Külföld

Igazságosan szét kell osztani a tagállamok között az EU területére érkező menekülteket - jelentette ki Markus Söder bajor kormányfő kedden Münchenben.

A Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a tartományi kormány ülése után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Bajorország "igent mond" a menekültek, "különösen az Ukrajnából érkezők" megsegítésére, ami "fontos erkölcsi kötelezettség is", és "igent mond a munkavállalási migrációra is", ha ez a fajta bevándorlás "célravezető" módon valósul meg.

Bekérette a román külügyminisztérium kedden Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy közölje vele: Romániában mind a húsz nemzeti kisebbég szabadon használhatja jelképeit, de az országban nem létezik "úgynevezett székelyföld" nevű területi közigazgatási egység, amely jogalapot teremtene valamely sajátos hivatalos jelkép használatára.

A bukaresti külügyminisztérium közleménye "határozottan helyteleníti" a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének hétfői Facebook-bejegyzését, amely szerint, mint írják, "Románia állítólag korlátozná az úgynevezett székelyföld zászlajának használati jogát".

A Kreml nem hozza nyilvánosságra a legfelső szintű orosz-izraeli tárgyalások részleteit, ily módon sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök szavait, amelyek szerint ígéretet kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől arra, hogy nem öleti meg Vlagyimir Zelenszkij ukrán államfőt - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

- Szerbia még nem írta alá az úgynevezett francia-német javaslatot, amely a Belgrád és Pristina közötti helyzetet rendezné, a tárgyalásokat még folytatni kell - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön Belgrádban a parlament rendkívüli ülésén, amelynek témája a koszovói helyzet rendezése volt. Az elnök egyik felszólalását az ellenzék bekiabálással zavarta meg, majd dulakodás tört ki a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői között

Az ukrán kormány határozatot fogadott el, amely megtiltja a tisztségviselőknek, hogy a háború ideje alatt alapos indok nélkül külföldre utazzanak - hozta nyilvánosságra Denisz Smihal miniszterelnök pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Több millió zsidó és más vallású ember megsemmisítésének emlékét nem lehet elfelejteni, sem tagadni - írta Ferenc pápa a Twitter-fiókján a holokauszt nemzetközi emléknapján, pénteken.

A pontifex nevű, nyolc nyelven megjelenő mikroblogon a katolikus egyházfő hozzátette, nem létezhet testvériség a holokauszt borzalmát tápláló gyűlölet és erőszak gyökereinek kiirtása nélkül.

Ferenc pápa ugyanezeket a mondatokat szerdán személyesen is hangoztatta a Vatikánvárosban tartott általános meghallgatáson. Az audienciát követően levelet küldött a magyar származású, Rómában élő holokauszttúlélőnek, Edith Bruck írónőnek, akivel az utóbbi két évben az emlékezés napja alkalmából találkozott.

Németország Leopard 2 harckocsikkal is segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben - közölte a szövetségi kormány szóvivője szerdán.

Steffen Hebestreit közleménye szerint a szerdai berlini kormányülésen hozott döntés alapján első lépésként egy századnyi, vagyis 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit adnak át a német hadsereg (Bundeswehr) állományából.

A támogatás azt szolgálja, hogy az ukrán hadsereg minél gyorsabban felállíthasson két zászlóaljat a német gyártmányú harckocsikból. Ehhez más országok is átadnak ilyen járműveket Ukrajnának, amihez megkapják a német kormány engedélyét.

Olaf Scholz kancellár kiemelte, hogy a döntés megfelel a kormány eddig is követett alapelvének, miszerint Németország a partnereivel szorosan együttműködve segíti Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben - áll a közleményben.

- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán rendeletileg életbe léptette a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (SZNBO) keddi, a kánoni ukrán ortodox egyház és az orosz ortodox egyház tíz képviselője ellen hozott határozatát.

A dokumentum az államfői hivatal honlapján jelent meg. Tartalmát a RIA Novosztyi orosz hírügynökség ismertette.

A korábban a moszkvai patriarkátus alá tartozó, de az önálló (autokefál) ukrán ortodox egyházhoz nem csatlakozó úgynevezett kánoni ukrán ortodox egyház és az orosz ortodox egyház tíz képviselője ellen elrendelt szankciók értelmében egyebek között zárolják az érintett személyek vagyonát, korlátozzák tevékenységüket, és megtiltják részvételüket a privatizációban. Állami tulajdont nem adhatnak bérbe, tilos számukra hivatalos látogatások, találkozók tartása, szerződések és megállapodások kötése, és megvonják tőlük az ukrán állami kitüntetéseket. Az elnöki rendelet hatálya öt évre szól.

Románia az utóbbi két évtizedben behozta az európai uniós GDP-átlaghoz viszonyított lemaradása csaknem kétharmadát - közölte hétfőn a Hotnews.ro hírportál, a CursDeGuvernare gazdasági szaklap egy friss elemzésének következtetéseit ismertetve.

