Feladatait a kormány tavaly decemberi, 35 közalapítvány megszüntetését, illetve átszervezését érintő döntése értelmében a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet veszi át (NCSSZI). A felszámolás hátterében ezúttal nem ingatlanspekuláció áll, amit jelez, hogy a régi villaépület továbbra is bölcsőde marad. A jövővel kapcsolatban azonban minden más bizonytalan, így új beiratkozókat már nem fogadtak az intézményben, ahová jelenleg 30 gyerek jár.
Ők nem kerülnek utcára. A jelek szerint őszre tolódó átadás-átvétel után a Lóczy utcában Acsainé Végvári Katalinnak, a Magyar Bölcsődék Egyesülete elnökének szakmai irányításával működik majd bölcsőde és a már korábban megüresedett gyermekotthon felszabadult férőhelyeit is a napközbeni kisgyermekellátásra kívánja felhasználni az új üzemeltető – tudatta a HVG-vel Tóth Tibor, az NCSSZI főigazgatója. Közlése szerint céljuk „költséghatékonyabb, feladatarányosabb struktúra kialakítása után” jó minőségű bölcsőde kialakítása, ezért remélik, hogy az ott dolgozó nevelők és gyerekek is maradnak a fenntartóváltás után.
A jó szándékot beárnyékolja, hogy lapzártánkig sem a szülőkkel, sem a dolgozókkal nem tárgyaltak érdemben arról, hogyan tovább. Ráadásul májusban lezárultak a bölcsődei jelentkezések, a szabad férőhelyek is elkeltek, így a váltás sem egyszerű. „Mi nem kapunk információkat, azt például nem tudták megmondani, hogy megtartják-e a Pikler-módszert” – panaszolta a HVG-nek az egyik érintett szülő. Pedig ő – ahogy a többség is – éppen a módszer miatt választotta a Piklert. Itt, azt mondják, a gyerekek kezdeményezésére, önálló aktivitására építenek, egyéni képességeik kibontakoztatására sarkallva őket. Rengeteg a szabad játék, sokat vannak a (szabad) levegőn a gyerekek, akik például még a hidegben is kint alszanak a kertben.
A Lóczy utcában egy csoportba legfeljebb 12 gyerek jár. Velük három nevelő foglalkozik egy szakmai vezető támogatásával. „Ilyen nincs máshol, pláne nem állami bölcsődében” – fogalmazott a szülő, hozzátéve, hogy itt megkapták, amit ígértek nekik, tényleg reagálnak minden egyes gyerek szokására. A megkülönböztetett figyelemnek egyébként ára is van, havi hetvenezer forint.
A Horn-kormány egyik utolsó lendületével, 1998-ban létrehozott közalapítvány feladata Pikler Emmi gyermekorvos – akiről 2007-ben teret neveztek el Párizsban – nemzetközileg elismert nevelési módszerének terjesztése és a csecsemőotthonként működő Pikler Intézet fenntartása volt. Az oktatómunkája révén világszerte megbecsült alapítványt – több mint harminc más közalapítvánnyal együtt – ésszerűségi és takarékossági okokra hivatkozva szünteti meg a kormány (HVG, 2011. január 8.), ami ellen Frederic Daerden belga szocialista képviselő is szót emelt az Európai Parlamentben. Az 1946-ban alapított csecsemőotthonból áprilisban költözött ki – s került nevelőszülőkhöz – az utolsó hét bentlakó gyerek. A még működő bölcsőde mellett oktatói és tudományos munkát is végez a közalapítvány, legalábbis addig, amíg a bíróság nem mondja ki hivatalosan is a megszűnését.
Az átszervezés racionálisnak nem nevezhető: a bölcsőde átvételére kijelölt, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium döntés-előkészítő háttérintézményeként működő NCsSzI például nem képes működtetni az intézményt, mert nem tud normatívát lehívni; a közalapítványnál úgy tudják, ezért írtak ki pályázatot az üzemeltetésre. Erre ők is jelentkeztek volna, de a zárt pályázatra nem kaptak meghívást, az üzemeltetésre egy hortobágyi és egy tiszainokai magánszemély által alapított cég, a Szociális Ellátó Szolgáltató Nonprofit Kft. kapott megbízást. Az eljárás más ponton is méltánytalan volt: minisztériumi kérésre a közalapítványnál elkészítettek ugyanis az átalakuláshoz egy gazdasági tervet, ám ezt válaszra sem méltatták.
„Most úgy tűnik, semmi sem maradhat, ami Pikler, pedig lehetne akár hungarikum is” – panaszolta a HVG-nek Majoros Mária, a kuratórium elnöke, hozzátéve, hogy talán kommunista múltja miatt lett mostanában Magyarországon „szitokszó” Pikler Emmi külföldön jól csengő neve. Az intézményen egyébként sem lehetett sokat spórolni, összesen 160–180 millió forintos éves költségvetésüknek legfeljebb a felét kapták az államtól, a fennmaradó részt a világ számtalan országában működő Pikler-társaságok adományaiból fedezték. A tavalyi összesen 145 millió forintos bevételükből mindössze 48 millió érkezett a központi költségvetésből.
Az pedig a jövőben a nemzetközi Pikler-társaságokon múlik, hogy Budapesten lesz-e még hova jönni továbbképzésekre. Pikler-bölcsőde biztosan nem lesz egy darabig, de Majoros állítása szerint gőzerővel dolgoznak azon, hogy a JátékTér és más foglalkozásaik ősszel új helyen elindulhassanak.
Hvg