Külföld

Eredmények megjelenítése 2441-től 2460-ig 6782 találatból.

Putyin: Oroszország nem akar konfrontációt

Külföld - 2016-12-01

- Oroszország nem akar konfrontációt, és kész részt venni a regionális és globális problémák megoldásában - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben, az orosz parlament két háza, a Szövetségi Gyűlés előtt csütörtökön elmondott szokásos évértékelő és programadó beszédében.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország ki fog állni érdekei védelmében, de nem áll szándékában a geopolitikai konfrontáció. "Nem keresünk és sohasem kerestünk ellenséget. Barátokra van szükségünk" - mondta. Kifejezte készségét, hogy Oroszország (a republikánus párti Donald Trump amerikai elnökké választása után) jó kapcsolatokat építsen ki az új amerikai kormányzattal. Mint mondta, reméli, hogy Moszkva együtt fog működni Washingtonnal a terrorellenes küzdelemben, és a két ország osztozik majd a globális biztonság iránti felelősségben. Putyin azonban beszédében az Egyesült Államokról csak a volt Szovjetunió országai, az EU, valamint Kína, India és Japán után ejtett szót. (A Rosszija 24 állami hírtelevízió kommentárja szerint ebben szerepe volt annak is, hogy az orosz-amerikai viszonyról egy nappal korábban is beszélt.)

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az orosz külpolitika prioritása az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a Független Államok Közössége más tagországaival való együttműködés elmélyítése.

"Nagy érdeklődést váltott ki a többszintű eurázsiai integrációs modell, egy nagy eurázsiai partnerség létrehozásáról szóló orosz elképzelés. Már megkezdtük ennek tárgyszerű megvitatását nemzetközi és regionális szinteken. Meggyőződésem, hogy ilyen párbeszéd lehetséges az Európai Unió államaival is, amelyekben ma növekszik az igény az önálló szubjektív, politikai és gazdasági irányvonalra. Ezt a választások eredményén látjuk" - fogalmazott.

Az orosz elnök, noha többször is utalt a Moszkva ellen bevezetett szankciókra, Ukrajnáról nem tett említést.

Brexit - Rekordot döntött a nagy-britanniai bevándorlás az EU-népszavazás előtti egy évben

Külföld - 2016-12-01

Rekordot döntött a Nagy-Britanniába érkező bevándorlók száma a brit EU-tagságról tartott népszavazás előtti egy évben.

A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett negyedéves becslése szerint a júniussal zárult tizenkét hónapban 650 ezren érkeztek letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába.

Az ONS szerint ez az eddigi legmagasabb éves bruttó bevándorlási adat. A nettó bevándorlás 335 ezer volt, ez szintén közel jár az eddigi rekordhoz.

A vizsgált időszakban rekordot döntött a Nagy-Britanniában letelepült külföldi EU-állampolgárok száma is, amely 284 ezerre nőtt az egy évvel korábbi azonos időszakra becsült 265 ezerről.

Donald Trump lemond üzleti érdekeltségeiről

Külföld - 2016-11-30

Donald Trump teljes mértékben lemond üzleti érdekeltségeiről, hogy az ország irányítására összpontosítson - tudatta az egyik közösségi oldalon keresztül maga a megválasztott amerikai elnök szerdán.

Trump azt írta: december 15-én sajtótájékoztatón számol be a részletekről.

Üzenetében nagy betűvel úgy fogalmazott: arra szeretne koncentrálni, hogy "ISMÉT NAGGYÁ TEGYE AMERIKÁT".

CIA-főnök: a "legnagyobb ostobaság lenne" az iráni atomegyezmény felmondása

Külföld - 2016-11-30

- Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szerint "a legnagyobb ostobaság lenne", ha Donald Trump, a januárban hivatalba lépő megválasztott amerikai elnök felmondaná az iráni nukleáris fejlesztési programról kötött megállapodást.

John Brennan, aki már bejelentette, hogy januárban távozik tisztségéből, a BBC televíziónak adott, szerdán sugárzott interjúban elmondta: arra figyelmeztette Trump stábját, hogy az iráni atomegyezmény felmondása - amelyet Trump a választási kampányban kilátásba helyezett - katasztrofális következményekkel járhat, mert az iráni politika keményvonalas erőinek malmára hajtaná a vizet, és nukleáris fegyverkezési versenyt indíthatna el a térségben, ha újraindulna az iráni atomprogram.

Francois Fillon átvette a legnagyobb francia ellenzéki párt irányítását

Külföld - 2016-11-30

Átvette a legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak irányítását kedden Francois Fillon, akit két nappal korábban választottak meg a francia jobboldali elnökjelöltjévé.

Fillon egyből átszervezte a Köztársaságiak vezetőségét is.

