zükségesnek tartja az elmúlt 16 év színházi döntéseinek átvilágítását a Magyar Színházi Társaság

Az MSZT elnöke kiemelte:

egy új kulturális rendszer elindításához a múlt feltárása elengedhetetlen. "A magyar színházi élet jövője csak szakmai alapon, átlátható működéssel, kölcsönös tisztelettel és valódi párbeszéddel építhető: nincs két magyar színházi szakma!"

- fogalmazott.

Hangsúlyozta: az előadóművészet jövőjéről azonban ma már nem lehet kizárólag finanszírozási, intézményi vagy művészeti szempontok alapján beszélni. Európában egyre inkább előtérbe kerül az intézményi kultúra kérdése is: hogyan működnek a szervezetek, milyen munkakörnyezetet biztosítanak, hogyan kezelik a hatalmi helyzeteket, miként védik a munkatársakat, és hogyan tudják összeegyeztetni a művészi szabadságot az emberi méltóság tiszteletével.

Ezért az MSZT országos előadóművészeti etikai kódex létrehozását szorgalmazza, amely korszerű, európai szintű etikai és működési környezet kialakításához vezethet - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mindezzel a szervezet által kezdeményezett szakmai egyeztető fórum június 22-i, második tanácskozásán is szeretnének foglalkozni, felkérve ehhez a társszervezeteket, többek között a Színházi Dolgozók Szakszervezetét (SZíDoSZ), a MASZK Országos Színészegyesületet és a Független Előadó-művészeti Szövetséget (FESZ).

Meg kell vizsgálni többek között azt, hogy hogyan lehet megelőzni a munkahelyi visszaéléseket és a hatalmi pozíciókból fakadó kiszolgáltatottságot, milyen panaszkezelési és mediációs rendszerek működnek Európa más országaiban, miként lehet erősíteni a pályakezdő művészek, szabadúszók és háttérszakmákban dolgozók védelmét - sorolta.

Hangsúlyozta: a közpénzből működő kulturális intézmények esetében az etikus működés minőségi feltétel.

"A jövő finanszírozási rendszerében az is számítson, hogy egy intézmény hogyan bánik a benne dolgozó emberekkel, van-e átlátható vezetői felelősség, működik-e belső jelzőrendszer, biztosított-e a szakmai szabadság és a biztonságos, egészséges munkakörnyezet."

A szervezet elnöke beszámolt arról is, hogy az MSZT keretein belül jelenleg tizenhat szakmai munkacsoport dolgozik, amelyek az előadóművészeti szféra szinte teljes működését lefedik az új előadóművészeti szabályozástól kezdve a finanszírozási és támogatási rendszeren, az intézményvezetői pályázatokon át az EU-s fejlesztési lehetőségekig.

A közleményben kiemelték, hogy az intézményi és jogi keretek korszerű, szakmailag megalapozott kialakítása, kulturális egyediségünk megőrzése, a tehetség és az alkotói szabadság biztosítása, valamint az átlátható pályázati és intézményvezetői kinevezési rendszerek létrehozása mind alapfeltételei a minőségi kulturális perspektívának.

Hozzátették: fontos az is, hogy a finanszírozás rendszere kiszámítható, szakmai alapú és európai normákhoz igazodó legyen.

"A kulturális közpénz közpénzjellegét helyre kell állítani, a támogatási rendszernek a szakmai teljesítményt, a közösségi értéket és a társadalmi hasznosságot kell előtérbe helyeznie" - hangsúlyozták, hozzátéve: erről is beszélt Bodor Johanna, aki a közelmúltban felszólalt az egyik legjelentősebb európai előadóművészeti szervezet, a Pearle - Live Performance Europe (Performing Arts Employers Associations League Europe) konferenciáján Helsinkiben.

Mint írták, a tanácskozást Francisca Carneiro Fernandes, a szervezet elnöke vezette, aki a portugál Performart előadóművészeti szövetség elnöke, tagja az Európai Színházak Uniója (UTE) igazgatótanácsának is, így közvetlen rálátással rendelkezik az európai kulturális és előadóművészeti folyamatokra.

Tájékoztatásuk szerint Magyarországról egyedüli résztvevőként és felszólalóként volt jelen Bodor Johanna, az MSZT elnöke és Orbán Eszter, a Színházi Dramaturgok Céhének társelnöke, akik előadásukban azt mutatták be, hogyan kapcsolódnak a magyar színházi szakma reformelképzelései - köztük az intézményi autonómia, a szakmai döntéshozatal, az alkotói szabadság, a kulturális dolgozók védelme, a finanszírozás átláthatósága - azokhoz a folyamatokhoz, amelyek ma egész Európában formálják a kulturális gondolkodást.

Bodor Johanna szerint a konferencián megismertek olyan korszerű etikai modelleket és szabályozási gyakorlatokat, amelyek célja, hogy a kulturális intézményekben biztonságos, méltányos és kiszámítható munkakörnyezet jöjjön létre.