Autókat és kirakatokat törtek össze a Donald Trump amerikai elnöki beiktatása ellen tiltakozó tüntetők pénteken Washingtonban, miközben a Capitoliumnál tartandó ünnepségre egymás után érkeztek a vendégek.
Washington belvárosában a Donald Trump ellen tüntetők betörték a Bank of America egyik irodájának ablakait, megtámadtak egy McDonald's gyorséttermet és összetörtek a környéken parkoló autókat is. A rendőrség szétoszlatta a protestálókat. Csütörtökön este New York mllett, és Washingtonban is volt egy kisebb, de azonnal feloszlatott tüntetés, amelyen a protestálók elégettek egy Trump-sapkát.
- Soros György szerint Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke "diktátor lenne, ha hagynák neki". A milliárdos befektető erről a New York-i Bloomberg tévének adott csütörtöki interjújában beszélt, ahol szólt a Brexitről, Európa helyzetéről és Kína szerepéről is.
A milliárdos viszonylag hosszan fejtegette nézeteit Európáról. A Brexitet tragédiának minősítette, London távozását az Európai Unióból hosszadalmas és fájdalmas folyamatnak írta le, de szerinte ettől még nem esik szét Európa. Soros György úgy vélte, Theresa May, az Egyesült Királyság miniszterelnöke nem lesz sokáig a hivatalában.
- A francia sajtó Donald Trump kiszámíthatatlan személyisége miatti aggodalmainak adott hangot pénteken az új amerikai elnök beiktatása alkalmából.
"A második világháború vége óta még soha nem döbbentette meg és nyugtalanította annyira a világot az Egyesült Államok két elnöke közötti hatalomátadás, mint most, miután a Fehér Ház új lakójának nyilatkozatai ellentmondásosak" - írta a vezető gazdasági napilap, a Les Échos, amely szerint Donald Trump most fog csak rájönni arra, hogy az Egyesült Államokat nemcsak a közösségi oldalakon keresztül, hanem "megfontolt döntésekkel" kell irányítani. "Mostantól a döntései alapján ítéljük meg" - tette hozzá írásában Jacques Hubert-Rodier.
- A török kormány állításaival ellentétben nem az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok állt a tavaly júliusi törökországi puccskísérlet mögött, a tisztogatásokat pedig már jóval a történtek előtt eltervezte az ankarai vezetés - áll az Európai Unió hírszerzési elemző központjának (INTCEN) jelentésében, amely csütörtökön kiszivárgott a sajtóban.
"Valószínűleg gülenista, kemalista, ellenzéki és opportunista tisztek egy csoportja felelős a hatalomátvételi kísérletért. Nem valószínű, hogy magának Gülennek szerepe lett volna benne" - írták a bizalmas jelentésben az EUObserver nevű brüsszeli hírportál beszámolója szerint.
Theresa May brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság nem maradhat az Európai Unió egységes belső piacának tagja, miután kilépett az EU-ból, de a brit kormány "a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést" kívánja elérni az uniós belső piachoz egy szabadkereskedelmi megállapodás elérésével.
May, aki a Lancaster House-ban, a brit kormány exkluzív londoni rendezvényközpontjában tartott háromnegyed órás beszédet kedden a többi EU-tagállam nagykövetei előtt kormánya Brexit-tárgyalási célkitűzéseiről, kijelentette azt is, hogy London az Európai Unió tagországaiból érkező bevándorlók számának szabályozását tervezi. A brit kormányfő ugyanakkor - alig burkoltan kereskedelmi megtorló intézkedéseket kilátásba helyezve - óvta az EU-t Nagy-Britannia "megbüntetésétől".
Nicola Sturgeon szerint "gazdasági katasztrófával" fenyeget az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unió egységes belső piacáról. A skót kormányfő, aki Theresa May brit miniszterelnök keddi beszédére reagált, közölte: valószínűbbé vált, hogy Skócia "más jövőt" választ magának.
