Tudomány

Négy különálló botanikai összeállítását digitalizálta és integrálta a távoktatásban is jól használható speciális adatbázissá a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke.

A több mint egy évtizedes munkának köszönhetően egy-egy növénynek a struktúrája, morfológiai metszete és mikroszkopikus fotója is elérhető a virtuális gyűjteményben.

A fermentált búzacsírakivonat koncentrátuma tumorellenes hatással bír és jelentősen, mellékhatás nélkül növeli a rákbeteg kísérleti állatok túlélését - derül ki abból a magyar kutatók részvételével történt kutatásból, amelynek eredményét a Scientific Reports című tudományos lapban mutatták be a napokban.

- A mesterséges intelligencia hatékonyabbá teszi a stroke-betegek egészségügyi ellátását - mondta a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának adjunktusa kedden az M1 aktuális csatornán.

Egy eddig csupán a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a kutatók a Ceres törpebolygón - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Ceres a legnagyobb objektum a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben, ami lehetővé teszi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn, vagyis Hajnal nevű űrszondája számára, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a felszínéről.

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben, Dimóna városnál - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A núbiai-Levallois kultúra pattintott kő szerszámainak egykori műhelyét találták meg az új izraeli lelőhelyen az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei vezette ásatásokon.

"Ezt a tevékenységet a modern ember megjelenésével azonosítják, amely 150-200 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrikában élt, majd onnan elterjedt az egész világon. A kovakő faragásának Dimónában is megtalált technológiája a középső-paleolitikum időszakában, 250 ezertől 50 ezer évvel ezelőttig virágzott" - közölték az IAA régészei.

Valószínűleg azért találtak rá az akkori emberek erre a kicsinynek számító lelőhelyre, mert ott bőven bányászható a természetes kovakő, amelyből viszonylag könnyen tudták elkészíteni eszközeiket.

- Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) kutatói, akik a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről.

A müon az elektron nehezebb társa, egyike azoknak az elemi részecskéknek, amelyeket az univerzum alapvető összetevőinek tartanak. Míg az elektronokat az elemi részecskék első családjába sorolják, a müon a második családba tartozik.

Nagyon ritka az a fizikai folyamat, amelyben a Higgs-bozon müonokra bomlik, csupán mintegy minden ötezredik Higgs-bozon bomlik müonokra.

Az új eredmények döntő fontosságúak a fizikai alapkutatásokban, mivel elsőként mutatják, hogy a Higgs-bozon kölcsönhatásban van az elemi részecskék második családjával - olvasható a CERN honlapján közzétett közleményben.

A CERN fizikusai a 2012-es felfedezése óta tanulmányozzák a Higgs-bozont, hogy feltárják tulajdonságait. A nagy hadronütköztetőben (LHC) folytatott proton-ütköztetésekben keletkező Higgs-bozon szinte azonnal szétesik - bomlik - más részecskékre. A Higgs-bozon tulajdonságai tanulmányozásának egyik fő módszere a különböző részecskékre való bomlás elemzése és gyakoriságuk vizsgálata.

Hatodik századból származó keresztény kolostort találtak Észak-Izraelben, Kafr Kama faluban - jelentette a Háárec című újság honlapja.

A Jézus színeváltozásának helyet adó Tábor-hegytől mintegy 10 kilométerre fekvő cserkesz faluban egy új játszótér építése közben bukkantak elő a bizánci mozaikok, melyek a régészek szerint egy kolostor padlózatát díszíthették.

Oroszország várhatóan két-három vakcinatípust fog kifejleszteni - közölte Vlagyimir Csehonyin, az Orosz Tudományos Akadémia elnökhelyettese csütörtökön az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.

- Genetikai vizsgálatok segítségével tanulmányozzák a kutatók, hogy a denevérek miként tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat.

- Júda királyság uralkodói adóhivatalának és raktárának maradványait találhatták meg a régészek Jeruzsálemben - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap szerdán.

