Ma lép hatályba a törvény, aminek értelmében a bizottság elkezdi a még most is titkos dokumentumok átvizsgálását, hogy a Tisza kampányban tett ígéreteinek megfelelően októberre minden akta hozzáférhető legyen bárki számára. Csak a nemzetbiztonsági érdeket valóban veszélyeztető anyagok maradhatnak titkosak, és ezt olyan bizottság fogja eldönteni, amelynek több történész tagja van, mint nemzetbiztonsági alkalmazott.
Magyarországon a legtöbb volt szocialista országgal ellentétben a mai napig nem történt meg a kommunista állambiztonsági szolgálatok iratanyagának, az ügynöklisták és más dokumentumok nyilvánosságra hozása.
Míg Németországban a rendszerváltás után azonnal szinte minden iratot nyilvánosságra hoztak a későbbi köztársasági elnök Joachim Gauck vezetésével, Magyarországon a pártállami állambiztonsági iratok teljes körű nyilvánossága mindeddig nem valósult meg, jelentős mennyiségű irat maradt titkosítva, és a többi dokumentum is csak kutatók vagy személyesen érintettek számára hozzáférhető. Az úgynevezett ügynökakták helyzetének rendezetlensége az elmúlt évtizedekben politikai zsarolásokhoz és személyes tragédiákhoz vezetett.
Ügynökvád érte például Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt, aki el is ismerte érintettségét, ám beszervezésének körülményeiről és ügynöki tevékenységéről nem kerültek nyilvánosságra adatok. Rajta kívül több művészről, íróról, rockzenészről és egyházi vezetőről is kiderült, hogy együttműködtek a titkosszolgálatokkal. A legmagasabb beosztású érintett Medgyessy Péter miniszterelnök volt, akiről 2002-ben, kormányfővé választása után néhány hónappal derült ki, hogy szigorúan titkos tisztként együttműködött a Belügyminisztérium III/II-es, kémelhárítással foglalkozó ügyosztályával.
Az előző időszakban az LMP képviselői több mint húsz alkalommal nyújtottak be törvényjavaslatot az ügynökakták teljes nyilvánosságáért, de a Fidesz–KDNP többségű parlament ezeket rendre leszavazta vagy napirendre sem engedte venni.
Az idei választás után a Tisza rövid időn belül benyújtotta törvényjavaslatát az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, és azt a parlament ellenszavazat nélkül el is fogadta. Az új törvény értelmében főszabály szerint minden adat online hozzáférhető lesz bárki számára.
A most kinevezett bizottság feladata lesz megállapítani, hogy a jelenleg még titkosnak minősített dokumentumok közül melyek esetében indokolt nemzetbiztonsági okból a titkosítás további fenntartása. A bizottságnak hat történész mellett két ellenzéki pártok által jelölt tagja is van. A testületnek rajtuk kívül négy olyan tagja lesz, akik nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartoznak, vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkeznek.
EURONEWS/Kert Attila