Visszafogottan reagált a német kormány hétfőn Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek a The Times című brit és a Bild című német lapban megjelent interjújára, amelyben élesen bírálta Angela Merkel kancellárt és 35 százalékos vámmal fenyegette meg a német autógyártókat.
Angela Merkel "érdeklődéssel olvasta az interjút", amelyben Donald Trump "nagyon határozottan fejtette ki nézeteit", de a német kormány nem kommentálja a kijelentéseket, hanem bevárja, hogy a megválasztott amerikai elnököt beiktatják hivatalába, megalakítja kormányát és meghirdeti programját - mondta Steffen Seibert kormányszóvivő berlini tájékoztatóján.
)Elnöki minőségében adott utolsó nagy televíziós interjújában Barack Obama leköszönő amerikai elnök egyebek között a hírszerző szervezetekkel való együttműködésre figyelmeztetette utódát, Donald Trumpot, majd főleg az amerikai-izraeli viszonyról, a palesztin-izraeli konfliktusról és a szíriai helyzetről beszélt.
Donald Trumpnak legalább két dologban jelentősen változnia kell hivatalba lépése után - mondta Barack Obama a CBS televízió "60 perc" című vasárnap esti műsorában. A távozó demokrata párti elnök szerint Trumpnak először is ki kell egyeznie az amerikai hírszerző szervezetekkel. Úgy vélte, hogy a hírszerzőkkel kialakított, bizalmon alapuló viszony nélkül egyetlen elnök sem tud jó döntéseket hozni. Majd azt a tanácsot adta a nemzetközi vállalatbirodalmat felépítő és működtető Trumpnak, hogy hagyjon fel "improvizatív stílusával", mert most egy szervezetet kell felépítenie és működtetnie.
Obama figyelmeztette az amerikaiakat, hogy "ne becsüljék alá a fickót", mert ő lesz az Egyesült Államok 45. elnöke, majd kijelentette: "Közvetlenül is megmondtam neki, és tanácsként szeretném adni republikánus barátaimnak is a kongresszusban és támogatóiknak szerte az országban, hogy vigyázzanak, nehogy egyes intézményes hagyományok erodálódjanak, hiszen oka van annak, hogy léteznek".
Németh Szilárd Fidesz-alelnök kijelentése, miszerint "el kell takarítani" az "álcivil szervezeteket" az országból, tovább súlyosbította a magyarországi civil társadalom korlátozásával kapcsolatos nyugati aggodalmakat - írta pénteki cikkében a Financial Times című brit gazdasági napilap.
Az írásban felidézték, hogy "mielőtt Európa legkeményvonalasabb bevándorlóellenes kormányfőjévé vált volna", Orbán Viktor Soros-ösztöndíjjal tanult az oxfordi egyetemen, később pedig a magyar származású amerikai üzletember vásárolt nyomtatókat a Fidesznek, hogy terjeszthessék a röplapjaikat.
Éjszakai szállásként használhatják a hajléktalanok a Vatikán tulajdonában levő egyik templomot az olasz főváros központjában - jelentette pénteken a l'Osservatore Romano szentszéki napilap .
A belvárosi Trastevere-negyedben levő San Calisto templomról van szó. A 17. századi templom arra a kútra épült,amelyben a legenda szerint I. Kallixtusz pápa 222-ben mártírhalált halt. A templomot a hajléktalanok este nyolctól reggel nyolcig használhatják: éjszakánként harminc tábori ágyat állítanak fel benne, takarókkal és párnákkal a hajléktalanok ideiglenes szállásolására. Nőket és férfiakat, olaszokat és külföldieket is várnak. A Szent Egyed katolikus közösség tagjai nyújtanak segítséget, ők éjszakára a templomban maradnak.
Ez az első alkalom, hogy Olaszországban templomot használnak éjszakai szálláshelyként. A templom a Vatikán tulajdona, tehát területe a Szentszékhez tartozik.
Cseh lapok a magyar kormánynak a Soros-alapítvány által támogatott civil szervezetek elleni lépése, a Politico című brüsszeli hírportál pedig a paksi atomerőmű-bővítés uniós engedélyezése kapcsán foglalkoztak csütörtökön Magyarországgal.
