Szó szerint idézve

Árakban az elsők, a bérekben az utolsók lettünk Európában.

Az árak elszálltak, a bérek és a nyugdíjak pedig nem tudták követni az áremeléseket. Ez egyértelmű feladatot jelent az Orbán-rendszer utáni kormánynak: ahhoz, hogy jobban éljünk, emelni kell a béreket és a nyugdíjakat is. Ennek érdekében az Árnyékkormány szerint ezt az 5 intézkedést kellene végrehajtani:

1. Be kell vezetni az európai minimálbér-szabályozást. Ezzel a lépéssel legalább 50 ezer forinttal emelkedne a magyar minimálbér és ennyivel tolná feljebb a többi fizetést is.

2. Az államnak példát kell mutatnia: béremelést kell végrehajtani az állami alkalmazottak esetében; a pedagógusok, ápolók, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók, mentősök, óvodai és bölcsődei dolgozók, közigazgatásban dolgozók béremelése azért is fontos, mert az állam így közvetlenül tudja emelni a bérszínvonalat.

"Szervezett vendégmunkásimport" helyett a magyar munkakeresők ingyenes átképzését sürgette Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-Konzervatívok alelnöke, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus hangsúlyozta: a képzési költségeket fedezné a több száz milliárd forintos inflációs felár, hiszen "a magyar családok által megfizetett, brutálisan magas árak után óriási extrabevételekre tett szert a kormány".

Hozzátette: azt is meg kellene vizsgálni, miért inaktív napjainkban a népesség egy része, hiszen normális bérszínvonalat és tisztességes munkafeltételeket teremtve ezeknek az embereknek egy részét is alkalmazásba lehetne állítani.

Nagyon erős UV-B sugárzás várható pénteken a Nyugat-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön. Azt írták: várhatóan ezekben a régiókban meghaladja az UV-index a 7-es értéket pénteken.

Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy Debrecenben egy második akkumulátorgyár is épüljön, ott valójában egyetlen gyárra sincs szükség - mondta Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfőn sajtótájékoztatón.

A politikus kijelentette: az akkumulátorgyárak idehozatala sem gazdasági, sem fenntarthatósági szempontból nem érdeke Magyarországnak.

Az üzemek százmilliárdos nagyságrendű támogatásokat kapnak, eközben a kormány mintegy ezermilliárd forint értékű infrastrukturális beruházást végeztet miattuk; a gyárak a munkaerőt külföldről hozzák majd be, később robotizálnak, és a kedvezmények miatt átlagosan 4 százaléknyi adót fizetnek a nyereségük után - sorolta kifogásait.

Csehország január végéig 35,8 milliárd korona (590,7 milliárd forint) értékű segélyt küldött Ukrajnának - közölte vasárnap az idnes.cz hírportál a cseh pénzügyminisztérium hivatalos kimutatására hivatkozva.

Országos plakátkampányt indított a Demokratikus Koalíció "Orbán Viktor az árakat emeli, Dobrev Klára a béredet fogja emelni" szöveggel - jelentette be Barkóczi Balázs, a DK szóvivője, a párt országgyűlési képviselője vasárnap, online sajtótájékoztatón.

Hozzátette: az üzenetet elsősorban vidékre és a kisebb településekre viszik el.

A magyaroknak tudniuk kell, hogy a megélhetési válságnak Orbán Viktor miniszterelnök az oka, és amíg az Orbán-kormány marad, maradni fog a válság is - mondta a DK szóvivője.

A 2023. április 28-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok alapján Debrecen vízhálózatának bővítése, valamint a 108-as vasútvonal további fejlesztése valósulhat meg, melyek mind az ipari területeket, mind pedig a lakosságot érintik.

A részletekről a Debreceni Szennyvíztisztító Üzem területén tartott sajtótájékoztatón számolt be Papp László polgármester, Kósa Lajos országgyűlési képviselő, valamint Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója 2023. május 5-én.

2023 és 2026 között több ütemben 174,5 milliárd forint értékű infrastruktúrafejlesztés valósulhat meg Debrecenben a kormány döntése értelmében.

