Erste Bank: a globális túlkínálat fékezheti az élelmiszerárak emelkedését

Az Erste Bank elemzése szerint új szakaszba lépett a hazai élelmiszerpiac az elmúlt évek meredek emelkedése után: júliusban az élelmiszerek fogyasztói ára 1,1 százalékkal csökkent éves összevetésben, míg a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak 4,4 százalékkal mérséklődtek.

Több alapvető élelmiszer ára is jelentősen csökkent éves bázison: a vaj és vajkrém 14,1, a sertéshús 13,1, a sajt 9,5, a friss zöldség 9,2, a tej pedig 7 százalékkal került kevesebbe.

Az első fél évben a mezőgazdasági árak 10,6 százalékkal, az élelmiszeripar belföldi árai pedig 0,3 százalékkal csökkentek a múlt év azonos időszakához mérve.

A jelenlegi folyamatokat elsősorban az magyarázza, hogy a globális élelmiszerpiacon sok termékből, mint a kalászos gabonafélék, a szója, a sertéshús vagy a tej, túlkínálat alakult ki. Ez nyomás alatt tartja a nemzetközi árakat, és ezen keresztül a magyar piacra is hat - idézte a közlemény Fórián Zoltánt, az Erste vezető agrárszakértőjét.

A globális élelmiszerárak indexe júliusban lényegében stagnált, a gabonafélék, a cukor és a növényi olajok drágultak, miközben a hús- és tejtermékek ára csökkent - tette hozzá.

Az Erste prognózisa szerint a második fél évben Magyarországon csak néhány terméknél várható érdemi áremelkedés. Az aszály miatt történelmi mélypontra süllyedhet a kukoricatermés és a minőséggel is problémák lehetnek, így az árak a tavalyi szint felett alakulhatnak. A kalászosok éves átlagára azonban várhatóan nem lesz magasabb a tavalyinál.

A sertéságazatban legkorábban jövő év elején várható olyan mértékű áremelkedés, amely kihúzná a szektort a veszteséges működésből. A tejárak továbbra is mélyponton vannak, és globálisan már csak Európában nem emelkednek. Erre szeptemberben sor kerülhet, de várhatóan ez sem lesz olyan mértékű, hogy az agrárárak idei csökkenő trendjét megfordítsa - idézték a szakértőt.

Az elemzésben hangsúlyozzák, hogy a magyar agrárium szorosan integrálódik a nemzetközi piacokba, és a magyar élelmiszerpiacon az import aránya 30 százalék. Mindez azt jelenti, hogy számos termék esetében a nemzetközi árak erősebben befolyásolják a hazai árszintet, mint a magyarországi termés alakulása, ezzel tompítva az aszály hatását.

Fórián Zoltán szerint azonban hosszabb távon a rendkívüli meleg és a csapadékhiány tartósan visszafoghatja a terméshozamokat, és növelheti a termelési költségeket, ezért egyre fontosabbá válik a vízgazdálkodás, az alkalmazkodóbb növénytermesztés és a termelési technológiák fejlesztése.