A kvantumszámítógépek alapját jelentő kvantumbitek gyakorlati megvalósításához járulhat hozzá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Nanoelektronika és Egzotikus Kvantumfázisok Lendület-kutatócsoportok új eredménye. A magyar kutatók mesterséges atomok felhasználásával építenék a jövő kvantumszámítógépét - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A kvantumszámítógépek az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül. Működési elvük lényege, hogy számítási egységük a hagyományos, kétértékű (0 vagy 1) bit helyett a kvantumbit vagy qubit, amely a két érték tetszőleges kombinációját felveheti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már néhány tucat qubites kvantumszámítógépekkel is olyan problémák oldhatók meg másodpercek alatt, amelyekhez a sokmilliárd bites (vagyis néhány gigabájtos) memóriájú hagyományos számítógépeknek évszázadokra lenne szüksége - olvasható az MTA szerdai közleményben.

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál.

A Barion Oszcilláció Spektroszkopikus Vizsgálat (eBOSS) elnevezésű hatéves kutatást, amelynek során sok millió galaxist és kvazárt elemeztek, részben Jean-Paul Kneib, a lausanne-i műegyetem (EPFL) asztrofizikusa vezette. Az univerzum térképét hétfőn publikálták.

Egy semleges helyzetben a malacok szinte azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban önállóan próbálják elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé - derül ki az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatából.

Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatában családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze.

ELTE TTK közleményében azt írják, a kutyákról tudható, hogy problémamegoldó helyzetben már fiatal korban is az emberre néznek, hogy kapcsolatot teremtsenek és kommunikációs interakciót kezdeményezzenek. Vajon ez a kutyák sajátossága, vagy más társállatok is ezt csinálnák - tették fel a kérdést a kutatók, akik egy másik háziasított, szociális faj, a sertés viselkedését hasonlították a kutyáéhoz.

Nemzeti érdek a tudomány és a politika együttműködése, ezért a két terület között kétirányú kommunikációra van szükség - mondta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdai online sajtótájékoztatóján a köztestület frissen megválasztott elnöke.

Freund Tamás akadémikust az MTA 193., tisztújító közgyűlésének kedd este lezárult, 24 órás online szavazásán választották elnöknek a leadott szavazatok 58,51 százalékával.

Hetvenmillió éves óriáshal fosszíliájára bukkantak Argentínában. A Patagóniában talált ragadozóhal több mint hat méter hosszú lehetett. A hal Patagónia vizeiben úszott a kréta földtörténeti korszak végén, amikor a hőmérséklet jóval magasabb volt, mint most - írták a kutatók az Alcheringa: An Australasian Journal of Palaeontology című tudományos lapban.

Hétfőn online folytatódik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193. közgyűlése, amelyen új elnököt is választanak. A közgyűlés szerdán a testület titkárságának webszervereit ért terheléses támadás miatt félbeszakadt. A hétfői közgyűlés a korábban elmaradt napirendi pontokkal folytatódik, majd a közgyűlés tagjai megvitatják a jelöltekre tett javaslatokat.

Az elnöki posztért ketten indulnak: Freund Tamás neurobiológus és Pléh Csaba pszichológus, nyelvész.

- A kutyák képesek visszaemlékezni az általuk korábban végrehajtott tevékenységekre, vagyis tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb kutatásából.

A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond kapja az idén a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről. Az elismeréssel egymillió euró jár - jelentette be kedden a szervezet.

Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben. A vakság gyógyításán dolgozó tudóst a méltatásban a látás területének és a retina kutatásának egyik legnagyobb szaktekintélyének nevezik a világon.

A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek nyilatkozva kedden elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy Európa egyik legrangosabb tudományos díjával ismerték el munkásságát.

Szappanbuborékok felszínén szállított virágporral sikerült megtermékenyítenie körtefákat egy japán kutatócsoportnak - számolt be róla a BBC hírportálja.

A méhek számának globális csökkenése miatt kutatnak régóta a beporzás alternatív útjai után. Most japán kutatók buborékágyúból fújták ki a finom gömböcskéket, melyek 95 százalékban sikeresen porozták be a körtefák virágait. Jelenleg a beporzó szappanbuborékokat kilövő drónokat tesztelik

Zöld fényt észleltek a Mars légkörében - számolt be róla a BBC hírportálja. Hasonló fényt látnak időnként az asztronauták, amikor a Föld tányérjának peremére tekintenek.

. A fény az oxigénatomok és a napfény reakciójából születik. A jelenségről régóta sejtették, hogy más bolygóknál is létezhet, az európai-orosz Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszonda azonban az első, mely ilyen megfigyelést tett a Földön kívül.