Környezetvédelem

Az emberek védelmét célzó légszennyezés-csökkentési amerikai szabályozások a madarakat is óvják: egy új tanulmány szerint az ózonszennyezés csökkentésére irányuló szövetségi program mintegy 1,5 millió madár pusztulását akadályozhatta meg 40 év alatt az Egyesült Államokban.

A tüzesetek gyakoriságának és intenzitásának változása több mint 4400 faj létét fenyegeti világszerte - állapította meg egy nemzetközi kutatás.

"Ezen fajokba tartozik a madarak 19 százaléka, az emlősök 16 százaléka, a lepkék 17 százaléka, melyek súlyosan veszélyeztetettek, veszélyeztetettek vagy sebezhetőek" - mondta a világ 25 intézményének 27 szakértőjéből álló nemzetközi kutatócsoportot vezető Luke Kelly, a Melbourne-i Egyetem tudósa.

A Fire and biodiversity in the Anthropocene (Tűz és biodiverzitás az antropocén idején) című kutatást a Science tudományos lapban publikálták.

Az ország nagy részén romlott a levegőminőség; egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen már veszélyesnek minősítették a levegőt a magas szállópor-tartalom miatt.Putnokon veszélyes a levegőminőség. Ugyanebben a térségben Kazincbarcika, Sajószentpéter és Miskolc, továbbá a Dunántúlon Pécs, Ajka és Várpalota levegőjét pedig egészségtelennek minősítették.

Először bukkantak ázsiai óriás lódarazsak (Vespa mandarinia) fészkére az Egyesült Államokban: a csaknem 200 királynőt rejtő fészket eltávolították és a rovarokat megsemmisítették a kutatók, ám úgy vélik, hogy további fészkek lehetnek a térségben.

Az ázsiai óriás lódarázs betolakodó fajnak számít Észak-Amerika nyugati partvidékén. A Japánban és Dél-Koreában honos méretes rovarok komoly fenyegetést jelentenek a háziméhekre: mindössze néhány óra alatt egész kolóniákat képesek lemészárolni. Erős fullánkjuk és mérgük miatt lehetnek veszélyesek az emberre - írja a BBC hírportálja.

A Michigani Egyetem (UM) kutatói hatalmas adatállomány segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolja a mesterséges fény és az ember okozta zaj 142 madárfaj 58 506 fészkének reprodukciós sikerét Észak-Amerikában. Tanulmányuk a Nature tudományos lapban jelent meg szerdán

A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra. Az emlősök, madarak és hüllők világszerte természetes élőhelyük átlagosan 18 százalékát veszítették el eddig a földhasználat változása és a klímaváltozás miatt. A legrosszabb esetben a veszteség mértéke a következő 80 évben 23 százalékra emelkedhet.

A Nature Communications című tudományos lapban hétfőn megjelent tanulmány 1700-tól napjainkig elemzi 16 919 faj geográfiai helyzetét. Az adatok segítségével jövőre vonatkozó becsléseket végeztek 2100-ig 16 különböző éghajlati és gazdasági-ökonómiai forgatókönyv alapján - írja a PhysOrg.com.

Országszerte tovább nőtt a légszennyezettség a magas szállópor-tartalom miatt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hétfőn egészségtelennek minősítette a levegőt Budapesten, Szegeden, Székesfehérváron és Várpalotán.

Továbbá kifogásoltnak minősítették tizenhét település levegőjét. Ezek: Szombathely, Szentgotthárd, Győr, Sarród, Ajka, Tatabánya, Pécs, Százhalombatta, Tököl, Vác, Salgótarján, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Sajószentpéter, Kazincbarcika és Putnok.

A világ legnagyobb jéghegye, az A68a a fekvő brit fennhatóság alatt álló, atlanti-óceáni Déli-Georgia sziget felé közelít.

A tudósok attól tartanak, hogy ha a jégóriás megfeneklik a part közelében, az veszélybe sodorhatja a sziget állatvilágát, mert elzárja előlük a tengerre való kijutást - számolt be róla a BBC News szerdán.

A szén-dioxid-kibocsátás páratlan mértékű csökkenését mérték 2020 első felében, nagyobbat, mint a 2008-as pénzügyi válság, az 1979-es kőolajválság, sőt a második világháború idején.

Egy nemzetközi kutatócsoport által összegyűjtött adatok szerint 8,8 százalékkal, 1551 millió tonnával volt kevesebb - a szén-dioxid-kibocsátás 2020 első hat hónapjában 2019 azonos időszakához képest.

Az emberek nagy számban és messzire terjeszthetnek növényi magokat a ruházatukon, amelyek még a gépi mosást követően is megőrizhetik csíraképességüket, így tudtunkon kívül szerepünk lehet a növényfajok terjesztésében - állapítják meg az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai legújabb kutatásukban.

