A Európa védelmére szánt rakétapajzs első fázisának létrehozásáról, az "okos védelem" bevezetéséről és arról döntöttek vasárnap chicagói csúcstalálkozójukon a NATO-tagállamok vezetői, hogy a francia erők idő előtti hazarendelése ellenére tartják magukat az afganisztáni csapatkivonás eredeti ütemtervéhez.
A rakétapajzsról szóló bejelentés azt jelenti, hogy a védelem működik és alapszinten képes rá, hogy megsemmisítse a bejövő rakétákat. A szövetség ramsteini parancsnoksága alá helyeztek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása. A rendszer létrehozása négy fázisból áll majd, teljes hadrendbe állítása 2020 körül várható.
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára kijelentette: "továbbra is érvényben van" a NATO Oroszországnak szóló meghívása, hogy működjön együtt a rakétavédelem kiépítésében. A főtitkár nem nevezte meg Iránt, de kijelentette, hogy "valós" fenyegetést kell elhárítani.
"A NATO legfőbb jellemzője továbbra is a kollektív védelem kell, hogy legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer" - jelentette ki a NATO-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő egyúttal sürgette Macedónia és Montenegró mielőbbi csatlakozását a katonai szövetséghez, rámutatva, hogy a szövetség eddigi bővítései sikertörténetnek bizonyultak, ezért az integrációt folytatni kell.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a NATO-n belül fontos szerepe kell, hogy legyen a regionális együttműködéseknek, így a visegrádi négyek (V4) országai - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - között. Külön felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy találkozót tartanak a NATO akcióihoz legnagyobb mértékben hozzájáruló tagországok.
A NATO-tagállamok a csúcson úgy döntöttek hogy az "okos védelmet" teszik meg új gondolkodásmódjuk alapjává. "Ez azt jelenti, hogy közös alapba gyűjtjük és megosztjuk kapacitásaikat, prioritásokat tűzünk ki és jobban koordináljuk erőfeszítéseinket" - írta Facebook-oldalán a főtitkár. Az "okos védelem" keretében mintegy 20 projektet hagytak jóvá.
A szövetség úgy határozott, hogy növeli a hadgyakorlatok és kiképzések számát, kiszélesíti oktatást és ezekbe a projektekbe bevonja a partnerországokat is. Ez Rasmussen szerint megerősíti a Líbiában, Afganisztánban és Koszovóban kialakított együttműködést.
"A NATO-nak nem áll szándékában, hogy beavatkozzon Szíriában" - jelentette ki a NATO főtitkára.
"Mint ahogy eddig is áldozatokat hoztunk közös biztonságunkért, egységesek vagyunk eltökéltségünkben, hogy véghezvisszük ezt a küldetést" - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök a csúcs megnyitóján. Egyúttal figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy "nehéz napok" és további veszteségek várnak még a szövetségre, de megerősítette, hogy a francia erők az idei kivonása Afganisztánból nem változtat a szövetség az ütemtervén, miszerint harcoló alakulatait 2014 végéig vonja majd ki Afganisztánból. Az országban jelenleg mintegy 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik. A harci műveletekben a NATO-erők 2013 második felétől az afgánoknak adják át a vezetést és túlnyomó többségük 2015 elejéig elhagyja az országot.
Guido Westerwelle német külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az Afganisztánban erőket állomásoztató országok "kivonulási versenye" csak a terrorfenyegetést erősíti. Angela Merkel kancellár is kijelentette, hogy Németország "nagyon határozottan" kiáll az "együtt be, együtt ki" elv mellett.
Az Egyesült Államoknak az Afganisztánban csapatokat állomásoztató szövetségesei és partnerei részéről vasárnapig mintegy 1 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az afgán biztonsági erők 2014 utáni támogatására.
Noha Hamid Karzai afgán elnök az Obamával folytatott vasárnapi tárgyalása után kijelentette, hogy az átmenetet követően "Afganisztán nem lesz többé teher" a nemzetközi közösség számára, amerikai becslés szerint az afgán hadsereg és rendőrség fenntartása évi több mint 4,1 milliárd dollárba fog kerülni.
Az ehhez Kabul 500 millió dollárral járul majd hozzá, az amerikai kormány 2,3 milliárd dollár befizetését tervezi, és az afganisztáni koalícióban részt vevő többi országtól pedig 1,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár. Ausztrália évi 100, Nagy-Britannia 110, Olaszország pedig mintegy 125, Németország pedig 195 dollár befizetését ígérte. Franciaország még az afgán biztonsági erőkről júliusi konferenciáig vár a felajánlással.
Az afgán erőket 2015 végéig 352 ezer főre fogják felduzzasztani, majd később ezt a létszámot takarékosságból a 230 ezer fős, "fenntartható" szintre csökkentik majd.
A csúccsal párhuzamosan Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök vasárnap találkozott Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel és sürgette, hogy az Egyesült Államok találjon "permanens megoldást" az amerikai dróncsapásokra. Zardari ugyancsak sürgette: Washington tegyen többet annak jóvátétele ügyében, hogy novemberben a NATO egyik légicsapásában 24 katona életét vesztette. Az incidens nyomán Iszlámábád lezárta a szövetség előtt az Afganisztánba vezető szárazföldi utánpótlási útvonalakat és azok megnyitásáról Chicagóban sem született megállapodás.
A tanácskozással párhuzamosan több ezer tüntető demonstrált a nagyszabású diplomáciai rendezvénynek helyt adó épület, az Egyesült Államok legnagyobb konferencia-központja, a McCormick Place előtt. Anarchista jelképeket viselő tiltakozók és a rendőrök között szórványos összetűzések alakultak ki. A demonstrálók közül többtucatnyit őrizetbe vettek, többen megsérültek