Kultúra

Első alkalommal rendeznek New Yorkban a magyar neoavantgárd korszakáról kiállítást, amelyen 30 művész több mint 100 alkotását mutatják be.

A Mások szemével: A hatvanas és hetvenes évek magyar művészei (With the Eyes of Others: Hungarian Artists of the Sixties and Seventies) című tárlat hétfőn nyílik a New York-i Elizabeth Dee galériában.

Páratlan kincseket, köztük a Toldi-trilógia kézirategyüttesét, valamint az életmű sokrétű hatástörténetét is bemutató Arany János-kiállítás nyílt "Más csak levelenként kapja a borostyánt..." címmel pénteken az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten.

"Arany Jánost ma is könnyű csodálni. Még a mai, minden régies hangzásra érzéketlen, minden nyelvi összetettségre panaszos, modern nemzedék is közel érezheti őt magához" - fogalmazott a tárlatot megnyitó Áder János köztársasági elnök. Hozzátette: a költőfejedelem nem távoli óriásként, hanem sokkal közvetlenebbül, "felemelően és otthonosan" hat a mai olvasó lelkére is.

Fényes Adolf festőművészre emlékeztek születésének 150. évfordulója alkalmából pénteken Budapesten, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben álló sírjánál. A Salgótarjáni utcai zsidó temető vagyonkezelését egy éve vette át a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI); a szervezet azóta azon dolgozik, hogy a még elhanyagolt állapotban lévő temető a szomszédos Fiumei úti sírkerttel együtt bekerüljön a turizmus vérkeringésébe, majd világörökségi helyszínné válhasson - mondta el a megemlékezésen Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója.

A régió egyik legfontosabb könyvvásárává váló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál több mint két évtizedes története bizonyítja, hogy olvasni jó, és a leírt szó semmivel sem pótolható - mondta el Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár az idei rendezvény csütörtöki megnyitóján a fővárosi Millenárison.

A vasárnapig tartó, 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégei idén a visegrádi országok, Lengyelország, Szlovákia és Csehország. Az államtitkár kiemelte: Közép-Európa mítosz, szellemiség, életérzés, sors-és értékközösség is egyben. Mindez mélyen összeköti a visegrádi országokat, minden létező érdekellentét és történelmi sérelem ellenére is.

"Irodalmaink úgy egyediek, hogy közben egymásra is reflektálnak, egymásból is merítenek" - fűzte hozzá Íjgyártó István, aki szerint az irodalmon keresztül tárulkozik fel legteljesebben egy ország kultúrája, történelme, mentalitása és észjárása.

"A magyar kortárs irodalom sosem volt még olyan ismert külföldön, mint ma" - hangsúlyozta az államtitkár, kitérve arra is: 2016-ban Kertész Imre, Esterházy Péter és Csoóri Sándor halálával nagy veszteségek érték a magyar irodalmat.

A Fábri Zoltán-életmű és Radványi Géza Valahol Európában című filmjének restaurálásával elindult a magyar filmörökség digitális felújításának hosszú távú programja a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívumban.

Évente 15 klasszikus magyar film kockáról kockára történő, teljes körű restaurálását indította el az idén 60 éves filmarchívum.

Kodály-művek, kórustalálkozó és ősbemutatók is szerepelnek a Bartók Plusz Operafesztiválon június 16. és 25. között Miskolcon.

A Kodály-program első ütemének költségvetéséből 200 millió forinttal támogatja a kormány az operafesztivált - mondta a rendezvényt beharangozó keddi sajtótájékoztatón Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Budapesten. Kiemelte: 2014 óta a kormányzati törekvés fő célja, hogy a kulturális alapellátást minél hatékonyabban teljesítsék, és a miskolci operafesztivál nagyon sokat tesz azért, hogy minél több emberhez eljuttassa Bartókot és a kortárs zenét.

Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas alkotása mellett Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmje is szerepel a Magyar Filmtavaszon, amelyet a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad egyik kiemelt programjaként április 19. és 27. között rendeznek meg Varsóban, Krakkóban és Wroclawban.

Két magyar rendező filmje is meghívást kapott a május 17. és 28. között zajló 70. cannes-i filmfesztivál hivatalos programjába: Mundruczó Kornél legújabb filmje az Arany Pálmáért versenyezhet, Kristóf György szlovák-magyar-cseh-francia-lett koprodukcióban készült első játékfilmjét, az Out című alkotás pedig a második legjelentősebb szekcióba, az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) című válogatásba került be - jelentette be csütörtökön Thierry Frémaux, a világ legjelentősebb filmes szemléjének művészeti igazgatója párizsi sajtótájékoztatóján.

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát - mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke szerdán Budapesten.

Debrecen közgyűlése 2006-ban Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat alapított debreceni amatőr és hivatásos alkotóművészek, művészeti együttesek részére abból a célból, hogy Debrecenről szóló alkotások létrejöttét ösztönözze. A benyújtott pályázatok értékelését követően a közgyűlés 2017-ben Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat adományozott dr. Keczán Mariannak, a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeuma muzeológusának, irodalmárnak egy Szabó Magda pályáját tudományos igénnyel feldolgozó monográfia megvalósítására.

