Külföld

- Közzétette a romániai parlamenti választások csaknem végleges eredményét kedd délelőtt a központi választási bizottság, a szavazókörök 99,82 százalékának már feldolgozott adatai alapján.

Az újabb adatsor szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi jelöltlistáira a választók 45,50 százaléka, szenátusi listáira pedig 45,71 százalékuk szavazott, míg szabadelvű szövetségese, a Calin Popescu Tariceanu-féle ALDE a parlament két háza vonatkozásában 5,62, illetve 6,00 százalékot ért el.

Meglepőnek nevezte a román Szociáldemokrata Párt (PSD) nagyarányú választási győzelmét Mircea Kivu román szociológus és politikai elemző, aki szerint főleg az alacsony részvételi aránynak tudható be a magabiztos diadal.

Nemzetközi bűnözői csoportok követték el Prágában azokat a rablásokat, amelyek során összesen mintegy 34 millió korona (391 millió forint) értékű ékszer tűnt el - közölte hétfőn a cseh rendőrség.

Az elkövetők egy része már rács mögé került, s amennyiben bűnösségüket a bíróságok kimondják, akár 15 évi börtönbüntetést is kaphatnak - mondta Jirí Zábrodsky, a prágai rendőrség rablásokkal foglalkozó osztályának vezetője.

Erdélyi magyar elemzők szerint a magyar pártok összefogása, "az Orbán-kormány népszerűségátvitele" és a román hatalomnak az utóbbi időben történt barátságtalan megnyilvánulásai állnak annak a hátterében, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben indult magyar összefogás listája a magyarok romániai számarányának megfelelő támogatottságot szerzett a vasárnapi parlamenti választásokon.

Bakk Miklós szerint a román Szociáldemokrata Párt (PSD) annak köszönhetően nyert fölényesen a választásokon, hogy a Ponta-kormány lemondásával ellenzékbe került pártnak egy év alatt sikerült rendeznie sorait. A politológus szerint a PSD máris fontolgatja, hogy bevonja az RMDSZ-t a kormányzásba. Erre utaló jelnek tartotta, hogy Liviu Dragnea pártelnök nem említette az RMDSZ-t abban a felsorolásban, amelyben azokat a pártokat vette számba, amelyekkel a PSD semmiképpen nem vállal közös kormányzást.

Titkos jelentést készített az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), amelyben arra jutott, hogy Oroszország Donald Trump győzelme érdekében avatkozott be az elnökválasztásba - jelentette péntek késő este a The Washington Post című amerikai napilap.

Moszkva, 2016. december 9., péntek (MTI) - A szíriai kormánycsapatok újabb 52 negyedet "szabadítottak fel" Aleppóban, és ezzel az észak-szíriai város területének 93 százalékát vonták ellenőrzésük alá - közölte Szergej Rudszkoj altábornagy, az orosz vezérkar műveleti főosztályának vezetője pénteken Moszkvában.

A tábornok szerint Aleppó keleti részének még a kormányellenes erők kezén lévő területe az elmúlt négy nap alatt harmadával csökkent. Mind mondta, ez a szíriai szárazföldi erők előrenyomulásának eredménye, az orosz és a szíriai légierő gépei október 18. óta nem bombáztak a környéken.

Romániában 5,2-5,3 százalékkal nő a jövő évben a nyugdíj - jelentette be Dragos Pislaru román munkaügyi miniszter.A tárcavezető közölte, hogy az erről szóló rendeletet már előkészítette a jelenlegi szakértői kormány, emlékeztetve arra, hogy ez összhangban van a nyugdíjtörvény rendelkezéseivel. A jogszabály megállapítja, hogy a nyugdíjat a kormánynak évente ki kell igazítania az infláció mértékével, valamint a bruttó átlag reálbér-növekedés 50 százalékával.

Három év szabadságvesztésre ítélte csütörtökön Jérome Cahuzacot, az adócsalás elleni küzdelemért felelős volt francia költségvetési minisztert egy párizsi bíróság abban a perben, amelyben a volt kormánytagot korábbi svájci és szingapúri bankszámlái miatt adócsalással és pénzmosással vádolták meg.

Az amerikai külügyminisztérium rövid közleményt adott ki a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt Magyarországon tíz év fegyházbüntetése ítélt szír férfi ügyében. A közleményben, amelyet Mark Toner helyettes külügyi szóvivő írt alá, aggodalmukat fejezik ki Ahmed H. elítélése miatt.

A magyarországi és az amerikai politikai folyamatokat összevető elemzést közölt véleményrovatában a The Guardian.

