Környezetvédelem

Tetemes bírságot rótt ki a Szamos és Tisza romániai vízgyűjtőjének vízügyi igazgatósága arra a cégre, mely felelős a Szamost február 17-én ért nehézfémszennyezésért.

A vízügyi igazgatóság szerdai közleménye szerint a cégnek 120 ezer lej (kilencmillió forint) bírságot kell fizetnie a folyószennyezésért.

A hatóság emlékeztetett arra, hogy február 17-én egy elhagyott színesfémbányába beszivárgott víz tört a felszínre, és a bányában lerakódott üledéket magával sodorva szűretlenül jutott a Láposbánya-patakba, ahonnan a Lápos folyóba, majd a Szamosba ömlött. Azt is megemlítette, hogy az érintett társaság a folyószennyezés idején nem avatkozott be a szennyezés okának és következményeinek a megszüntetése érdekében, amiként a kárelhárítási terv előírta. A hatóság szerint a kárelhárítási terv része volt annak a dokumentációnak, amellyel a társaság megszerezte a vízgazdálkodási engedélyt.

A hétvégén érkezett hidegfront hatására országszerte csökkent a légszennyezettség, a legtöbb helyen vasárnapra elfogadható lett a levegőminőség. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vasárnapi térképén már egy települést sem jelöltek a veszélyes levegőminőséget jelző piros színnel. Egészségtelennek Szeged levegőjét minősítették.

Nyíregyházán, Putnokon, Salgótarjánban, Szolnokon, Kecskeméten, Dorogon és Veszprémben kifogásolt a levegőminőség.

Többfelé tovább nőtt a légszennyezettség a szálló por miatt. Szinte valamennyi mérőállomással rendelkező településen veszélyes vagy egészségtelen a levegőminőség.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szombati térképén tizenhét települést jelöltek a veszélyes levegőminőséget jelző piros színnel. Ezek: Budapest, Tököl, Százhalombatta, Dorog, Várpalota, Mosonmagyaróvár, Szentgotthárd, Szeged, Salgótarján, Eger, Miskolc, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Putnok, Oszlár, Nyíregyháza és Debrecen.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtöki térképén az ország keleti felében Szeged, Szolnok, Nyíregyháza, Debrecen, Oszlár, Miskolc, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Putnok, míg a nyugati országrészben Mosonmagyaróvár szerepel a veszélyes levegőminőséget jelző piros színnel.

Budapest, Vác, Salgótarján, Eger, Hernádszurdok, Tatabánya, Várpalota, Győr, Szombathely, Szentgotthárd és Pécs levegőjét egészségtelennek minősítették. Kifogásolt a levegő Tökölön, Százhalombattán, Dorogon, Esztergomban, Veszprémben, Ajkán, Sarródon és Sopronban

Az édesvízi halak "katasztrofális" fajpusztulásáról számolt be egy jelentés, amely szerint a világ 80 faja már kihalt, közülük 16 tavaly, egyetlen év alatt. A édesvízi halak embermillióknak jelentenek táplálékforrást, a halászaton és a díszhalkereskedésen át pedig megélhetést - írta a BBC hírportálja.

A szennyezés, a túlhalászat, a duzzasztógátak építése és a folyók kiszáradása, a vizenyős területek lecsapolása miatt a halak száma drámaian csökken. A jelentés szerint a vándorhalak populációja az elmúlt 50 évben háromnegyedével zsugorodott. Ugyanebben az időszakban a nagyobb testű halfajok populációja 94 százalékkal lett kisebb.

A The World's Forgotten Fishes (A világ elfelejtett halai) című jelentést 16 környezetvédő szervezet készítette, köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Londoni Állattani Tásaság (ZSL).

A WWF szerint a halpusztulás fő oka a folyók rossz állapota, ami leginkább a szennyezés, a gátak és a csatornák számlájára írható.

Távirányítású vízalatti robotokkal vizsgálják brit tudósok, hogy milyen környezeti hatásai vannak az A68A elnevezésű óriási jéghegy szétdarabolódásának. Az A68A jéghegy 2017-ben a világ legnagyobb jégdarabjaként vált le az Antarktiszról, és sodródni kezdett az Atlanti-óceán déli részén. A jéghegy az utóbbi hónapokban erősen szétdarabolódott.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteki térképe alapján Putnokon és Nyíregyházán egészségtelen a levegő.

A fosszilis anyagok égetéséből származó légszennyezettség okozta a halálesetek egyötödét 2018-ban a világban - állapította meg egy részletes elemzés.

A "láthatatlan gyilkos" 8,7 millió ember halálát okozta 2018-ban.

Azokban az országokban a legmagasabb a halálozási arány, ahol a legnagyobb mértékű a fosszilis üzemanyagok használata például erőművekben, az otthonokban és a járművekben, Az elemzés szerint az Egyesült Államokban és Európában tíz halálesetből több mint egyet a légszennyezettség okoz, Ázsiában viszont minden harmadik halálesetet. Dél-Amerikában és Afrikában lényegesen alacsonyabbak a halálozási arányok.

Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekélyvízi tengeri füvekből képződő "labdácskák" - derült ki egy új tanulmányból, amelyet a Scientific Reports című folyóirat publikált.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a kocsányos tölgy csemetéinek természetes utánpótlását megakadályozó lisztharmatjárvány-elméletükről publikáltak tanulmányt januárban a Biological Conservation című szakfolyóiratban.

