Magdafeszt a Csokonai színházban

2017-ben rendezték meg az első MagdaFesztet, Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából, ám mostanra a MagdaFeszt a debreceni ősz egyik kiemelt kulturális eseménysorozata lett.

„Kicsiny fesztivál, de nagy a lelke” - vezette fel Szabó K. István művészeti vezető a MagdaFeszt ismertetését. A programról beszélve kiemelte, a női önkifejezés exkluzív alkalma lesz az idei fesztivál.

Az eseménysorozat október 2-án 17 óra 30 perctől ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét, majd Visky András A test történetei című többrészes drámájának már bemutatott I. és II. epizódja, majd a frissen színpadra állított III. és IV. része, Éva és Artemisia története nyitja az idei MagdaFeszt előadásainak sorát Visky Andrej rendezésében.

Éva történetének ihletforrása Surányi Z. András és Frivaldszky Bernadett Az ember lánya című, egy budapesti prostituált életéről szóló dokumentumfilmje. Egy meghatározhatatlan korú, nagyon fiatalnak tűnő örömlány mondja el saját megrázó történetét, anélkül, hogy egyetlen pillanatra láthatnánk őt. Az ő hangjából született a darab. Artemisia Gentileschi személyében a nyugati kultúra első hivatásos festőnőjét tisztelhetjük. Alkotásai mai nyelven szólva traumafeldolgozó művek: legszemélyesebb élettapasztalatait mondja el a vásznakon.

A fesztivál második napján Nemes Zsófia, a Csokonai Nemzeti Színház tánctagozatának vezetője tart Nyílt táncműhelyt. A koreográfus vezetésével a két évtizede működő együttes, új nevén a PR-Evolution Debrecen Kortárs Táncegyüttes táncművészei alkotják a színház frissen megalakult tánctagozatát, így az eddig elkészült darabjaikat is játsszák majd. A tánctagozat debreceni jelenlétéről beszélget október 3-án Nemes Zsófiával Gyürky Katalin, a Csokonai Nemzeti Színház irodalmi referense. A PR-Evolutiont először a MagdaFeszt közönsége láthatja a Blue man… és fehér című produkcióban, ugyenezen a napon 13 órától.

A két részből álló táncszínházi előadás első része a „teremtés koronájának” titkairól vall, a férfiélet rejtelmeit kutatja – míg a második része – az …és fehér – minderre rímelve és ennek párjaként a női lét érzéseit tolmácsolja. „A 2010-ben született Blue men ... és fehér című táncelőadásunk próbáit azzal kezdtem, hogy megkérdeztem a férfi táncosainkat, mi az, ami fontos számukra, de leplezik, rejtik a világ elől. Ezekből építkeztünk és így vált egésszé a teljes előadás, aminek a második része a női lélek reflexióiról szól” − ajánlja a produkciót Nemes Zsófia. A Nyílt táncműhely regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a operatitkar@csokonaiszinhaz.hu e-mail címen lehet.

Szólani most címmel Újhelyi Kinga, a Csokonai Nemzeti Színház színművésze a kortárs magyar líratermés színe-javát zenésítette meg, a hangszerelésben Dargó Gergely segítette. A produkcióban, amelyet 20 óra 30 perctől a Simor Ottó Orfeumban láthat a közönség, Varga Klári színművész, Dargó Gergely (zongora, harmonika, cajón) és Pusker János gordonkaművész működnek közre.

Október 4-én Goda Kriszta Ida regénye című filmjét vetítik az Apolló Moziban. A rendező a Gárdonyi-regény szabad feldolgozásával saját világot teremtett, a szerelmi szál kiemelésével romantikus vígjátékot alkotott. Este a budapesti Nemzeti Színház tolmácsolásában Az ajtó című, Szabó Magda regénye alapján készült nagy sikerű előadást láthatják 19 órától, a Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, Szabó K. István rendezésében.

A fesztivál zárónapján, október 5-én a Szabó Magda-életműsorozatban Kiálts, város! címmel

idén megjelent drámakötetet mutatják be 13 órától a Csokonai Teátrum előcsarnokában, 17 órától Tóth Kinga költő, hangperformer, vizuális művész Annamária énekel című kötetbemutató performanszára invitálják a közönséget a MODEM-be, majd 19 órától az Abigél titkai című esten nagy gonddal összeválogatott töredékek szólalnak meg Szabó Magda csodálatos életművéből Piros Ildikó, Kossuth-díjas színművész előadásában és szerkesztésében a Nagytemplomban.

A fesztivál programját beszélgetések is színesítik. Október 3-án gróf Nádasdy Borbálát kérdezik Asszonyszerelem, asszonysors című kötetéről, másnap a Csokonai Nemzeti Színház művészeti főtitkárának színházi kutatómunkája eredményeként született A sűrített nő című tanulmánykötetét ismertetik, ami azért is különleges, mert a debreceni művészek is segítették a szociológus munkáját.