Ezt követően hazai piacon tevékenykedő több beruházó is megerősítette, a politikai döntéshozók részéről mielőbbi konkrét törvényrendezést várnak, ellenkező esetben megfontolják kivonulásukat Magyarországról.
A KÁT megszűnésével annyi biztos, hogy a földgáz alapon kapcsoltan – és így jogilag megújulónak deklarált – áramot termelők július 1-jétől elesnek a villamos energia árának támogatásától. Mivel tavaly csak az év első félévét tekintve a KÁT 67 százalékát nem alternatív projektre használták, hanem földgáz felhasználásával termeltek dotált áramot, jogosan vetődik fel a törvény megváltoztatása, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú támogatásának szükségessége. A KÁT megszűnése miatt a hazánkban tevékenykedő, biogázüzemek létesítését tervező befektetők is elbizonytalanodtak, mivel ebben az évben már nem várható a biogázra vonatkozó törvényi környezet érdemi változása.
Kapitány Tibor, a gts4energy GmbH ügyvezetője az OGH Hírügynökségnek elmondta, hogy információik szerint a német, osztrák, cseh mintára változtatnák meg a KÁT törvényt. „Ez jó irány, mivel az árképzésnél meg kell különböztetni az üzemek nagyságát, hőhasznosítását, alapanyag-felhasználását és a környezetbe való beilleszkedését.
Nehezíti a helyzetet, hogy a jelenlegi KÁT július 1-vel való megszűnése miatt a bankok a kormány döntéséig nem, vagy minimális részben hajlandók a projekteket finanszírozni. Mielőbbi politikai megerősítésre vár a szakma, hogy milyen irányba fog mutatni a jövőbeni KÁT, vagy ami helyette bevezetésre kerül. Ez idő alatt az elindult vagy folyamatban lévő projektek megállnak, továbbá az engedélyek és támogatások érvényüket vesztik illetve veszthetik.”
A biomassza- és a biogázüzemek nem tartoznak a gyorsan megtérülő üzletágak közé: hosszú távú befektetést és megtérülést jelentenek. Viszont pozitív vonzata a trágya szakszerű elhelyezése, valamint a potenciális energia – azaz biogázüzemek létesítésével – a hulladék feldolgozásával energiát nyerhetünk. Eközben szintén pozitív vonzatként a beruházások munkahelyeket is teremtenek, ösztönzően hatva a mezőgazdaság és az állattenyésztés megújulására is.
Magyarországon 11 eurócent/kWh az áramátvételi ár, Németországban a 150-500 kWh teljesítménytartományban a 18-26 eurócent/kWh-t is elérheti. Ezért elengedhetetlen a magyarországi biogázüzemek gazdaságos működtetéséhez az inputanyagok és technológiák helyi adottságokhoz való adaptálása, optimalizálása. A kis biogázüzemek megvalósítása ráadásul hozzájárulna a mezőgazdaság és növénytermesztés megerősödéséhez az új munkahelyek megteremtése mellett.”
Csillagh Annamária, a Tradistar valamint a Passavant-Roediger Hungária Kft. cégvezetője megerősítette, hogy Magyarországon az egyik nagy lehetőség megújuló energiák terén a szennyvíziszap, kommunális hulladékok hasznosítása. „A KÁT kapcsán bízunk benne, hogy a külföldi példákra figyelnek majd a döntéshozók. Jelenleg az ismeret és a kellő támogatás hiánya is a legfontosabb megoldandó feladatok közé tartoznak. Sokan, akik belevágnak ilyen beruházásba, a részletekre nem gondolnak, mint például a biogáz esetén az áramtermelés mellett a fontos a hő és a végtermék hasznosítása is. További problémát okoz, hogy
Magyarországon a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén nem elég hatékonyan dolgoznak össze a tárcák, az EU-projektek kiírásaiban kizárja egymást például a híg trágya és a szennyvíziszap kezelése.”
A legfontosabb szakmai újítás, amit a Tradistar/Passavant-Roediger szeretne a piaccal megismertetni, például a szennyvíziszap-pirolízis eljárása, melyet a végtermék újrahasznosítása miatt fontos hangsúlyozni.
„A jövőbe mutató irány a monogazdaság, ehhez kellene a magyar gazdáknak törvényileg is segítséget adni például a trágya hasznosításában”. Míg ugyanis Németországban több ezer gazda tudja visszaforgatni a trágyát, nálunk folyamatos bevizsgálást várnak a gazdáktól, ellenben a németeknél elegendő igazolni, hogy nem szennyezett területről származik.
A szennyvíztisztítás révén például Budapesten évente egyre több iszap keletkezik, amelynek megfelelő kezelésére azonban még nem megoldott. „Európában erre már több technológiát is kidolgoztak, melyek közül kiemeljük a hőkezelést, ez ugyanis a kórokozókat és egyéb veszélyes anyagokat lebontja, egyúttal jelentős metánkvóta áll rendelkezésre. A legegyszerűbb hőkezelés az égetés, újszerűbb és gazdaságosabb a monoégetés és a pirolízis, illetve a cementipari elégetés (építőanyagban való hasznosítás).
Ezt a három eljárást mindenképp kiegészítheti a hamu mezőgazdasági felhasználása, hiszen a szükséges alapanyagok nemcsak rendelkezésre állnak, hanem a szennyvíziszap értékes ásványi anyagainak a hasznosítására is lehetőség kínálkozik” – hívta fel a figyelmet az OGH Hírügynökség kérdésére Csillagh Annamária.
Szerző: OGH