Az Eurostat adatai alapján a lap kimutatta: Romániában a NATO-csatlakozással egy időben (2004) kezdődött a jelentősebb gazdasági növekedés, amikor az ország európai uniós integrációs perspektívát is kapott. Romániában 2003-ban az egy főre jutó GDP ugyanúgy az EU átlagának 30,5 százalékát tette ki, mint 1995-ben, de azóta (a 2013-as megtorpanástól eltekintve) évről évre sikerült lefaragnia lemaradásából, így 2021-ben az egy főre jutó román GDP elérte az uniós átlag 74,2 százalékát.

Romániának az uniós átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP-je az utóbbi tíz évben (2011-2021) 19,6 százalékpontot emelkedett, a növekedés üteme szempontjából csak a 87,5 százalékpontot javító Írország és a 22,8 százalékpontot javító Litvánia előzte meg.

- Az Európai Parlament szerint különleges nemzetközi törvényszék létrehozására van szükség az Ukrajna elleni orosz agresszió során elkövetett bűncselekmények felelőseinek elszámoltatására, valamint a nemzetközi igazságszolgáltatás joghézagainak felszámolására a büntetlenség elkerülése érdekében.

- Az Európai Parlament szerint az emberi jogok megsértéséért felelős iráni vezetésnek és a békés tüntetések elfojtásáért felelős valamennyi személynek és szervezetnek uniós szankciókkal kell szembenéznie, és a Forradalmi Gárdának szerepelnie kell az Európai Unió terrorszervezeteket felsoroló listáján.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint elérkezett az ideje, hogy több felszereléssel és harckocsikkal lássák el Ukrajnát.

Charles Michel, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács decemberi csúcstalálkozójának eredményeit értékelő vitáján elmondott beszédében hangsúlyozta: Ukrajnának több katonai felszerelésre van szüksége.

"Itt az idő, sürgősen több felszerelésre van szüksége Kijevnek, és én személy szerint támogatom, hogy Ukrajnának tankokat szállítsanak" - fogalmazott Michel, majd hozzátette: az Európai Unió mindaddig pénzügyi és katonai segítséget nyújt Ukrajnának, ameddig arra a megtámadott országnak szüksége van.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte: részben már sikerült felszámolni a függőséget az orosz energiától, az Európai Unió továbbra is elszánt az orosz fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetése és az energiaárak csökkentése mellett.

Románia 2023-ban is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának és Moldovának, idén a schengeni övezet tagjává akar válni, ugyanakkor az energetikai biztonság ügyét is külpolitikája prioritásaként kezeli - hangoztatta Klaus Iohannis államfő kedden, a Bukarestben akkreditált nagykövetek előtt mondott beszédében.

A NATO több, jelenleg Németországban állomásozó légtérellenőrző repülőgépet helyez át Romániába - tájékoztatott a Észak-atlanti Szerződés Szervezete pénteken.

A NATO németországi Geilenkirchenben állomásozó AWACS légtérellenőrző repülőgépei a tervek szerint január 17-én érkeznek Románába, hogy támogassák a katonai szövetség megerősített jelenlétét a régióban, és figyelemmel kísérjék az orosz katonai tevékenységet.

A holland médiahatóság öt évre szóló műsorszolgáltatási engedélyt hagyott jóvá a Dozsgy független orosz televíziós csatornának, miután Lettországban decemberben visszavonták a csatorna engedélyét - derült ki a testület honlapján kedden közzétett közleményből.

-A feljegyzések kezdete óta 2022 volt a legmelegebb és a legszárazabb év Franciaországban - közölte pénteken a francia meteorológiai szolgálat.

A Météo France mérései szerint 2022-ben az átlaghőmérséklet 14,5 Celsius-fok volt, és mintegy 25 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál. A rekordadatok "a klímaváltozás tünetei" - tette hozzá a meteorológiai szolgálat.

- Kalifornia államban rendkívüli állapotot rendeltek el a térséget csütörtökön elérő, esőzéssel és széllel érkező erős viharzóna miatt, a hegyekben nagy mennyiségű hó esett a szárazsággal küzdő államban.

Noha már nem volt a katolikus egyház feje, pápának kijáró ceremóniával vettek végső búcsút csütörtökön Rómában XVI. Benedek nyugalmazott pápától, aki az óév utolsó napján, 95 évesen hunyt el egy vatikáni kolostorban.

A francia kormány kedden nyíltan nyomást gyakorolt az energiaszolgáltatókra a kis- és középvállalkozások (kkv) érdekében, amelyek egyre nehezebben tudják kifizetni a többszörösére emelkedett energiaszámlákat. A pékek január 23-ra tiltakozó megmozdulást hirdettek Párizsban.

Hosszú távra szóló segítségnyújtást ígért az ukrán elnöknek kedden a brit kormányfő. A Downing Street beszámolója szerint Rishi Sunak telefonon beszélt Volodimir Zelenszkijjel, akit biztosított arról, hogy Ukrajna hosszú távon is számíthat Nagy-Britannia támogatására.