A jobboldali előválasztást megszervező ellenzéki párt szabályzatában kimondta, hogy a megválasztott államfőjelölt határozhat az új vezetésről.

Francois Fillon úgy döntött: megtartja önmaga számára a pártelnökséget, az előválasztáson Nicolas Sarkozy volt államfőt támogató Laurent Wauquiez eddigi ügyvezető elnököt pedig alelnökének nevezte ki. A párt tényleges irányítását és a jövő évi elnökválasztásra történő felkészítését Fillon az egyik leghívebb politikustársára, Bernard Accoyer-ra, a nemzetgyűlés korábbi elnökére bízta, aki mostantól a párt főtitkára.

Víz-világtalálkozó - ENSZ-vezetők a vízvagyon megőrzésére szólítottak fel

Külföld - 2016-11-28

A vízvagyon védelmének fontosságára szólítottak fel a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 rendezvényen az ENSZ vezető tisztségviselői. Peter Thomson, az ENSZ 71. Közgyűlésének elnöke szerint ha megfelelő mennyiségű vízhez jutnak az emberek világszerte, akkor béke és biztonság lesz.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára videoüzenetében arról beszélt, hogy a fenntartható fejlődéshez át kell alakítani az erőforrás-gazdálkodást.

Brexit - Brit kutatóintézet: a kormánynak nincs joga kiléptetni Nagy-Britanniát az Európai Gazdasági Térségből

Külföld - 2016-11-28

Jogi eljárást fontolgat egy londoni kutatóintézet annak megakadályozására, hogy az európai uniós tagság megszűnésével a brit kormány egyben az Európai Gazdasági Térségből (EEA) is automatikusan kivezesse az Egyesült Királyságot.

Az EEA tagjai közé tartozik az EU-tagországok mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia, Izland és Liechtenstein, amelyek EEA-tagként hozzáférnek az EU egységes belső piacához, és megilletik őket az uniós tagsággal járó egyéb szabadságjogok is. Ennek fejében elfogadják az EU-n belüli szabad mozgás alapelvét is, a brit kormány azonban szigorítani kívánja az uniós állampolgárok bevándorlásának szabályozását a brit EU-tagság megszűnése után.

Izraelben eloltották a tüzeket és a gyújtogatókat keresik

Külföld - 2016-11-27

Izraelben vasárnapra eloltották a hatalmas anyagi károkozat okozó tüzeket, és megkezdték a gyújtogatók felkutatását. Eddig mintegy harmincöt gyanúsítottat vettek őrizetbe - közölte a helyi média.

Az öt napig tartó, Izrael szerte mintegy hatszázharminc tűzeset oltásán kétezer-ötszáz tűzoltó, köztük hatvankilenc ciprusi szakember, öt palesztin tűzoltó egység és négyszázötven polgári védelmi katona dolgozott éjjel-nappal. Az erőfeszítéseik dacára mintegy ezernyolcszáz lakás rongálódott meg, közülük 527 lakhatatlanná vált, és több tucat teljesen leégett. A tűz martalékává lett 7400 hektár föld és 3200 hektár erdő.

A gyors kitelepítéseknek köszönhetően emberéletet nem követeltek a bozót- és erdőtüzek, de mintegy száznyolcvanan orvosi segítségre szorultak füstmérgezés miatt. Közülük hárman súlyosan, kilencen közepesen, a többiek viszont csak könnyebben sérültek meg.


Erdogan: ha az EU még továbbmegy, Törökország megnyitja a határait

Külföld - 2016-11-25

Ha az Európai Unió még továbbmegy az Európai Parlament csütörtöki döntésénél, amelyben a testület Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel, Ankara megnyitja a határokat, és ezt az EU "tudja jól" - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Isztambulban.

A nők elleni erőszakkal szemben folytatott küzdelem világnapja alkalmából a KADEM nőjogi civil szervezet rendezvényén felszólalva az államfő hozzátette: az ilyen "üres fenyegetésekből (...) sem én, sem a török nép nem ért".

A jelenlévők felállva, fél percig tapsolták az államfő kijelentéseit.

Erdogan úgy vélte: Európa soha nem volt tekintettel az emberekre. Nem ők szállították el a kisodródott csecsemők holttesteit a tengerpartról. Miközben Ankara ellát 3-3,5 millió menekültet, Európa nem tartotta be az ígéreteit - hangoztatta.

Spanyolország 21 étterme kapott Michelin-csillagot

Külföld - 2016-11-24

Spanyolország 21 étterme kapott Michelin-csillagot; egy háromcsillagos, öt kétcsillagos és tizenöt egycsillagos minősítéssel bővült a világhírű gasztronómiai elismeréssel büszkélkedő spanyol éttermek köre.

