Sok a diák, kevés a tanár a felsőoktatásban

Oktatás - 2006-11-27

Jelenleg négyszer annyian vesznek részt a felsőoktatásban, mint 1990-ben. Akkor a 18-23 évesek között a hallgatók aránya 12 százalék volt, most már 45 százalék, míg Németországban például jelenleg is csak 35 százaléknyi a felsőoktatásban részt vevők száma - mutatott rá a szakállamtitkár  a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett felsőoktatási vitafórumon.

Az intézményi struktúra átalakulásáról, a bolognai rendszer magyarországi helyzetéről, a fejlesztési részhozzájárulásról (fer), a képzésbeli aránytalanságokról és a költségtérítésről is szó esett a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett felsőoktatási vitafórumon, mely az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az EduPress tájékoztató programsorozatának egyik állomása volt.

 "A Corvinus már előkészíti azokat a felsőfokú szakképzéseket, amelyek a várható munkanélküli pedagógusokat fogják átképezni" - említette példaként az intézményi rugalmasság kapcsán az oktatási tárca szakállamtitkára, hogy az intézményeknek alkalmazkodniuk kell a kialakuló versenyhelyzethez, ez pedig együttműködésre fogja késztetni az egyetemeket és főiskolákat.

 

Jelenleg négyszer annyian járnak a felsőoktatásba, mint 1990-ben. A rendszerváltáskor a 18-23 évesek között a hallgatók aránya 12 százalék volt, mára ez a szám már 45 százalék, míg Németországban például jelenleg is csak 35 százaléknyi a felsőoktatásban részt vevők száma - mutatott rá a szakállamtitkár. Hozzátette: a mennyiségi változás csak hallgatói szinten következett be, oktatóból nem lett ennyivel több, így egyes kommunikációs szakokon megesik, hogy 60 hallgató jut egy oktatóra. Manherz Károly elmondta azt is, európai nonszensznek számít, hogy Magyarországon még mindig két helyen is professzúrája lehet egy oktatónak.

 

A szakállamtitkár kifejtette: a bolognai rendszer Magyarországon meglehetősen speciális, annak bevezetése ugyanis egyszerre ment végbe. Ennek előnyei is voltak, ugyanakkor "három év múlva több tízezer bachelor végzettségű hallgatót engedünk ki az egyetemekről és főiskolákról, az ő sorsukat pedig még nem látjuk a munkaerőpiacon" - tette hozzá Manherz Károly.

 

A szakállamtitkár a kérdésekre válaszolva szót ejtett a 2007-ben elinduló hallgatói követési rendszerről, és megemlítette, hogy 2008-tól új felsőoktatási finanszírozási rendszer lép életbe. Közölte azt is, nem igazak azok a sajtóhírek, melyek szerint a szaktárca a költségtérítés duplájára emelését tervezné, és a kormánytól arra is ígéretet kaptak, hogy a fer-ből befolyó összeg teljes egészében az intézményeknél marad.

(www.edupress.hu)