Saját halottjának tekinti az MMA András Ferenc filmrendezőt

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten. Gyermek- és ifjúkora a Balaton-felvidékhez, Sümeg városához köti. Ez a pannon vidék sokszor megjelenik játékfilmjeiben. A hatvanas években előbb a televízióba, majd a filmgyárba került, ahol rendezőasszisztens lett. Forgatott többek között Ranódy László, Fábri Zoltán, Máriássy Félix és Sára Sándor mellett. Fontos szerepet játszott életében az úgynevezett Muskátli-kör. Az ott megforduló, önálló gondolkodású, a hatalomhoz nem dörgölődző, olykor ellenzéki fiatal művészek és értelmiségiek jelentősen hatottak világképe formálódására. Ugyancsak fontos szerepet játszott életében az Egyetemi Színpad - írták a közleményben.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzését követően, a Balázs Béla Stúdió tagjaként rendezte meg a Dózsa népe (1973) című ironikus szemléletű rövidfilmjét, majd a közönség és a szakma köreiben is népszerű első egész estét betöltő filmjét, Veri az ördög a feleségét címmel.

1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, emiatt évekig nem forgathatott újabb játékfilmet. A televíziós rendezései közül a legsikeresebb produkciója a Végkiárusítás (1978) lett. Későbbi jelentős alkotásai a Dögkeselyű és A nagy generáció. A nyolcvanas években egy ideig a MAFILM önálló színésztársulatának vezetője, 1991-től a Dialóg Filmstúdió vezetője, 1998-tól a Duna Televízió szinkronstúdiójának művészeti vezetője volt. 1991-től játékfilmek producereként tevékenykedett, de készített portré- és dokumentumfilmeket is. Amikor a Sára Sándor irányította Duna TV önálló szinkronműhelyt alapított, vezetésével őt bízták meg (1998). Több forgatókönyvet készített írókkal, többek között megfilmesítette Dobai Péter Vadon (1989) című regényét és Gion Nándor több ifjúsági művét (Sortűz egy fekete bivalyért - 1984, Postarablók - 1985, A kárókatonák még nem jöttek vissza - 1985).

András Ferenc 2019-ben az MMA megbízásából portréfilmet forgatott Gion Nándorról, a köztestület néhai tagjáról. Munkácsi Miklós íróval, számos más forgatókönyvének társzerzőjével elkészítette az első játékfilmje folytatásának szánt Még mindig veri az ördög a feleségét című forgatókönyvet, de a kivitelezésre már nem került sor. Utolsó filmterve Temesi Ferenc 49/49 című regényének filmes adaptációja volt.

Mint írták, András Ferenc rendszerint olyan hősökről forgatott maradandó alkotásokat, akiket - saját megfogalmazása szerint - "cserbenhagyott a történelem". Művei színvonalát jelzi, hogy azok egyszerre arattak filmes szakmai és közönségsikert, munkáival számos hazai és nemzetközi díjat nyert el.

A Magyar Művészeti Akadémiának 2013-tól rendes tagja volt. Munkásságát 1978-ban Balázs Béla-díjjal ismerték el, 1988-ban Érdemes Művész lett, 2013-ban Kossuth-díjat kapott. A díj bizottsága 2021-ben a Nemzet Művésze címet adományozta a művésznek.

Bonta Zoltán András Ferencről készült Rendező és holdvilág című portréfilmjét 2018-ban mutatták be. Barabás Klára filmtörténész, filmkritikus András Ferenc életművét összefoglaló könyve, a Végkiárusítás 2020-ban jelent meg az MMA Kiadó gondozásában.

András Ferenc 80. születésnapja alkalmából 2022-ben a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum ünnepi vetítést tartott az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Dögkeselyű című, frissen restaurált filmjének bemutatásával. A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata a Pesti Vigadóban köszöntötte az ünnepeltet a Rendező és holdvilág című portréfilm levetítésével.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint András Ferenc az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára volt. Mint írták, a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem.

András Ferenc halálhírét a Savaria Filmszemlén jelentették be, melynek kezdetek óta zsűritagja volt.