A Spanyolország és Portugália legjobb vendéglátóhelyeit felvonultató 2017-es Michelin-kalauzt Geronában mutatták be csütörtökön. A szerkesztőktől Portugália kilenc új Michelin-csillagot kapott.

A spanyol sajtó példátlan csillagesőként jellemezte az eredményt, amelynek abszolút győztese Martín Berasategui baszk séf és étteremtulajdonos.

Magyarországon az adók úgy mozognak, mint a körhinta

Külföld - 2016-11-23

A Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap szerdai cikke szerint "nem érdemes túl nagy lelkesedéssel fogadni", hogy a magyar kormány 9 százalékra csökkenti a társasági nyereségadót, mert Magyarországon az adók úgy mozognak, mint a körhinta. Ráadásul a beruházók számára vonzóbb a stabil adókörnyezet még akkor is, ha magasabb adót fizetnek - írja.

"A leglényegesebb a hitelesség, az, hogy elhiszi-e valaki a magyaroknak, hogy öt, tíz vagy húsz évig ilyen alacsonyan hagyják az adókat" - írta Ales Michl, a cseh pénzügyminisztérium gazdasági tanácsadója. Michl szerint Orbán Viktor kormánya, akár a szlovák kormány, úgy mozgatja az adósávokat, ahogy azt pillanatnyi érdekei kívánják.

A szerző kifejti: nem művészet mozgatni az adósávokat, de művészet az adókat beszedni, s ebben Magyarország jelenleg nagyon rosszul teljesít. "A társasági adó beszedésében a magyarok az unióban a legrosszabbak, ezért az adósáv mozgatását náluk kényszernek lehet nevezni, amiből igyekeznek erényt kovácsolni" - szögezi la Ales Michl.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a német sajtó Magyarország-képéről

Külföld - 2016-11-23

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap egy regensburgi fórumról közölt beszámolót, amely a német sajtó Magyarország-képéről szólt.

Niklas Zaboji Két vagy három nehézségről című írása szerint a pódiumbeszélgetésen Gregor Mayer, a dpa német hírügynökség, a Der Standard című osztrák lap és a Profil című hírmagazin tudósítója kiemelte, hogy a kormány tevékenységét a többi között "népnemzeti-nacionalista" retorika, az alkotmánybíróság "kasztrálása" és a sajtó "homogenizálása" jellemzi.

Külföldi sajtó Magyarországról - A FAZ a Jobbikról

Külföld - 2016-11-22

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) foglalkozott Magyarországgal, a konzervatív lap a Jobbikról írt keddi számában.

Orbán új kedvenc ellensége a jobbszélről című, Vona Gábor pártelnököt is megszólaltató írásában a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy "Magyarország szélsőjobbosai kihívják a miniszterelnök pártját", és törekvésük sikeréért "arculatváltást" hajtanak végre, amely azonban "számos okból kevéssé hiteles".

Kifejtette, hogy a Jobbik a magyar szélsőjobb képviselője a parlamentben, de Vona Gábor nagyjából két éve igyekszik lemosni a szélsőjobb "címkét" a szervezetről. Az ellenzéki párt elnöke ezzel kapcsolatban a lapnak elmondta, hogy sok közös elem van a jobboldal, illetve a baloldal szélére sorolt erők között, és ez a fajta megkülönböztetés ma már nem +iránymutató+, a törésvonal nem a két oldal, hanem a 20. és a 21. század között van.

Downing Street: "nincs üresedés" a washingtoni nagyköveti poszton Farage számára

Külföld - 2016-11-22

Komoly indulatokat keltett londoni kormánykörökben a leendő amerikai elnök, Donald Trump azon felvetése, hogy Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) ügyvezetője lehetne Nagy-Britannia washingtoni nagykövete. Trump ötletét kedden a Downing Street szóvivője, majd Boris Johnson brit külügyminiszter személyesen is visszautasította.

Trump Twitter-üzenetben fejtette ki azt a véleményét, hogy Farage "remekül" el tudná látni a nagyköveti feladatokat, és "sokan szeretnék", ha a UKIP vezetője lenne Nagy-Britannia diplomáciai képviselője az Egyesült Államokban.

Francia közéleti személyiségek Francois Hollande személyes lejáratása ellen emeltek szót

Külföld - 2016-11-20

Több mint hatvan francia közéleti személyiség, színészek, sportolók, tudósok, gazdasági szakemberek, vállalkozók emeltek szót Francois Hollande francia államfő jobb- és baloldalon egyaránt tapasztalható, szerintük méltatlan személyes lejáratása ellen a Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő lapban közzétett írásukban.

Az aláírók között szerepel többek között Catherine Deneuve, Juliette Binoche, Irene Jacob, Sylvie Testud színésznő, Benjamin Biolay énekes és Raymond Depardon fotóművész, filmrendező.

