A köztestület, a kutatóhálózat és az Akadémia Titkársága elmúlt egyéves, valamint a hároméves elnöki ciklus alatti tevékenységét ismertette a Közgyűlés tagjaival elnöki beszámolójában Pálinkás József. Az elnök egyebek mellett szólt a Lendület program sikereiről, a nemzet számára fontos Köztestületi Stratégiai Programokról, valamint az Akadémia szerepéről a vörösiszap-katasztrófa idején. A beszámolót a Közgyűlés tagjai kilencvenöt százalékos támogatással fogadták el.
Az elmúlt év volt az első olyan esztendő, amikor az MTA teljes egészében a módosított akadémiai törvény és az ennek megfelelően elfogadott új Alapszabály szerint végezte munkáját.
Az Elnökség és a Vezetői Kollégium döntéshozó testületekként működtek. A tavalyi közgyűlés óta eltelt időszakban az előkészített előterjesztések nyomán átlátható döntéshozatali folyamatban harmincöt akadémiai szabályzat született, és megújult az akadémiai költségvetési szervek alapító okiratainak többsége, összegezte a köztestületi munka lényeges szakaszait az MTA elnöke.
Pálinkás József beszámolt a két közgyűlés között legmagasabb döntéshozói fórum, az Elnökség legfontosabb határozatairól, az akadémiai köztestületbe jelentkezés eljárásrendjének megújításáról, a területi bizottságok Szervezeti és Működési Szabályzatáról, az európai akadémiák elnökeinek körében is pozitív fogadtatásban részesített Tudományetikai Bizottság eljárási rendjéről és az Akadémia Doktori Tanácsa munkájának nyomon követéséről. Az elnök kitartónak és következetesnek minősítette Palkovits Miklósnak, a Doktori Tanács elnökének vezetői tevékenységét, a több éve húzódó doktori eljárások befejezését. Kitért a tisztújítással összefüggésben végzett általános, teljes körű és titkos közvélemény-kutatásra, a tisztségviselők megválasztásának átláthatóságát biztosító Jelölőbizottság tevékenységére.
Az Akadémia elnöke az elmúlt időszakban nyújtotta be az Országgyűlésnek a Beszámoló az Országgyűlésnek a Magyar Tudományos Akadémia 2007-2008. évi tevékenységéről és a magyar tudomány általános helyzetéről című dokumentumot, amelyet a Parlament 2010 októberében nagy többséggel fogadott el. Az elnök határidőre nyújtotta be a kormánynak az Akadémiai Törvényben meghatározottak alapján készülő kormánytájékoztatót, amelyet a Vezetői Kollégium és az Elnökség tagjai megvitattak és elfogadtak.
A köztestületi tevékenységet teszik láthatóbbá a nemzet számára fontos Stratégiai Programok. A Pálinkás József által javasolt nyolc kérdéskör megvitatásába a Fiatal Kutatók Testületének tagjai is bekapcsolódtak. Már elkészült és a nagyközönség számára is hozzáférhető A környezeti jövőkép, környezet- és klímabiztonság program, a megújuló energiaforrásokról szóló kötet, és megjelenés előtt áll a teljes energiastratégiai dokumentum. Már hozzáférhető az Élelmezésbiztonság program és hamarosan elérhetővé válik a Vízgazdálkodás program tanulmánykötete is, derült ki az elnöki beszámolóból. Az ugyancsak elkészült oktatási stratégiai programban megfogalmazott javaslatokat az MTA elnöke a felsőoktatási törvénytervezetek előkészítésekor, illetve véleményezésekor eljuttatta a törvényalkotókhoz. Nyomdai előkészítés alatt áll az egészségügyi, valamint az informatikai stratégiai program, jelentette be az elnök a Közgyűlés tagjainak.
Pálinkás József felidézte a tavaly októberben Kolontár és Devecser térségében történt vörösiszap-katasztrófát, amely után az Akadémia néhány órán belül szakembereket küldött a helyszínre a védekezés, valamint a károk elhárításának szakmai segítésére.
Pálinkás József köszönetet mondott az akadémiai intézetek példamutatóan helytálló és áldozatos munkát végző munkatársainak. A tudományos osztályok munkájával összefüggésben említést tett a bizottsági rendszer megújításáról, amely az összes akadémiai érdeket szem előtt tartva, megnyugtatóan zárult. A tudomány művelésével és a tudományos eredmények értékeléséhez kapcsolódó fontos változás, hogy a korábban párhuzamosan kiépített Tudományos Publikációs Adatbázis és a Köztestületi Publikációs Adattár egyesítése nyomán, Makara Gábor akadémikus koordinálásával, megkezdődött a Magyar Tudományos Művek Tára létrehozása.
