Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendezése érdekében mihamarabb találkozniuk kellene a két ország külügyminisztereinek. Szavai szerint amellett, hogy a Krím Moszkva általi annektálását Kijev nem fogadja el, van viszont számos olyan kérdés, amelyet érdemes lenne a két országnak megvitatnia, különösen a kétoldalú kereskedelem és az energetika területén.
Jacenyuk leszögezte ugyanakkor: Moszkvának el kell ismernie Ukrajna függetlenségét és el kell fogadnia azt, hogy Kijev európai uniós csatlakozásra törekszik.
Moszkva egyelőre elzárkózik a tárgyalásoktól a jelenlegi kijevi vezetéssel. Az ország törvényes államfőjének továbbra is Viktor Janukovicsot tekinti, akit a tavaly november óta tartó, hatalomváltást követelő kijevi tüntetések nyomán mozdított el posztjáról az ukrán parlament február 22-én, s aki ezután Oroszországba menekült.
Miután a parlament új, ideiglenes államfőt választott Olekszandr Turcsinov személyében és rendkívüli elnökválasztást írt ki május 25-re, valamint új kormány lépett hivatalba Kijevben, a Kreml jelentős orosz katonai erőket vezényelt a Krím félszigetre. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt azzal indokolta, hogy meg kell védeniük az ott élő orosz kisebbséget a "puccsista" új ukrán vezetéssel szemben. Március 16-án népszavazást rendeztek a félszigeten, amelyen a szervezők állításai szerint a krímiek jelentős többsége a terület Oroszországhoz csatlakozása mellett döntött. A népszavazást és annak eredményét nem csak Ukrajna nem ismeri el, de szinte az egész nemzetközi közösség sem, beleértve az Európai Unió országait, az Egyesült Államokat és Kanadát