- A külföldi lapok egy része szerint az Európa-barát és reformpárti erők kerültek többségbe az előre hozott parlamenti választásokon az ukrán törvényhozásban, de kérdés, hogy meg tudnak-e birkózni majd a helyzettel.
A német liberális Süddeutsche Zeitung az Európa felé című kommentárjában megállapította: Petro Porosenko elnök pozíciója ugyan nem erősödött, de "meg tud barátkozni az eredménnyel", ráadásul politikai partnere, Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök pártja különösen jól szerepelt.
Ez azt mutatja, hogy az ukránok "igent mondtak a reformokra, de nemet mondtak a megegyezést Vlagyimir Putyinnal túlságosan élénken kereső politikára" - emelte ki Cathrin Kahlweit, a müncheni lap kommentátora, megjegyezve, hogy Jacenyuk számos reformot elindított, de "háborús retorikája jóval hangosabb, mint az elnöké".
A radikális pártok és a régi rendszer erői gyengék, az 5 százalékos bejutási küszöböt az első adatok szerint átlépő, antiszemitaként elkönyvelt Szabadság Pártot pedig csak a Majdan-tüntetésekben játszott szerepéért jutalmazták a választók - vélekedett. Hangsúlyozta: az Európa-párti erők ünnepelnek, hiszen a képviselői helyek 75 százalékára számíthatnak, ez az eredmény pedig "valódi esély" Ukrajna számára.
A francia lapok szerint az előrehozott parlamenti választásokon Ukrajna megerősítette Nyugat-barát irányultságát, és folytatja távolodását Oroszországtól. A balliberális Le Monde szerint a háborúban álló Ukrajna "a stabilitás és az egység iránti vágyát" fejezte ki vasárnap. A legnagyobb meglepetést Jacenyuk Népi Frontja okozta a vártnál jobb eredményével. "A választók nem akartak üres csekket kiállítani Petro Porosenkenkónak, s inkább egy tandemre szavaztak". A lap szerint az elnök, akinek eddig a volt államfő, Viktor Janukovics pártjából átálltakra támaszkodva kellett kormányoznia, mostantól szilárd többségre számíthat a parlamentben. Ebből a szempontból a vasárnapi választás "politikailag lezárta a Majdan-fejezetet", a most felálló parlament az ukrán történelem leginkább reformirányultságú és az európai integrációt támogató képviselőiből fog állni - hangsúlyozta a lap.
A baloldali Libération ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a békepártiak és a háborúpártiak között megosztott Európa-barát parlament nagy kérdésre az lesz, képes-e megoldást találni a keleti helyzetre. "A katonák morgolódása, a lakhelyét elhagyó 800 ezer ember dühe és a családok fájdalma erősíti a revansista vagy populista áramlatokat" - írta a lap.
A konzervatív le Figaro szerint a Nyugat-barát tábor ilyen látványos győzelme a Kreml nemtetszését válthatja ki, miután "az orosz hatalom elvesztheti az ukrán parlamentre eddig gyakorolt befolyását".
Az ukrán választások azt jelzik, hogy Kelet-Ukrajna kezd visszatérni a rendes kerékvágásba - vélte a Der Standard című osztrák liberális lap hétfői kiadásában. A lap mariupoli tudósítója úgy látta: eufória nélkül, de kellő pragmatizmussal zajlottak le a választások. A mariupoli választási helységben minden nyugodt volt, a katonai feszültségből semmit sem lehetett érezni, holott a város végig a frontvonalban volt - írja a szerző.
A lapban közölt másik, kijevi tudósítás szerint sokkal nyugodtabb körülmények között zajlottak a választások, mint a májusi ukrán elnökválasztáskor. A tudósító a helyi választási bizottság elnökét idézve megjegyzi: a belső menekültek szavazatleadása ugyanakkor problémát jelentett, mivel nekik a legkisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy szavazzanak.
A román lapok az európai elkötelezettségű pártok "kategorikus", "hatalmas", illetve "elsöprő" győzelmeként, a külföldi hírügynökségek jelentéseit átvéve számoltak be hétfőn az ukrajnai választásokról.
Az egyedüli gyorselemzést Armand Gosu történész, Oroszország-szakértő jegyezte a civitaspolitics.org portálon. Szerinte Porosenko megerősítette ugyan hatalmát, de "sebtében összetákolt blokkja" nem hozta a remélt, 30 százalék feletti eredményt, így nagy az esély arra, hogy Jacenyuk Népi Frontjával közösen vezesse az országot. Az elemző megjegyzi, hogy a szélsőjobboldal szerény eredménye is cáfolja azt a Moszkva által terjesztett elméletet, amely szerint Kijevben a "fasiszták" ragadták magukhoz a hatalmat.
A liberális Adevarul és a jobboldali Romania Libera külön kitért arra, hogy a választási kampány utolsó napján, pénteken Petro Porosenko ukrán államfő románul szólt választóihoz - a mintegy húsz százaléknyi román lakossággal rendelkező - Csernyivciben, ahol Bukovinát a különböző nyelvű közösségek példás együttélésének térségeként méltatta. Felhívta az ott élő románok figyelmét, hogy ukrán állampolgárok, és azt ígérte, hogy jogaikat ugyanúgy tiszteletben tartják, mint minden ukrán állampolgárét.
"Ukrajna nyugatra tart, alkotmányos többsége lesz az Európa-barát pártoknak" - címmel közölt véleményt is tartalmazó írást a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap hétfőn. A pozsonyi újság több olyan vezető ukrajnai és európai uniós politikus kijelentését idézi, akik az eredményekben Ukrajna európai és nyugatbarát irányultságának megerősítését látják.
"Stabilitás? Biztosan nem" címmel közölt kommentárt a független pozsonyi Pravda. A választások nem tudják egyesíteni a megosztott országot, legfeljebb a "mérsékelt" Petro Porosenko vagy a Donbasz ügyét erővel megoldani kívánó Arszenyij Jacenyuk kezébe adhatják a kezdeményezést - szögezte le Peter Javurek, a szlovák lap kommentátora.