A baloldali brit napilap online kiadásán megjelent írás szerzője, Susan Faludi magyar-amerikai publicista szerint ha valaki szeretné egy jövőbe látó kristálygömbben kifürkészni Donald Trump megválasztott amerikai elnök kormányának majdani tevékenységét, az jól teszi, ha inkább az elmúlt időszak magyarországi fejleményeit tanulmányozza. A szerző szerint nemcsak azt kell kutatni, hogy egy "jobboldali erős ember" hogyan tudja tartósan átrendezni a társadalmat és annak intézményrendszerét, miután megszerzi az ellenőrzést a törvényhozás és a bírói kar felett - ahogy Orbán Viktor miniszterelnök tette, és amire Trump is készül -, hanem azt is, hogy egy ilyen politikus miként tudja konszolidálni hatalmát, miközben politikája éppen "kudarcba fullad".

A The Guardian cikkének szerzője szerint Orbán Viktor előző kormányzati időszakának végére a magyar lakosság harmada a létminimumon, vagy az alatt élt a gyermekszegénység gyorsabb ütemben nőtt, mint bármely más EU-tagállamban, a magyarok negyede pedig súlyosan nélkülözött.

Az osztrák államfőválasztás eredménye csapás a közép-európai jobboldali nacionalisták számára - állítja keddi jegyzetében a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap.

"Sokan, mint például Orbán Viktor magyar miniszterelnök, már azt rajzolgatták, hogy új tengelyt alakítanak ki, amely átveszi a kezdeményezést az Európai Unióban. Abban az unióban, amelyet nem akarnak szétszedni, csak a saját szükségleteikhez hozzáigazítani" - olvasható a tekintélyes napilapban.

Az újság szerint az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) számára új lehetőség nyílik a 2018-as parlamenti választáson. Bár az FPÖ önmagában a legnépszerűbb párt Ausztriában, most nehezebb lesz a dolga. Olyan többségről, mint amilyennel a párt nagy példaképe, Orbán Viktor vagy a lengyel Jaroslaw Kaczynski rendelkezik, most csak álmodhatnak.

"Azt azonban semmi sem gátolja, hogy Orbánnal és Kaczynskivel nekikezdjenek a nacionalisták internacionáléjának kiépítéséhez. Biztos, hogy örömmel fogadják köreikben Milos Zeman cseh államfőt, aki előszeretettel tiszteleg Norbert Hofer vesztes elnökjelölt barátjának szerepében " - írja Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője.

- Az éjjeli havazás miatt 63 ezer háztartás áram nélkül maradt Lengyelországban, a hó és az erős szél faágakat tört le és áramvezetéket rongált meg, a tűzoltókat több mint 1200-szor riasztották - jelentette péntek reggel a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízió.

Pawel Fratczak, a lengyel országos tűzoltó-parancsnokság szóvivője elmondta, hogy a nyugati vajdaságokban volt a legerősebb a szélvihar, fákat döntött ki, működésképtelenné tett transzformátor-állomásokat, és áramvezetékeket rongált meg.

- Oroszország nem akar konfrontációt, és kész részt venni a regionális és globális problémák megoldásában - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben, az orosz parlament két háza, a Szövetségi Gyűlés előtt csütörtökön elmondott szokásos évértékelő és programadó beszédében.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország ki fog állni érdekei védelmében, de nem áll szándékában a geopolitikai konfrontáció. "Nem keresünk és sohasem kerestünk ellenséget. Barátokra van szükségünk" - mondta. Kifejezte készségét, hogy Oroszország (a republikánus párti Donald Trump amerikai elnökké választása után) jó kapcsolatokat építsen ki az új amerikai kormányzattal. Mint mondta, reméli, hogy Moszkva együtt fog működni Washingtonnal a terrorellenes küzdelemben, és a két ország osztozik majd a globális biztonság iránti felelősségben. Putyin azonban beszédében az Egyesült Államokról csak a volt Szovjetunió országai, az EU, valamint Kína, India és Japán után ejtett szót. (A Rosszija 24 állami hírtelevízió kommentárja szerint ebben szerepe volt annak is, hogy az orosz-amerikai viszonyról egy nappal korábban is beszélt.)

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az orosz külpolitika prioritása az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a Független Államok Közössége más tagországaival való együttműködés elmélyítése.

"Nagy érdeklődést váltott ki a többszintű eurázsiai integrációs modell, egy nagy eurázsiai partnerség létrehozásáról szóló orosz elképzelés. Már megkezdtük ennek tárgyszerű megvitatását nemzetközi és regionális szinteken. Meggyőződésem, hogy ilyen párbeszéd lehetséges az Európai Unió államaival is, amelyekben ma növekszik az igény az önálló szubjektív, politikai és gazdasági irányvonalra. Ezt a választások eredményén látjuk" - fogalmazott.

Az orosz elnök, noha többször is utalt a Moszkva ellen bevezetett szankciókra, Ukrajnáról nem tett említést.

Rekordot döntött a Nagy-Britanniába érkező bevándorlók száma a brit EU-tagságról tartott népszavazás előtti egy évben.

A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett negyedéves becslése szerint a júniussal zárult tizenkét hónapban 650 ezren érkeztek letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába.