Annak ellenére, hogy Soros György a 90-es években ott állt Orbán Viktor és pártja politikai pályájának kezdetén, és Soros milliói nélkül Orbán nem tanulhatott volna az Oxfordi egyetemen, a Fidesz pedig nem vált volna olyan gyorsan erős párttá, a magyar származású amerikai milliárdos ma a magyar kormányzat "legfőbb ellenségének" számít, és Budapest törvényt készül elfogadni, amellyel kiűzhetné a Soros által támogatott szervezeteket Magyarországról - írja a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap.
A Soros-alapítványnak hasonló problémái vannak Oroszországban, s a magyar módszer is, amellyel el akarják űzni Sorosékat, "nagyban hasonlít az oroszok alkalmazta módszerhez" - mutat rá az újság.
- Az illetékes orosz bíróság elrendelte, hogy foglaljanak le 564 millió rubelt (több mint 2,7 milliárd forintot) és 15 ingatlant Alekszej Uljukajev korrupcióval vádolt volt orosz gazdaságfejlesztési miniszter vagyonából - közölte a Kommerszant című napilap szerdai számában Igor Krasznov, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnökhelyettese.
Uljukajevet azzal vádolják, hogy 2 millió dollár csúszópénzt fogadott el annak fejében, hogy tavaly hozzájárult a Basnyefty olajvállalatnak a Rosznyefty által történő felvásárlásához. A minisztert, aki tagadja bűnösségét, novemberben vették őrizetbe és fosztották meg hivatalától.
A bíróság decemberben Uljukajev 10 földtulajdonát és a Szmolenszk megyei házát foglaltatta le.
A törvényszék kedden, több ismert orosz gazdasági vezető Uljukajevet méltató írásos jellemzése ellenére elutasította a volt gazdasági miniszternek azt a kérését, hogy házi őrizetét enyhítsék lakhelyelhagyási tilalomra. A nyomozás lezárásának határidejét a bíróság május 15-ig meghosszabbította.
Az Egyesült Államok jobb és erősebb lett az elmúlt nyolc évben - mondta utolsó elnöki beszédben Barack Obama Chicagóban, nem messze az első elnöki győzelmi beszédének helyszínétől. Chicago üdvrivalgással és üdvözlő feliratokkal fogadta Obamát.
A beszédet többször ütemes taps szakította meg, a hallgatóság soraiból nem egyszer bekiabáltak: "még négy évet!". Obamát szemmel láthatóan meghatotta a fogadtatás.
A mintegy háromnegyedórás, érzelmektől sem mentes beszédben az elnök mindenekelőtt választóinak és támogatóinak mondott köszönetet az elmúlt nyolc évért. "Jobb elnököt és jobb embert csináltak belőlem" - mondta. Elmondta, még mindig sok a tennivaló. "Amerika különlegessége abban rejlik, hogy mindig képes a változásra, a megújulásra" - hangoztatta az elnök. Hangsúlyozta, hogy nyolc évnyi elnökség után is változatlanul hisz a változás erejében. Obama egységre buzdította az amerikaiakat, "bármilyen különbségek legyenek is közöttünk". Elismerte, hogy a faji kérdés változatlanul megosztja az amerikai társadalmat, és nyomatékosította, hogy a faji megkülönböztetés ellen még többet kell tenni. Az ezzel kapcsolatos törvények szükségesek, de önmagukban nem elegendőek. "A szíveket kell megváltoztatni" - mondta a távozó elnök.
- Nem sértette meg a vallásszabadsághoz fűződő jogot az a svájci iskola, amely nem engedélyezte két muzulmán diáklány felmentését a fiúkkal közös úszásoktatás alól - mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden.
- Az Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezet Aamák nevű hírportálján közölte, valamint videofelvétellel is alátámasztotta, hogy felrobbantotta az INA horvát olajipari vállalat Hajána nevű gáz- és olajlelőhelyét a szíriai Homsz városától nem messze - írta a Vecernji List című horvát napilap hétfőn. A horvát külügyminiszter megerősítette a hírt.
