A világ egyik legismertebb üdülési célpontjától, Phuket fehérhomokos partjaitól alig néhány órányi autóútra gyilkos lázadás tartja rettegésben Thaiföld déli térségét. A főleg maláj etnikumú muzulmán szeparatisták mozgalma a vallási erőszak halálos fenyegetésével árasztotta el a régiót, válaszul számos buddhista falusi, sőt szerzetes is fegyvert ragadott önvédelemből.
Összehangolt robbantások egyetlen napon 14 halálos áldozatot követeltek és több száz embert megsebesítettek két tartományban. A konfliktus, amelyre a nemzetközi közösség nem sok figyelmet fordított, fokozatosan éleződött ki az elmúlt nyolc évben. 2004 óta egymást követték az utcai merényletek, a házilag barkácsolt eszközökkel végrehajtott robbantások és a célzott gyilkosságok, összesen mintegy ötezer emberéletet követelve az ország Malajziával határos három nyugtalan déli tartományában. A felkelés az egész világon az egyik legvéresebbnek számít.
Csaknem minden faluban működnek sejtjeik
A lázadó csoportok közös meggyőződése, hogy a három tartománynak, amelyben a maláj etnikumú muzulmánok vannak többségben, függetlennek kellene lennie Thaiföldtől, ahol a lakosság több mint 90 százaléka buddhista. A felkelők fő célpontjai a buddhisták, az utóbbiak közül is elsősorban azok, akik a biztonsági erők vagy a kormányhivatalok tagjai, de a lázadók gyakran olyan muzulmánokkal is végeznek, akik nem hajlandók támogatni őket. Azt állítják, hogy a déli falvak csaknem mindegyikében működnek sejtjeik - és a thaiföldi biztonsági erők nem is cáfolják ezt.
Noha 60 ezer katona és rendőr járőrözik a térségben, a lázadóknak sikerült kiterjeszteni hálózatukat a vitatott körzetekben, állandó bizonytalanságban tartják az ott működő buddhista közösségeket. "Először muzulmánok érkeztek a falunkba, hogy megvásárolják földjeinket. Ám mivel a buddhisták maradni akartak, a jövevények felhagytak a diplomatikus udvariassággal" - idézte fel a The Economist című brit magazin munkatársainak Suphorn Nison, egy negyvenes éveiben járó, csendes beszédű buddhista. Elmondása szerint a következő hónapban két ismeretlen jelent meg apjának a kereskedésében, és két fejlövéssel végeztek vele. A fegyveresek muzulmánok voltak. A faluban élő buddhisták zöme a véres figyelmeztetés nyomán el is hagyta a helységet, de akik ott maradtak, köztük maga Nison is, létrehozták a maguk biztonsági erejét.
Ez még 2006-ban történt. Mára az ilyen közösségi védelmi egységek jelenléte mindenütt szembetűnő Thaiföld déli részén. Nison sehová sem megy a revolvere nélkül, egyik buddhista barátja, egy 38 éves tanító pedig egy könnyű Glock-22-est hord magával.
"Falusi védelmi csoportok a muzulmán közösségekben is szerveződtek, de rendszerint kevesebb és gyengébb fegyvert, illetve támogatást kapnak a thaiföldi hadseregtől és rendőrségtől" - közölte Rungrawee Chalermsripinyorat, a konfliktusok megelőzéséért tevékenykedő International Crisis Group nevű nonprofit szervezet szóvivője.
Más faluvédelmi csoportok kifejezetten buddhista jellegűek, közéjük tartozik a thaiföldi királyné által létrehozott Or Ror Bor. 2005-ben dél-thaiföldi utazása során a szeparatisták lelőtték az uralkodó biztonsági őrségének két tagját, mire a királyné felszólította a térségben élő buddhistákat, hogy ne hagyják el földjüket, és sajátítsák el a fegyverforgatást. Földadományozási mozgalmat is kezdeményezett, hogy ösztönözze az ország más részeiben élő buddhistákat az ország déli részében való letelepedésre.