Az ONS szerint ez az eddigi legmagasabb éves bruttó bevándorlási adat. A nettó bevándorlás 335 ezer volt, ez szintén közel jár az eddigi rekordhoz.

A vizsgált időszakban rekordot döntött a Nagy-Britanniában letelepült külföldi EU-állampolgárok száma is, amely 284 ezerre nőtt az egy évvel korábbi azonos időszakra becsült 265 ezerről.

Donald Trump teljes mértékben lemond üzleti érdekeltségeiről, hogy az ország irányítására összpontosítson - tudatta az egyik közösségi oldalon keresztül maga a megválasztott amerikai elnök szerdán.

Trump azt írta: december 15-én sajtótájékoztatón számol be a részletekről.

Üzenetében nagy betűvel úgy fogalmazott: arra szeretne koncentrálni, hogy "ISMÉT NAGGYÁ TEGYE AMERIKÁT".

- Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szerint "a legnagyobb ostobaság lenne", ha Donald Trump, a januárban hivatalba lépő megválasztott amerikai elnök felmondaná az iráni nukleáris fejlesztési programról kötött megállapodást.

John Brennan, aki már bejelentette, hogy januárban távozik tisztségéből, a BBC televíziónak adott, szerdán sugárzott interjúban elmondta: arra figyelmeztette Trump stábját, hogy az iráni atomegyezmény felmondása - amelyet Trump a választási kampányban kilátásba helyezett - katasztrofális következményekkel járhat, mert az iráni politika keményvonalas erőinek malmára hajtaná a vizet, és nukleáris fegyverkezési versenyt indíthatna el a térségben, ha újraindulna az iráni atomprogram.

Átvette a legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak irányítását kedden Francois Fillon, akit két nappal korábban választottak meg a francia jobboldali elnökjelöltjévé.

Fillon egyből átszervezte a Köztársaságiak vezetőségét is.

A jobboldali előválasztást megszervező ellenzéki párt szabályzatában kimondta, hogy a megválasztott államfőjelölt határozhat az új vezetésről.

Francois Fillon úgy döntött: megtartja önmaga számára a pártelnökséget, az előválasztáson Nicolas Sarkozy volt államfőt támogató Laurent Wauquiez eddigi ügyvezető elnököt pedig alelnökének nevezte ki. A párt tényleges irányítását és a jövő évi elnökválasztásra történő felkészítését Fillon az egyik leghívebb politikustársára, Bernard Accoyer-ra, a nemzetgyűlés korábbi elnökére bízta, aki mostantól a párt főtitkára.

A vízvagyon védelmének fontosságára szólítottak fel a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 rendezvényen az ENSZ vezető tisztségviselői. Peter Thomson, az ENSZ 71. Közgyűlésének elnöke szerint ha megfelelő mennyiségű vízhez jutnak az emberek világszerte, akkor béke és biztonság lesz.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára videoüzenetében arról beszélt, hogy a fenntartható fejlődéshez át kell alakítani az erőforrás-gazdálkodást.

Jogi eljárást fontolgat egy londoni kutatóintézet annak megakadályozására, hogy az európai uniós tagság megszűnésével a brit kormány egyben az Európai Gazdasági Térségből (EEA) is automatikusan kivezesse az Egyesült Királyságot.

Az EEA tagjai közé tartozik az EU-tagországok mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia, Izland és Liechtenstein, amelyek EEA-tagként hozzáférnek az EU egységes belső piacához, és megilletik őket az uniós tagsággal járó egyéb szabadságjogok is. Ennek fejében elfogadják az EU-n belüli szabad mozgás alapelvét is, a brit kormány azonban szigorítani kívánja az uniós állampolgárok bevándorlásának szabályozását a brit EU-tagság megszűnése után.

Izraelben vasárnapra eloltották a hatalmas anyagi károkozat okozó tüzeket, és megkezdték a gyújtogatók felkutatását. Eddig mintegy harmincöt gyanúsítottat vettek őrizetbe - közölte a helyi média.

Az öt napig tartó, Izrael szerte mintegy hatszázharminc tűzeset oltásán kétezer-ötszáz tűzoltó, köztük hatvankilenc ciprusi szakember, öt palesztin tűzoltó egység és négyszázötven polgári védelmi katona dolgozott éjjel-nappal. Az erőfeszítéseik dacára mintegy ezernyolcszáz lakás rongálódott meg, közülük 527 lakhatatlanná vált, és több tucat teljesen leégett. A tűz martalékává lett 7400 hektár föld és 3200 hektár erdő.

A gyors kitelepítéseknek köszönhetően emberéletet nem követeltek a bozót- és erdőtüzek, de mintegy száznyolcvanan orvosi segítségre szorultak füstmérgezés miatt. Közülük hárman súlyosan, kilencen közepesen, a többiek viszont csak könnyebben sérültek meg.