében. Az Európai Bizottság eredeti javaslata alapján 2025-re 15 százalékkal, míg 2030-ra 30 százalékkal kellene mérsékelni az új nehézgépjárművek által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét a 2019-re előirányzott értékhez képest.

Az Európai Parlament azonban ennél ambiciózusabb csökkentést írna elő: 2025-re 20 százalékot, 2030-ra 35 százalékot.A gyártóknak emellett el kellene érniük, hogy 2030-ra a zéró- és alacsony kibocsátású járművek tegyék ki az eladásaik legalább 20 százalékát. 2025-re az 5 százalékos célértéket kellene elérni. Az új városi buszoknak pedig 2025-re a fele, 2030-ra pedig a háromnegyede elektromos kellene, hogy legyen.

A képviselők felszólították a bizottságot, hogy még 2020 előtt álljon elő a szén-dioxid-kibocsátást valós környezetben mérő tesztet előíró javaslattal.

Az Európai Parlament kedden jóváhagyta a megújuló energiára vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó nem kötelező célértéket, amelyeket 2030-ig kell elérnie a tagállamoknak, és amelyek kulcsszerepet játszanak az unió éghajlatváltozást érintő vállalásainak teljesítésében - közölte az uniós parlament kedden.

A jogszabályok szerint 2030-ra az energiahatékonyságnak 32,5 százalékkal kell javulnia, a megújuló energiaforrásoknak pedig legalább 32 százalékos arányt kell elérniük a végfelhasználók által fogyasztott összes energián belül. 2023-ban mindkét célértéket felülvizsgálják. A célértékeket emelni lehet, csökkenteni nem.

- Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje, amely során hidrogént előállító és szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktorokat fejlesztenek 846,7 millió forint uniós támogatással.

Az 1,226 milliárd forint teljes költségvetésű projekt során a vegyészekből és mérnökökből álló csoport felhasználva az eddig megszerzett sokrétű elektrokémiai, áramlásos kémiai, valamint reaktor-fejlesztési tudását és kémiai katalízis terén szerzett tapasztalatát, egy olyan új reaktort fejleszt, amellyel a légkör megnövekedett szén-dioxid koncentrációját lehet csökkenteni.

A konzorcium sikerrel lezárta az első kutatási fázist, új katalizátor-előállítási módszereket dolgoztak ki, valamint új katalizátorokat fejlesztettek: az innovatív eljárás eredményeként a szén-dioxid megkötését olyan elektrokémiai átalakítás követi, amely a vegyipar számára hasznos anyagokat eredményez, így járul hozzá egy fenntarthatóbb iparág létrejöttéhez.

Három városban egészségtelennek, számos további településen kifogásoltnak minősítették a levegő minőségét a magas szálló por (PM10) koncentráció miatt. A tisztifőorvos Facebook-oldalán pénteken azt írták: a levegőhigiénés index alapján Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza levegőminősége egészségtelen.

A világ gyermeklakosságának nagyjából 93 százaléka szív minden nap az egészségére és a fejlődésére is komoly kockázatot jelentő szennyezett levegőt - figyelmeztet legfrissebb jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint 2016-ban körülbelül 600 ezer 15 éven aluli gyermek halálát okozták a légszennyezettségből eredő akut alsó légúti fertőzések.

A tanulmány a kültéri és háztartásbeli levegőszennyezettség gyermekegészségére gyakorolt hatását vizsgálta, különös tekintettel az alacsony és közepes jövedelmű országok gyermeklakosságára - olvasható a világszervezet honlapján. Az eredményeket a WHO által első ízben megrendezett Global Conference on Air Pollution and Health (Globális konferencia a légszennyezettségről és egészségről) elnevezésű, kedden kezdődő genfi találkozóhoz kapcsolódva ismertették.

A tanulmány kulcsmegállapításai közé tartozik, hogy a világon élő 15 éven aluli gyerekek 93 százaléka szív olyan levegőt, amely meghaladja a WHO levegőminőségi irányelveit a - 2,5 mikron részecskeátmérőjű - szálló por határértékére vonatkozóan.