Környezetvédelem

Egyre több településen minősítik veszélyesnek vagy egészségtelennek a levegőt a magas szállópor-koncentráció miatt.

Miskolcon fokozatosan romlik a levegő minősége, ezért Kriza Ákos polgármester kedd reggel elrendelte a szmogriadó riasztási fokozatát. A közlemény szerint az automata mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja jelentősen, 8-22 százalékkal túllépte a riasztási küszöbértéket, ezért döntött így a polgármester.

A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható, jelenleg is sűrű a köd a város fölött.

Több településen ismét romlott a levegőminőség az elmúlt napokban. A Nemzeti Népegészségügyi Központ Miskolcon és Nyíregyházán egészségtelennek minősítette a levegőt. További tíz településen - Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten, Putnokon, Sajószentpéteren, Salgótarjánban, Székesfehérváron, Szombathelyen, Vácon és Várpalotán kifogásolt a levegőminőség.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ kiemelte: az érintett településeken a kisméretű aeroszol részecskék magas koncentrációja légzőszervi tüneteket (köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés) okozhatnak.

- Világszerte csaknem 200 fajra, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatra jelentenek komoly fenyegetést a vadon élő, a rendszeresen szabadon kószáló és a kóbor kutyák - figyelmeztetnek a kutatók.

A kutya a macskák és a patkányok után immár a harmadik legveszedelmesebb ragadozófaj, amelyeket az ember szabadított rá a vadon élő állatokra.

Jelenleg nagyjából egymilliárd kutya él a világon, s bár nincsenek pontos adatok a vadon élő és szabadon kószáló ebekről, a környezetvédők szerint a számuk folyamatosan növekszik - írja a BBC hírportálja.

Ezek a kutyák jelenleg nagyjából 200, köztük 30 súlyosan veszélyeztetett, 71 veszélyeztetett és 87 sebezhető állatfajra jelentenek fenyegetést. A fajok majdnem fele emlősfaj, 78 madárfaj, 22 hüllőfaj és három kétéltűfaj.

Egymilliónál is többen csatlakoztak aláírásukkal Bajorországban a "Fajok sokfélesége népi kezdeményezés - Mentsétek meg a méheket!" elnevezésű akcióhoz, amelynek célja a rovarfajok kipusztulásának feltartóztatása - jelentették kedden bajor hírportálok.

Fiatalok, főként diákok ezrei vonultak utcára több belgiumi nagyvárosban és Hollandiában csütörtök délelőtt a klímavédelmi politika hatékonyságának fokozása érdekében.

Eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévő több ezer tó felszínéről a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt - figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a jég eltűnése komoly hatással lesz a tavak környékén élő több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is.

Kanada, az Egyesült Államok és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre az időszakos jégtakaró a jellemző a téli hónapokban.

Antibiotikumnak ellenálló géneket (ARGs) találtak az Északi-sarkvidéken, a Föld egyik legtávolabbi, érintetlen térségében, a felfedezés a szuperbaktériumok gyors és globális terjedésére hívja fel a figyelmet.

Az ország északkeleti részén romlott a levegő minősége a magas szállópor-koncentráció miatt. A levegőhigiénés index alapján Putnokon veszélyes, Miskolcon, Sajószentpéteren egészségtelen, Kazincbarcikán és Egerben kifogásolt a levegő minősége. Az érintett térségben a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem javasolja hosszabb ideig a szabadban tartózkodást.

Környezetvédők, a szórakoztatóipar sztárjai nyílt levélben követelték Abe Sindzo japán kormányfőtől, hogy hazája másítsa meg döntését a kereskedelmi célú bálnavadászat felújításáról, mivel az "egy kegyetlen, ódon tevékenység, amelynek semmi helye a 21. században".

A Kolozs megyei törvényszék egy környezetvédő civil szervezet keresete nyomán érvénytelenítette a Hunyad megyei Felsőcsertés (Certej) község térségi területrendezési tervét, mely lehetővé tette volna a község térségében található arany és ezüst kibányászását - közölték kedden a román lapok a Mining Watch szervezet közleményére hivatkozva.

Az 1901 óta vezetett mérések szerint 2018 lett a legmelegebb év Magyarországon, a felmelegedés a globális melegedésnél is nagyobb mértékű - derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből. A tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban 11,99 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,66 fokkal múlja felül.

Minden korábbinál magasabbra, 40 százalék fölé emelkedett tavaly a környezetbarát, megújuló forrásból előállított villamos energia aránya a németországi áramtermelésben - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.

A lipcsei Európai Energiatőzsde (EEX) és a németországi hálózatüzemeltetők adatai alapján az ipari felhasználásra szánt energiát nem számítva 542,49 terawattóra (TWh) villamos energiát állítottak elő Németországban 2018-ban.