Egy nemzetközi kutatócsoport Demeter László, az ÖK erdőökológusa vezetésével 130 év erdészeti, erdőtörténeti, növénykórtani és ökofiziológiai irodalmának összegzésével, valamint saját terepi tapasztalataik alapján alkotta meg a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulását megmagyarázó lisztharmatjárvány-elméletet - olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) csütörtöki közleményében.

Az ÖK erdőökológusa által vezetett kutatásban szerbiai és magyarországi természetvédelmi szakértők, ökológusok, erdészek mellett egy növénykórtan-szakértő is részt vett.

A kocsányos tölgy (Quercus robur) egy Európa-szerte elterjedt, természetközeli, öreg erdőségeket alkotó fafaj. A kocsányos tölgyes erdőkben az idős fák pusztulófélben vannak, ugyanakkor hiányoznak a fiatal tölgyek generációi, amelyek természetes módon pótolhatnák az öregeket, fenntartva ezzel a tölgyesek folytonosságát.

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét.

A tanulmányt készítő 17 szakember úgy véli, hogy a bolygó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben - köztük kutatók is - gondolják - olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában.

"A bioszférát és minden életformáját - beleértve az embereket - érintő veszély mértéke valójában olyan nagy, hogy nagyon nehéz felfogni, akár még a jólinformált szakembereknek is" - írták a Frontiers in Conservation Science című tudományos lapban megjelent jelentésükben, amely több mint 150 korábbi tanulmányt vizsgált.

Mikroműanyag szálakkal szennyezett az északi-sarkvidék egésze - állapították meg a kutatók, akik szerint a mikroszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokban kimosott műszálas ruhákból származnak.

A témában született eddigi legátfogóbb tanulmány készítői az északi sarkvidékről származó 97 vízmintából 96-ban kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A megvizsgált mikroműanyagok több mint 92 százaléka mikroszál volt, ezen belül 73 százalék poliészter szál, amely méretében és színében is megegyezett a ruhagyártásban használttal. A vízminták többségét a felszíntől számított 3-8 méteres mélységben gyűjtötték, ahol a tengeri élőlények egy jelentős része táplálkozik

A Trump-adminisztráció megnyitotta Alaszka sarkvidéki nemzeti parkjának (ANWR) egy részét az olajkitermelők előtt. A 78 ezer négyzetkilométeren elterülő vadrezervátum kulcsfontosságú élőhely számos állat, köztük a jegesmedve számára, amelynek vemhes nőstényei a térségben alakítanak ki odúkat maguknak a téli hónapokban, hogy azokban hozzák világra kicsinyeiket - olvasható a BBC News honlapján.

A használt étolaj visszagyűjtésével bővíti a szelektív hulladékgyűjtési lehetőségeket magyarországi áruházainál az Aldi, a tesztüzem a vállalat 11 üzleténél indul.

Már több mint 400 ezer kilógramm veszélyes hulladéktól tisztították meg a vízügyes szakemberek a szigetszentmiklósi olajszennyezés helyszínét.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfői közleménye szerint munkagépekkel egész hétvégén folyamatosan dolgoztak a kárelhárításon. Vasárnap mintegy 160 ezer kilogrammnyi szennyezett növényzetet és iszapot szállítottak el, így már több mint 400 ezer kilogramm veszélyes hulladéktól szabadították meg a Ráckevei (Soroksári)-Dunát - közölték.

- Eddig mintegy 6500 liter olajszármazékot szállítottak el a szigetszentmiklósi szennyezés helyszínéről: vákuumszivattyús eszközök segítségével folyik tovább az olajszármazékok eltávolítása a víz felszínéről.

Csütörtökön folytatódott az ideiglenes kármentesítő út kiépítése. A már biztosított szakaszon munkába állt a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kotrója, mely nagy távolságról is ki tudja emelni a szennyezett anyagokat; feladata a már levágott, olajos vízi növényzet és a szennyezett iszap eltávolítása.

Az azonnali kárelhárítást a szakemberek igyekeznek vasárnapig befejezni, ám a teljes kármentesítés és a helyreállítás várhatóan évekig is eltarthat a Ráckevei-Soroksári Duna-ágon történt olajszennyezés után - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán.

Az ipari búvárok szerint az olajszennyeződés feltehetően nem a zárt szakaszon, hanem a kiömlőnyílásnál került az esőviz-csatornába Szigetszentmiklóson, a Ráckevei-(Soroksári-) Duna-ágnál. A felmérésük alapján elkészült a több mint 1800 négyzetméternyi szennyezett terület mentési terve.

A világ leggazdagabb egy százaléka több mint dupla annyi szén-dioxid-kibocsátást okoz, mint a legszegényebb 50 százalék egy új ENSZ-jelentés szerint.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében az Ighiel-tavat vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy Románia legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.

- Az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátása az elmúlt három évtizedben mért legalacsonyabb szintre csökkent 2019-ben, a kibocsátások 24 százalékkal csökkentek az 1990-es szinthez képest - derült ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett éves uniós éghajlat-politikai eredményjelentéséből. Az unió 27 tagállamában az előző évhez képest 3,7 százalékkal csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, miközben a GDP 1,5 százalékkal nőtt.