Egyes buddhista falusi önvédelmi egységek azzal gyanúsítanak, hogy önkényes leszámolásra ragadtatták magukat (muzulmánokkal szemben).
Katonaszerzetesek
A buddhista templomok is átalakultak az erőszak közepette.
A délen állomásozó kormánycsapatokat nem egy esetben a fallal körülvett templomok területén szállásolják el. A katonák megvédik a szerzeteseket és a hívőket a felkelők támadásaitól, ehhez felhasználják a kolostorok meglévő infrastruktúráját.
A buddhisták veszélyeztetettsége vezetett a katonaszerzetesek megjelenésére. Az újonc katonáknak fölötteseik felajánlották azt a lehetőséget, hogy szerzetessé váljanak, és így a vitatott térségek kolostoraiban éljenek, ahol egyszerre szolgálhatják a vallási közösséget és az államot.
A térségben megkérdezett szerzetesek zavartan nyilatkoztak erről, mivel - mint közölték - a gyakorlattal mostanára már felhagytak. Thaiföld déli területein az állami biztonsági intézkedések közül sokat azonban ma is a buddhisták és a buddhista intézmények közreműködésével hajtanak végre, ami az elemzők szerint csak elmélyíti a vallási ellentéteket. Az International Crisis Group illetékese kifejtette, hogy olyan ez, mintha a vallási közösségeket egymás ellen fegyvereznék fel.
Michael Jerryson amerikai elemző Buddhist Fury: Religion and Violence in Southern Thailand (A buddhisták dühe: vallás és erőszak Thaiföld déli részén) című, tavaly megjelent könyvében egyenesen azt írja, hogy a kormánypolitika egy önálló militáns buddhista mozgalom létrejöttére vezetett. A nemzetközi és a thaiföldi elemzők a déli erőszak-kitöréseket magyarázva rendszerint figyelmen kívül hagyják a fegyveres küzdelemre felszólító buddhista felhívásokat - hangoztatja.
Az Amnesty International és más csoportok szerint a katonák a feltételezett lázadókat nem egyszer a templomokban működő katonai támaszpontokra hurcolták, ahol kihallgatták, megkínozták, sőt előfordult, hogy meg is ölték őket.
Az ilyen esetek sem feledtethetik azonban azt az ugyancsak tagadhatatlan tényt, hogy a muzulmán lázadás védekezésre kényszerítette a buddhistákat, következésképpen az erőszaknak se vége, se hossza.
Hua Hui, egy nagyszakállú vendéglős jellemző képviselője a buddhista milíciáknak. Vendéglőjének bejáratát megerősített védőállásból vigyázza, kezében M-15-ös gépkarabéllyal. A férfi őrjáratokban is részt vesz, felkeresi buddhista és muzulmán barátait, érezteti jelenlétét azokkal is, akikről feltételezi, hogy "a rossz oldalon állnak".
A Deep South Watch nevű megfigyelő csoport vezetője, Srisompob Jitpiromsiri szerint a templomok védelmezése és a falusi milíciák létezése legitim védelmi célokat szolgál. Csakhogy a lázadók számára így könnyebb meggyőzni a maláj muzulmán közösségeket arról, hogy a thai állam és a buddhisták együtt harcolnak ellenük.
Egyes buddhista szerzetesek osztják aggodalmát. Egy déli falu buddhista rendfőnöke nemrég arra kérte a templomában berendezkedett katonákat, hogy költözzenek el. "A buddhizmus békés vallás, a templom legyen a béke helye" - mondta nekik.
Hírek szerint a déli körzet katonai parancsnoka maga is arra készül, hogy kivonja a katonákat a templomokból és iskolákból, ami egy szélesebb demilitarizálási terv része lenne.
A buddhista közösségeknek azonban szembe kell nézniük a homályban működő és mindenütt jelenlévő lázadókkal, akik egyre könyörtelenebb módszereket alkalmaznak. Így kevéssé valószínű, hogy a buddhisták lemondanának a fegyveres erőről, ez pedig csak súlyosbíthatja a helyzetet.