Ennek 59,6 százalékát nem megújuló forrásból, többnyire szénből állították elő, a megújuló forrásból termelt áram aránya 40,4 százalék volt, ami történelmi csúcs és 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Fraunhofer kutatóintézeti hálózat napenergia rendszerekkel foglalkozó intézete (Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme - ISE).

Megállapodtak a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szerdán az Európai Unió társjogalkotó intézményei, a tervek szerint 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.

A még hivatalos jóváhagyásra váró egyezség értelmében betiltanák többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni.

Magyarország a 42. helyezést érte el a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban (CCPI 2019), amelyet hétfőn tettek közzé Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI szerint világszerte romlott az országok teljesítménye - közölte a Levegő Munkacsoport hétfőn.

A CCPI tizennégy éve 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét.

A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína.

Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent Magyarország szén-dioxid-kibocsátása - bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult. Rontotta ugyanakkor az országpontszámot, hogy a megújuló energiában a - nagyrészt fenntarthatatlan - biomasszaégetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata "gyakorlatilag tilos", és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére.

A gazdasági növekedés és fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak, a klímaváltozás nem csak veszély, egyúttal lehetőség is - mutatott rá Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács működésének tízéves évfordulóján rendezett tanácskozáson pénteken a Parlamentben.

Az államfő - összhangban a témában készült nemzetközi jelentéssel - egy új közgazdasági modell megalkotását szorgalmazta, amelyben a természeti tőke, a tiszta víz, a tisztább levegő és a biodiverzivitás gazdasági, társadalmi és egészségügyi előnyeit egyaránt figyelembe kell venni, illetve a természeti tőke felélésének negatív következményeit is be kell számítani.

A párizsi megállapodás végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegőszennyezés csökkentése révén - ez a becslés olvasható az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az éghajlat egészségre kifejtett hatásairól szóló, a katowicei klímacsúcstalálkozón szerdán bemutatott jelentésében.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésén (COP24) szerdán felszólaló WHO-főigazgató, Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a klímaváltozás a levegő és a vizek tisztaságát, továbbá az élelmiszerellátást is veszélyezteti, ezáltal közvetlen hatással van az egészség romlására is. Az éghajlatváltozás fő okozójaként Ghebreyesus a fosszilis tüzelőanyagok égetését jelölte meg.

A Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást, így 2020 után öt éven belül 200 milliárd dollárt szánna a világszerte a klímavédelem terén kezdeményezett projektekre - jelentette be Kristalina Georgiewa, a Világbank vezérigazgatója hétfőn a lengyelországi Katowicében.

Georgiewa az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésén vesz részt Katowicében. Nyilatkozatában arra reagált, hogy António Guterres, az ENSZ főtitkára a klímacsúcs megnyitóján nagyobb, "ambiciózusabb" erőfeszítésre hívta fel az ENSZ tagállamait.

A Világbank "megduplázza erőfeszítését", hogy az ENSZ-tagállamok ambiciózus lépéseket tehessenek a klímavédelem érdekében - közölte Georgijewa.

Az említett 200 milliárd dollárból 100 milliárdot a közszférában eszközölt beruházások közvetlen támogatására szánnák, ezen belül mintegy 50 milliárd dollárt a "klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásra" irányozzák elő - mondta el.

A világ túl keveset tesz a klímaváltozás megállításáért, a párizsi klímaegyezményt meg kell valósítani - hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a lengyelországi Katowicében, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésének (COP24) hivatalos megnyitóján.

"Tekintve a jelenlegi klímaváltozásokat (...), továbbra is túl keveset teszünk, túl lassan cselekszünk, hogy megállítsuk azokat" - jelentette ki Guterres. A főtitkár szorgalmazta a párizsi klímaegyezmény megvalósítását, egyebek közt azzal érvelve, hogy az ENSZ tagállamai közös felelősséget viselnek a "globális klímakáosz" elhárításáért, a Párizsban felvázolt pénzügyi vállalások megerősítéséért, a legsérülékenyebb nemzetek megsegítéséért.

Célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig "nettó nullával" legyen egyenértékű.

Az Egyesült Államok vezet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében mind abszolút, mind relatív értelemben a Forbes magazinnak a BP olajipari konszern globális energiaipari statisztikáját idéző cikke szerint.

A "2017 BP Statistical Review of World Energy" tanulmány szerint globálisan a szén-dioxid-kibocsátás 1,6 százalékkal nőtt tavaly, miután a 2014-től 2016-ig három év alatt egyáltalán nem nőtt.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkenésében az Egyesült Államok járt az élen 0,5 százalékkal. Az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátása sorban a harmadik évben csökkent tavaly és ebben az évszázadban a kilencedik alkalommal vezette a csökkenési listát.