A Művész, Puskin, Toldi, Kino Cafe és a Tabán mozikban rendezik meg május 12-én az Artmozik Éjszakáját, az öt fővárosi helyszín kora estétől hajnalig folyamatos vetítésekkel várja a közönséget.

A Művészben újra nagyvásznon lesz látható Chaplin egyik legnagyobb klasszikusa, a Modern idők, vetítik a 2016-os Teljesen idegeneket, de látható lesz a költői buszsofőrről szóló Paterson is. Visszatér az idei Oscar-gála két nagy nyertese, a Kaliforniai álom és a Holdfény

Hét film, köztük a Budapesten angol-magyar-francia koprodukcióban forgatott Egy vezér gyermekkora című misztikus dráma versenyez a csütörtöktől nyolc napon át zajló Titanic Nemzetközi Filmfesztivál Hullámtörők-díjáért, amelyet Enyedi Ildikó filmrendező vezetésével nemzetközi zsűri ítél oda.

Az Egy vezér gyermekkorát az amerikai Brady Corbet forgatta két éve Budapesten, a színésznek ez volt a rendezői bemutatkozása. A történelmi kosztümös drámában Robert Pattinson egy fiatal amerikait alakít, akinek személyiségére végzetes hatással van mindaz, amit az első világháború utáni Európában tapasztal.

A fasizmus térnyerésével foglalkozó filmben Liam Cunningham (Trónok harca), az Oscar-jelölt Bérénice Bejo (A némafilmes) és Stacy Martin (A nimfomániás) is szerepel. A produkción népes magyar szakmai stáb is dolgozott, a film vágója Jancsó Dávid, Jancsó Miklós filmrendező fia volt. Az alkotás, amely a legjobb első film és a legjobb rendezés díját is elnyerte 2015-ben a Velencei Filmfesztiválon, április 8-án és 10-én látható a Toldi moziban.

Klubkoncert hangulatot akar varázsolni a Tankcsapda a Papp László Budapest Sportarénába április 28-án. A népszerű debreceni rocktrió első önálló koncertjét adja itt, és az este egyik legérdekesebb eleme lesz, hogy a színpadot az Aréna közepére helyezik.

- Május 6. és 14. között rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat Budapesten; az idén második alkalommal megvalósuló összművészeti esemény neves művészek fellépésével kínál koncerteket, színházi, irodalmi programokat és táncprodukciókat is.

A magyar képzőművészet második világháború utáni nemzedékének egyik legfontosabb alkotója, Kondor Béla munkáiból rendez kiállítást a Várkert Bazár Testőrpalotájában péntektől a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart).

Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója a csütörtöki megnyitón emlékeztetett arra, hogy az intézmény immár az ötödik közös kiállítást rendezi meg a Kogarttal.

Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kogart kuratóriumának elnöke felidézte, hogy Kondor Béla munkássága mindössze másfél évtizedet ölel fel, mégis máig meghatározó jelentőségű a magyar képzőművészetben.

Kondor művészetében nem mutathatók ki korszakok, stílusok, az egész életmű egységesen magas színvonalú - hangsúlyozta a művészettörténész, hozzátéve: céljuk ezért bemutatni annak a megánmitológiának, szimbólumrendszernek bizonyos elemeit, amelyből a kondori életmű táplálkozik.

Csomós Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes művészt választották a nemzet színészének hétfőn Budapesten - közölte a Nemzeti Színház Facebook-oldalán.

A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, és a nemzet színésze címet viselő tizenegy művész döntött arról, hogy a február 26-án elhunyt Berek Kati helyére Csomós Mari kerül a testületbe.

További egy évvel, 2018. szeptember 30-ig meghosszabbította Jordán Tamás igazgatói megbízatását a Weöres Sándor Színház élén hétfői rendkívüli ülésén a szombathelyi közgyűlés.

A testület nagy többséggel, 18 igen szavazattal, egy ellenében és egy tartózkodás mellett hozta meg a döntést.

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet - és tágabb értelemben a kultúra - fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Az 55. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára.

Nagyon fontos a magyar színháznak is, hogy megméresse magát; "minél többet tudunk másokról", arról, hogyan és mit játszanak, annál nyitottabbá válnak mások is, hogy megismerjék a magyar színházi kultúrát - mondta Lakos Anna, a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) magyar központjának elnöke, akit a hétfői színházi világnapról kérdeztek az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Till Attila Tiszta szívvel című alkotása kapta a legjobb játékfilm díját, Tarr Bélát pedig életműdíjjal tüntették ki a Bécsben megrendezett Let's CEE Filmfesztiválon - közölte vasárnap a Magyar Nemzeti Filmalap. Az ötnapos mustrán 141 közép- és kelet-európai filmalkotást vetítettek az osztrák fővárosban és más helyszíneken.