A beruházások két területre bonthatók. A nagyobb összegű, 108,8 milliárd forintos program a város, valamint a környező gazdasági övezetek víziközmű-infrastruktúrájának bővítését szolgálják

- Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke szerint a hatalom szerdán, a Karmelita kolostornál megmutatta a valódi arcát, amikor "karhatalmisták" vertek és könnygázzal fújtak le fiatalkorú diákokat, akik egy jobb oktatási rendszerért tüntettek.

Az ellenzéki politikus csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta: "Ez ma Magyarország, ezt gondolja ma a magyar kormány a fiatalokról, az oktatásról és a jövőről".

Közölte, több fiatal tüntetőt is előállítottak szerda este, a szüleiknek viszont nem szóltak, és - mint mondta - felháborítónak tartják, hogynem engedték be az országgyűlési képviselőket a Gyorskocsi utcai fogdába. Ezt az épületbiztonsági protokoll esetleges megsértésével indokolták - mondta Gelencsér Ferenc, hozzátéve: az ügyvédeket sem engedték be az épületbe.

Az Orbán-kormány tavaly a világpiaci gázárak növekedésére hivatkozva emelte a hétszeresére a magyar emberek rezsijét. Idén viszont az európai gáztározók töltöttsége és az uniós gázársapka miatt zuhannak a gázárak Európában. Ennek ellenére az Orbán-kormány továbbra is hétszer drágábban számlázza a rezsit a magyaroknak, mint tavaly nyáron.

- Az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot terjeszt elő a lőszergyártás fejlesztéséről az Európai Unióban -

Ezt jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke kedden Prágában sajtótájékoztatón, miután találkozott Petr Pavel cseh államfővel.

Abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak - fogalmazott Ferenc pápa pénteken a budapesti Karmelita kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozva.

Ferenc pápa hangsúlyozta: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre - jelentette ki.

Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítójának szavait idézve rámutatott: a "világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk". A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? - tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő.

Lemondott pénteken a BBC brit közszolgálati médiatársaság elnöki tisztségéről Richard Sharp.

Lemondásának előzményeként vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy milyen körülmények között jelölte őt a brit kormány a BBC élére, miután a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap januárban azt írta, hogy Sharp nem sokkal kinevezése előtt, 2020 végén 800 ezer font (csaknem 340 millió forint) értékű hitel garanciavállalásának megszervezésében segített Boris Johnson akkori konzervatív párti brit miniszterelnöknek

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök csütörtökön felmentette beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Honvéd Vezérkar főnökét - közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI-vel

Hiába ígérték meg februárban a Tungsram megmaradt újpesti és hajdúböszörményi dolgozóinak, hogy egy másik befektető átveszi őket, mostanra kiderült, ez korántsem így lesz. A hajdúböszörményi üzemből többen is utcára kerülnek, az újpestiből mindenkit elbocsátanak.

Mint arról a magyar sajtó a hétvégén hírt adott, a Fidesz megmondóembere, Bayer Zsolt békemenetet szervezne a pápalátogatásra. A kormánypártok politikai bunkósbotjaként funkcionáló propagandista elmondta, hogy "ennek politikai üzenete is lenne".

Ezen kijelentés okán a Jobbik-Konzervatívok nevében kérjük a magyar kormányfőt, Orbán Viktort és a köztársasági elnököt, Novák Katalint, hogy határolódjanak el Bayer Zsolt felhívásától és deklarálják, hogy nem támogatják, hogy politikai eseménnyé degradálják a szentatya látogatását. Kérjék meg barátjukat és propagandistájukat, hogy vonja vissza bejelentését, amellyel Békemenetet hirdetett Ferenc pápa szentmiséjére. A szentmise nem politikai rendezvény, azon nincs helye pártpolitizálásnak, ez egy normális országban elképzelhetetlen lenne!

- Az Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a polgári engedetlenségi megmozdulásuk miatt elbocsátott tanárok ügyében - jelentette be Kunhalmi Ágnes, a párt társelnöke pénteki online sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus jelezte: a normakontroll kezdeményezéséhez ötven parlamenti képviselő aláírása szükséges, ezért Tóth Bertalan, a szocialisták országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője még a nap folyamán levélben kéri a többi ellenzéki frakció vezetőit, hogy biztosítsák ezt a támogatást.