Az északi félteke mintegy 0,1 Celsius-fokos melegedését idézték elő Kína erőfeszítései a levegő minőségének a javítására, az aeroszol-légszennyezés okozta egészségi kockázatok csökkentésére a Carnegie Tudományos Intézet kutatása szerint.

Olyan "szuperenzimet" hoztak létre brit kutatók, amely egy korábban kifejlesztett enzimnél hatszor gyorsabban képes lebontani a műanyagot. A Portsmouth-i Egyetem szakemberei a PETáz nevű műanyagbontó enzimet kombinálták egy másik enzimmel, hogy felgyorsítsák a lebontási folyamatot.

Az új szuperenzim jelentős hatással lehet a polietilén-tereftalát (PET) - az egyszerhasználatos ivópalackok, a szőnyegek és ruhák gyártásához leggyakrabban használt műanyag - újrahasznosítására - írja a CNN hírportálja.

A világon élő növények kétötödét kihalás fenyegeti. Ennek egyik fő oka a fajok élőhelyének szűkülése - figyelmeztettek egy nemzetközi kutatásban résztvevő tudósok.

A kutatók versenyt futnak az idővel, minél több fajt igyekeznek meghatározni, mielőtt végleg eltűnnének, mivel a növények óriási lehetőségeket rejtenek a gyógyításban, energiatermelésben és táplálékként - ismertette a brit Királyi Botanikus Kert jelentését a BBC hírportálja.

A világ növényeinek és gombáinak állapotát összegző jelentést (State of the World's Plants and Fungi) 42 ország több mint 200 tudósa készítette. A dokumentumot az ENSZ közgyűlés elé terjesztették, hogy a világ vezetői fellépjenek a biodiverzitás veszteségei ellen.

Két hónap tesztidőszakot követően október elsején elindul a Tisztítsuk meg az országot! elnevezésű program részeként az illegális hulladélkerakók felszámolása az országban - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára kedden Kapuvár határában.

Az amerikai Kalifornia állam példáját követve 2035-től le kell állítani a hagyományos meghajtású autók forgalomba helyezését az európai autóipar egyik központja, a németországi Bajorország tartomány kormányfője szerint.

Markus Söder pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) hétvégi online kongresszusán elmondott beszédében kiemelte, hogy ki kell jelölni egy időpontot, amikortól nem lehet forgalomba helyezni fosszilis energiaforrást felhasználó belső égésű motorral szerelt új autót.

Az elromlott háztartási eszközök újrafelhasználása érdekében Bécs városa átvállalja az osztrák fővárosban lakók eszközei javítási költségének felét, maximum 100 eurót ( 36 500 forintot) - közölte Bécs Város Külképviseleti Irodája csütörtökön

Az idén több mint 5,5 ezer köbméter illegálisan lerakott hulladékot találtak a Pilisi Parkerdőben az erdészek - közölte a nemzetközi hulladékgyűjtő nap alkalmából a Pilisi Parkerdő szerdán.

A hulladékokat a Tisztítsuk meg az országot! program keretében mérték föl, és a főváros IX. kerületéből, egy 3 hektáros erdőből már el is szállítottak 170 köbméternyit.A közlemény szerint a parkerdő minden évben százmilliós nagyságrendű összeget kénytelen a hulladékok elszállítására költeni. Ekkora összegből legalább 20 hektár erdőt telepíthetnének évente - jegyezték meg.

- Legalább 28 madár- és emlősfajt mentettek meg a kihalástól természetvédelmi akciók eredményeként 1993 óta - derült a brit Newcastle-i Egyetem és a BirdLife International szervezet friss kutatásából.

Kaliforniától Washington államig lángokban áll az Egyesült Államok nyugati partvidéke, ahol erdőket és lakott területeket fenyeget a megállíthatatlanul terjedő erdő- és bozóttűz.

Kaliforniában az elmúlt hetekben már több mint 2,5 millió hektárnyi területet pusztított el a tűzvész, egyszerre 28 helyen ég az erdő és a bozót, s a hét elején Dél-Kalifornia valamennyi, szám szerint 8 nemzeti parkját lezárták a tűzvészek miatt.

Szerda estig a tűzvészek 8 halálos áldozatot követeltek. Több mint 14 ezer tűzoltó küzd a lángokkal, egyelőre mindhiába

Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj kihalhat ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával - ismertette a kutatás eredményeit a BBC News.

A kutatók a földtörténet korábbi kihalási hullámaiból fennmaradt fosszilis maradványok alapján számolták ki, hogy hány emlősfaj tűnhet el az évszázad végére a Földről. Mint a Science Advances folyóiratban publikált tanulmányban felhívták rá a figyelmet: "minden eltűnt fajjal a Föld természettudományának egy darabját veszítjük el".

A kutatók szerint az elmúlt évtizedekben kihalt emlősökért szinte teljes mértékben az emberi tevékenység volt a felelős. Hozzátették: amennyiben nem sikerül fellépni ez ellen a tendencia ellen, a kihalási arány növekedni fog.