Károkat okozott Angliában a téli viharszezon első orkánja

Külföld - 2016-11-20

Jelentős károkat okozott Dél-Angliában a téli viharszezon első nagyobb orkánja. A vihar Franciaország északnyugati vidékein is végigsöpört.

Az Angus névre keresztelt vihar az első az idei őszi-téli szezonban, amelyet a brit meteorológia névvel látott el. A három éve bevezetett elnevezési rendszer alapján a szolgálat ezt olyankor teszi meg, ha a vihar elég erős ahhoz, hogy komolyabb károkat okozzon.

A meteorológiai szolgálat vasárnap délután ismertetett adatai szerint a délkelet-angliai partok előtt 170, a szárazföldön 110-130 kilométeres óránkénti sebességű széllökéseket mértek. Mindezt özönvízszerű esőzések kísérték.

Bezárult a Szent Péter-bazilika szent kapuja, véget ért az irgalmasság szentéve

Külföld - 2016-11-20

Ferenc pápa a hagyományos vasárnapi mise elején behajtotta a Szent Péter-bazilika szent kapujának ajtószárnyait, és ezzel véget ért az irgalmasság szentéve.

Az irgalmasság rendkívüli szentéve tavaly december 8-án ennek a kapunak a megnyitásával kezdődött a Vatikánban. A katolikus egyházfő a hívek tekintetét a szegényekre, betegekre és szükséget szenvedőkre akarta irányítani az elmúlt évben, és ebben ő maga járt elöl példával. Az argentin származású pápa többek között rabok, hajléktalanok és migránsok előtt tárta ki a Vatikán kapuját.

"Járjunk tovább együtt ezen az úton" - szólította fel a híveket a pápa.

Erdogan: Törökországnak az EU helyett az SCO-hoz kellene csatlakoznia

Külföld - 2016-11-20

Törökországnak nem kell mindenáron kötnie magát az EU-csatlakozáshoz, inkább beléphetne az Oroszországot és Kínát is tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezetbe (SCO) - írta a Hürriyet című napilap vasárnap Recep Tayyip Erdogan török elnökre hivatkozva.

A török államfő erről a Pakisztánt és Üzbegisztánt érintő hivatalos útjáról hazaindulva, a repülőgépen beszélt török újságíróknak.

Az SCO egy 2001-ben alapított kormányközi biztonsági szervezet Ázsiában, amelynek elsődleges célja harcolni a radikális iszlám jelentette fenyegetés, valamint az Afganisztánból kiinduló kábítószer-kereskedelem ellen.

Németországban a lakosság többsége támogatja, hogy Angela Merkel maradjon kancellár

Külföld - 2016-11-20

Németországban a lakosság többsége támogatja, hogy Angela Merkel kancellár hivatalban maradjon a 2017-es választások után - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.

A Bild am Sonntag című lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a németek 55 százaléka támogatja, 39 százaléka pedig ellenzi, hogy Angela Merkel negyedszer is elvállalja a kancellári tisztséget.

Az Emnid kutatóintézet legutóbb augusztusban vizsgálta a kérdést, akkor még csak 42 százalék támogatta, hogy a következő törvényhozási ciklusban is Merkel töltse be a kormányfői tisztséget, és 50 százalék ellenezte ezt.

Szijjártó: Szerbia az elsőszámú nyugat-balkáni partnere Magyarországnak

Külföld - 2016-11-20

Magyarország elsőszámú nyugat-balkáni partnere Szerbia - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédia újságíróinak vasárnap a szerbiai Nisben, a magyar-szerb kormányülés előtt.

A tárcavezető kiemelte: a ma kezdődő kétnapos kormányzati csúcstalálkozóval elsősorban arra akarják felhívni a figyelmet, hogy Magyarország és Szerbia között a kereskedelmi, gazdasági, kulturális és főleg a politikai kapcsolatrendszer még soha nem volt olyan jó, hatékony és kiegyensúlyozott, mint jelenleg.

Mindkét kormány, mindkét miniszterelnök sokat tett azért, hogy ez a kapcsolatrendszer a korábbi feszültségek helyett ma már a harmonikus együttműködésről legyen ismert - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter kifejtette: azt is világossá szeretnék tenni, hogy Magyarország elkötelezett híve az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének. "Nem értjük, hogy az Európai Bizottság elnöke miért nyilatkozta a közelmúltban azt, hogy a következő öt esztendőben nem lesz bővítés" - fogalmazott. Mint mondta, "mi azt szeretnénk, hogy ha a következő öt esztendőben sor kerülne az Európai Unió bővítésére, és elsősorban Szerbia az esélyes arra, hogy leghamarabb az Európai Unió tagja legyen".