Az MSZP a pedagógusok oldalán áll, és mindenki oldalán, aki jogfosztást szenved el a kormány részéről - fogalmazott Kunhalmi Ágnes, a pedagógus-státusztörvény tervezetének visszavonását is követelve a kormányzattól.

A főváros nem fizeti meg a rá kirótt szolidaritási adó teljes összegét - közölte a főpolgármester szerdán Budapesten újságírókkal, úgy fogalmazva: a fővárosi önkormányzat felfüggeszti a kormány "finanszírozását" az elkövetkező hónapokban.

Karácsony Gergely a főváros "túlélőprogramját" ismertető rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: vitatják a szolidaritási adó törvényességét, ami az idén 58 milliárd forint terhet jelent, ezért a közigazgatási bíróságon pert indítanak az összeg csökkentése érdekében.

Az adónemnek azt a részét, amit törvényesnek gondolnak, befizetik - közölte, az általuk vitatott részről viszont azt mondta: "nem tudjuk és nem is akarjuk befizetni".

Karácsony Gergely az MTI kérdésére azt válaszolta: az 58 milliárd forintból 33 milliárdot fizetnek meg. Ez a jogi álláspontjuk - fűzte hozzá a főpolgármester, jelezve: azért nem tartják törvényesnek a szolidaritási adót, mert az alaptörvény szerint is az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók.

A befizetendő 58 milliárdos adónem 25 milliárd forinttal magasabb az összes állami támogatásnál, amit a fővárosi önkormányzat kap közszolgáltatások ellátására - mondta, majd úgy fogalmazott: "praktikusan 25 milliárd forint adóbevételt törvénytelenül akar elvonni a kormány"

- A holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, de az egész magyar társadalom történelmének egyik legnagyobb tragédiája - hangsúlyozta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kedden az auschwitzi egykori náci német haláltáborban.

Latorcai Csaba az Élet menete nevű nemzetközi megemlékezésre érkezett az auschwitzi emlékhelyre. Az általa vezetett magyar küldöttség, ezen belül a magyarországi oktatási intézményekből érkező fiatalok délelőtt külön megemlékezést is tartottak az Auschwitz I. tábor 18-as számú épülete előtt, ahol a magyar áldozatoknak szentelt kiállítás látható.

Az idei auschwitzi megemlékezést akkor tartják, amikor a világ "újra békétlen arcát mutatja" - jelentette ki beszédében Latorcai. Hozzátette: "A közvetlen szomszédságunkban dúló ukrajnai háború mellett szemtanúi vagyunk annak is, hogy Nyugat-Európában egyre riasztóbb méreteket ölt az eltörlés kultúrájának nevében a vallási türelmetlenség". Az utóbbi egyaránt fenyegeti a zsidó és a keresztény vallási felekezetekhez tartozókat - húzta alá.

- Az üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozásban újabb öt határrendész és két civil személy őrizetét rendelték el a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn.

A megalapozott gyanú lényege szerint a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen korrupciós bűncselekményeket követtek el azzal, hogy az átkelőhelyen átutazóktól vesztegetési pénzt fogadtak el, majd az összegyűjtött készpénzt a szolgálatot követően egymás között elosztották - írták.

Tavaly a Fidesz pusztán szavazatszerzés miatt vezette be az ársapkákat.

Most azonban valóban szükség van ezekre az intézkedésekre, hiszen az emberek nagyon nehezen tudják megvásárolni az alapvető élelmiszereket.

Az MSZP hónapok óta azt hangoztatja, hogy az ársapkákat nem szabad kivezetni, mert a rekordmagas infláció, valamint az egyre csak dráguló élelmiszerek óriási terhet rónak a családokra és az alacsony jövedelemmel rendelkezőkre. A péntek reggeli rádióinterjújában a márciusi 25,2 százalékos infláció hírére reagálva már Orbán Viktor miniszterelnök is belátta, hogy az ársapkákat nem szabad kivezetni, továbbá beismerte, hogy ami eddig történt, az kevés