Pálinkás József a jelenlegi ciklusban megújította a Környezettudományi Elnöki Bizottságot és a Közoktatási Elnöki Bizottságot. Új elnöki bizottságként létrejött a Kutatási Infrastruktúra Elnöki Bizottság, amelynek feladata a kutatóhálózat infrastruktúráját érintő stratégiai kérdések áttekintése.
Ebben az évben újraindult és sikeresen lezárult a Mindentudás Egyeteme újabb sorozata. A tizenhat tudományos téma, illetve az ezekre épülő negyvennyolc, egyenként ötven perces televíziós műsor a hazai tudományos kutatás eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó fejlesztéseket és ezek gazdasági-társadalmi hatásait mutatja be.
Zajlik a 2011-es World Science Forum előkészítése. A Tudomány átrajzolódó világtérképe, kihívások és lehetőségek elnevezésű programban a világtalálkozó előadói azt mutatják be, hogy a globális kihívásokra adandó tudományos válaszok milyen új kutatási irányokat, tudományágakat és tudományos nagyhatalmakat teremtenek. Pálinkás József szólt a Magyar Tudomány Ünnepéről, amely 2008-tól kezdődően folyamatos tartalmi és szerkezeti megújuláson ment át. A Magyar Tudomány Ünnepe 2011. évi témájára tett javaslat szerint a rendezvénysorozat címe a tudomány, a társadalom és a gazdaság szereplői egyirányú törekvésének szükségességét hivatott hangsúlyozni Összhang. Tudomány a gazdaságban és a társadalomban címmel.
Az elnök tájékoztatott az Akadémia és a felsőoktatás kapcsolatáról, kiemelve, hogy az egyetemeken működő akadémiai kutatócsoportok tudományos teljesítménye alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményekben erős kutatóműhelyek működjenek. Az elnök által elindított és az állami költségvetésből többlettámogatásban részesített Lendület programban idén először nyílik lehetőség egyetemi kutatócsoportok támogatására is. A vagyongazdálkodásról szólva Pálinkás József arra hívta fel a figyelmet, hogy az Akadémia vagyonával történő felelős gazdálkodás, a vagyon megőrzésén és gyarapításán túl, az intézmény feladatává teszi az alapfeladatokhoz nem tartozó és hasznot nem hozó vagyontárgyak jövedelmezővé tételét. Megkezdődött az akadémiai létesítmények hatékonyabb üzemeltetésének megszervezése is.
A kutatóhálózat a jelenlegi állapotában nem tartható fenn. Infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek, fogalmazott az elnök. Pálinkás József aggodalmának adott hangot az intézményhálózat jelenlegi állapota miatt, úgy vélekedett, hogy az a lassú, de biztos megszűnéshez vezet. Lényegében az egyetlen lehetőség az, hogy határozott változtatásokkal új fejlődési pályára állítják a kutatóhálózatot. Az akadémiai intézethálózat szerves átalakításának és dinamikus megújításának része a legtehetségesebb fiatal kutatók hazacsábítását vagy itthon tartását támogató Lendület program, hiszen az intézetekben működő lendületes kutatócsoport révén az intézmények témaváltására, vagy a kutatási irányok módosítására és az erőforrások hatékonyabb felhasználására nyílik lehetőségük. Az Akadémia 2010-ben háromszázmillió forinttal hirdette mega a Lendület programot, amelyhez az üzleti szféra képviselői, a kezdeményezés jelentőségét felismerve, saját felajánlással csatlakoztak.
Pálinkás József név szerint sorolta fel a Lendület programban résztvevő fiatal kiválóságokat, akiknek tevékenysége nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó. Az egyetemekre is kiterjesztett program nyertesei az idei költségvetés hatszázmillió forint többlettámogatásából július elsejével kezdik meg itthon a munkát. A kutatóintézetek infrastrukturális megújításában szintén modellértékű a Természettudományi Kutatóközpont kialakítása. Az MTA-Q2 program megvalósulásával új otthont kaphat az MTA Kémiai Kutatóközpont, az Enzimológiai Intézet, a Pszichológiai Kutatóintézet, a Geokémiai Kutatóintézet és a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet egy része. Az állam 9,5 milliárd forinttal támogatta azt a 2013-ban elkészült beruházást, amely kiemelt jelentőségű a tudományos problémák interdiszciplináris megoldásában.
A törvényi változások következtében összehangolt és fegyelmezett munkát igényel az akadémiai intézmények alapító okiratának megújítása, hangsúlyozta az elnök az elkövetkező hónapok feladataként megjelölve az intézeti igények és az akadémiai lehetőségek közötti összhang megteremtését az alapfinanszírozásban. Ide sorolva a működési zavarokat okozó alapellátási támogatási hiányok meghatározását a kutatóintézeti-hálózatban.
Az elnök tájékoztatott még az MTA Titkárság szervezeti átalakításáról, valamint az Akadémia szerepéről a nemzetközi tudományos életben.
-