A szíriai helyzet miatt a Mol irányítása alatt álló horvát társaság 2012 óta feladta ottani mezőit, de hírek szerint a kitermelés azóta is folyt.
- Moszkvában mínusz 28,5 Celsius-fokra csökkent a hőmérséklet, de az orosz főváros közelében mértek 30 foknál is nagyobb hideget - közölte vasárnap az orosz meteorológiai szolgálat.
Klinben mínusz 35,9, Dmitrovban és Volokalamszkban pedig mínusz 33,2 fokot mutatott vasárnapra virradóra a hőmérő. Oroszország központi régiójában 12-15 fokkal van hidegebb az ilyenkor megszokottnál.
Moszkvában idén eddig a legnagyobb hideget, mínusz 29,9 fokot szombatra virradóra, az ortodox karácsony hajnalán mérték. Ezzel megdőlt a 125 éves napi hidegrekord.
- Több ezren tüntettek szombat este Tel-Avivban az Azaria-ügy nyomán megjelent uszítás ellen, a nemzeti egységért és a megfenyegetett vezérkari főnök melletti szolidaritás jegyében - jelentette vasárnap a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet.
Egy civil felhívás nyomán ezrek gyűltek össze szombat este Tel-Aviv legnagyobb terén, a központi Rabin-téren, hogy jelenlétükkel tiltakozzanak az utóbbi napokban Izraelt megrázó erőszakos, és a hadsereg vezetése ellen is uszító megnyilvánulásokkal szemben, s erősítsék a társadalmi szolidaritást.
A skót miniszterelnök szerint "egy időre" lekerülhetne a napirendről az újabb népszavazás Skócia függetlenségéről, ha az Egyesült Királyság úgy lép ki az Európai Unióból, hogy megőrzi hozzáférését az EU egységes belső piacához.
Nicola Sturgeon a BBC rádió skóciai regionális hírmagazinjának pénteki adásában kijelentette: a skót kormány politikájának "általános iránya továbbra is a függetlenség felé mutat", de ezt "rövid távon félre lehet tenni" bizonyos feltételek teljesülése esetén.
- Az oktatási kerettörvényhez illeszkedő külön törvényben készül szabályozni a kisebbségi nyelveken szervezett oktatást a Bukarestben beiktatásra váró új szociálliberális kormány - egyebek között ez derül ki a parlament honlapján szerdán közzétett kormányprogramból.
Az ágazati politikákat 170 oldalon részletező kormányprogram a kulturális fejezetben kétoldalas alfejezetet szán a kisebbségnek.
"Románia kormánya tenni fog azért, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek biztosított legyen a joguk etnikai önazonosságuk megőrzéséhez és szabad gyakorlásához oly módon, hogy korlátlanul megnyilvánulhassanak a közéletben, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a kultúra, a nyelv, a vallás, az oktatás területén, Románia alkotmányának, az ország európai uniós integrációja során vállalt kötelezettségeinek, valamint a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelően" - olvasható a Szociáldemokrata Párt (PSD) és liberális koalíciós partnere, az ALDE közös kormányprogramjában.
Az előző kormányokhoz hasonlóan a szociálliberális koalíció is megígéri, hogy támogatja a kisebbségi törvény elfogadását, amelynek tervezete 2005 óta vár elfogadásra a bukaresti parlamentben.
A kormányprogram támogatást ígér a kisebbségek kulturális intézményeinek, "ingó és ingatlan" kulturális örökségének ápolásához. A kabinet gyorsítani fogja az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát - olvasható a dokumentumban.
- A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi és szenátusi frakciói közösen döntenek majd arról, hogy adott esetben bizalmat szavaznak-e egy Sorin Grindeanu vezette kormánynak, a szociáldemokraták újabb kormányfő-jelöltje azonban tudomásuk szerint nem tett olyat, amely kizárná, hogy megszerezze a magyar érdekképviselet támogatását - közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtökön.