Az origo.hu információi szerint 16 állami felsőoktatási intézménybe integrálnák a jelenlegi egyetemeket, főiskolákat.
Mi lesz a Corvinussal?
"Rémtörténet, hogy szét akarják verni a Corvinust, az ország egyik legtekintélyesebb egyetemét. Lehetetlen, hogy nem ismerik fel, nem titkolózni, inkább vitatkozni kellene" - nyilatkozta Hiller István, volt oktatási és kulturális miniszter.
A TV2 Mokka című műsorában Hoffmann Rózsa május 6-án a Budapesti Corvinus Egyetem bezárását nevetséges ötletnek nevezte. Kijelentette: az egyetemre szükség van és meg fog maradni. Az államtitkár elmondta: szándékuk a magyar felsőoktatás szerkezetének és működésének racionálisabbá tététele, jelenleg ugyanis 201 helyszínen mintegy 160 karon folyik képzés 29 állami intézményben. Ez pedig egy tízmilliós országban soknak tűnik.
Mészáros Tamás, a Corvinus rektora Hoffmann Rózsa cáfolatait szavakkal való játéknak nevezte. A rektor szerint az államtitkár csak azt ismételgeti, hogy a Corvinust nem zárják be, illetve hogy nincs döntés, azt azonban egyszer sem tagadta, hogy van ilyen elképzelés. A rektor elmondta: sokféle változtatásról és racionalizálási javaslatról hajlandó tárgyalni az egyetem az oktatási kormányzattal, de szeretné megőrizni az intézmény egységét.
Szakmai szempontok alapján kell átalakítani
A költségtérítéses helyek számának hazai csökkentéséről Mészáros Tamás azt mondta: az intézmények száma elsősorban minőségi alapon csökkenthető. "Úgy kellene szelektálni, hogy akiket bevonnak, az is emelje a minőséget. A rektor szerint azokon a szakokon, amelyeknek a diplomájával vélhetően nem lehet majd elhelyezkedni a hazai munkaerőpiacon, a képzést a hallgatókkal lehetne megfizettetni."
A Magyar Rektori Konferencia elnöke, Sándorné dr. Kriszt Éva úgy gondolja, a felsőoktatás intézményhálózatának strukturális átalakítása szükséges, azonban ennek a folyamatnak nem rövid távú pénzügyi megfontolásokon, hanem hosszú távú szakmai szempontokon kell alapulnia. Az elnök szerint nem az intézmények, hanem a szakok száma rendkívül eltúlzott, így azokon kellene változtatni.
"Az átalakítás során szükségessé váló intézményi integrációk csak akkor hozhatnak tartós eredményeket, ha azokban a gazdasági megfontolások és szakmai szempontok egyenlő súlyt kapnak" - vélik a kutatóegyetemi rektorok, tehát az ELTE, Műegyetem, a szegedi, a pécsi és a debreceni intézmények vezetői.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora szintén a szakmai elveket tartja fontosabbnak a felsőoktatási rendszer átalakítása során, szemben a rövid távú pénzügyi szempontokkal.
Összevonják a művészeti iskolákat? A művészeti felsőoktatási intézmények rektorai konkrétumokat nem tudnak az integráció tervéről, azt azonban nem tartják jó ötletnek azt. Még várják, mit jelent valójában az összevonás.
Szakmailag indokolatlannak, pénzügyi előnyét tekintve pedig bizonytalan kimenetelűnek tartja Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora a művészeti felsőoktatási intézmények integrációjának ötletét. A rektor meggyőződése, hogy a magyar felsőoktatás és kultúra jobban jár a művészeti műhelyek autonómiájának megtartásával.
Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektor-helyettese nem találja reális elképzelésnek az összevonást. "Nem lehet a 10 éves balettnövendéket a 30 éves szobrászhallgatóval egy kollégiumba zárni" - nyilatkozott Szakály.