Tudomány

Orosz István a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Az agrártörténet, a magyar mezővárosok és a magyarországi reformkor és szabadságharc kutatója 2004-ben lett az MTA levelező tagja. Azóta csaknem 100 publikációja jelent meg.

Imre László a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa. A 19. és a 20. századi magyar, valamint a 19. századi orosz irodalom neves kutatója 2007 óta az MTA levelező tagja.

Bitskey István a kora újkori magyar irodalom és művelődés történetének szakértője. A Debreceni Egyetem professor emeritusa 2004-ben lett az MTA levelező tagja. Akadémikusként több önálló kötete, 75 tanulmánya - egyharmaduk külföldön - jelent meg.

- Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át hétfőn, a tudós testület 184. közgyűlésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, valamint az Arany János-életműdíjat.

A megújítás, a lehetőségek és a fejlesztések éve volt 2012 a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), egy olyan év, amely a megelőzőekkel együtt bizonyította, hogy a jövőformáló nagy döntések rajtunk múlnak - mondta Pálinkás József, a tudós testület elnöke hétfőn, az MTA közgyűlését megnyitó beszédében.

Nagyszabású fejlesztéseket indított 2012-ben az MTA a megújult kutatóintézet-hálózatban, ami nagymértékben javítja a kiemelkedő kutatási eredmények elérésének feltételeit - hangsúlyozta Pálinkás József, aki az MTA 184. közgyűlése alkalmából vonta meg a tavalyi év mérlegét az MTI számára.

Azzal, hogy a kormány áprilisban jóváhagyta a szegedi ELI lézer kutatóközpont építésének első fázisához nyújtandó támogatást, megkezdődhet 61,3 milliárd forintba kerülő kiemelt nagyberuházás megvalósítása. A költségek 85 százalékát az EU, 15 százalékát a Magyar Állam vállalta - mondta Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. uniós koordinációs igazgatója, csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

Hosszú, az összes földrészre kiterjedő lehűlési időszaknak vetett véget a 19. század vége táján kezdődött globális felmelegedés - derül ki abból az új tanulmányból, amelyben egy nemzetközi kutatócsapat kontinensekre bontva rekonstruálta az utóbbi kétezer év időjárási viszonyait.

A heveny falósejtes fehérvérűség (AML) kialakulásáért és a felgyógyulás utáni kiújulásért felelős sejteket elpusztító módszert fejlesztettek ki japán tudósok.

A jokohamai RIKEN kutatóintézet tudósai olyan vegyületet hoztak létre, amely megakadályozza, hogy kifejtse hatását a leukémiás őssejtekben nagy koncentrációban megtalálható, a betegség kemoterápiának való ellenállásáért felelős HCK fehérje kifejtse hatását - jelentette csütörtökön az NHK japán televízió.

Bár méretét tekintve parányi, feltalálói szerint teljesítményben és kapacitásban egyaránt lekörözi legnagyobb társait is az a mikroelem, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki.

 A néhány milliméteres telep annyi erőt tud leadni, hogy mobiltelefon közbeiktatásával könnyen "bebikázható" egy lemerült akkumulátorú gépkocsi, majd egy szemvillanás alatt maga a telefonkészülék is újratölthető vele.

Kutatóknak sikerült százalékos arányban meghatározniuk, hogy az emberi tevékenység milyen arányban felel a globális vegetációban bekövetkezett változásokért.

 Az éghajlat irányítja a vegetáció szezonális fejlődését, amelyre azonban az emberiség is hatással van. A nedves klímájú közepes földrajzi szélességeken a hőmérséklet a legnagyobb befolyásoló tényezője a növényzet fejlődésének.

Valóságos molekuláris kövület az amerikai tulipánfa genomja: amerikai kutatók megállapították, hogy a növényfaj információt hordozó örökítőanyaga a dinoszauruszok kora óta többé-kevésbé változatlan.

 Az Indianai és az Arkansas-i Egyetem tudósai a fa mitokondriális DNS-ét szekvenálták, és rájöttek, hogy az Egyesült Államokban honos növény mutációs rátája az egyik legelnyújtottabb az élő szervezetek között, ami azonban nem befolyásolja génjeinek a működését. 

- Olyan rakéta kifejlesztésén kezdődött meg a munka az Egyesült Államokban, amely harminc nap alatt a Marsra röpítheti az embert. A jelenlegi technikával 4 évig tart az út. A fejlesztést támogatja a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal.

Az étvágy ellenőrzésére képes agysejteket azonosítottak brit tudósok, akik úgy vélik, hogy a felfedezett sejtegyüttes lehet a fő tényező olyan étkezési rendellenességek kialakulásában, mint amilyen az elhízás.

- Amerikai kutatók új, az általánosan elfogadott nézettel ellentétes felfedezéseket tettek, amelyek közelebb vihetik a tudós társadalmat annak pontosabb megértéséhez, hogyan alakulhatott ki az élet a Földön.

- Szorosabbra kell fogni az országok közötti együttműködést a tudományos életben, mert a tudománydiplomácia a konfliktusok kezeléséhez, megelőzéséhez is hozzájárulhat - mondta Bogyay Katalin, az UNESCO Közgyűlésének elnöke hétfőn Budapesten.

   A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Tudomány és diplomácia: Közép-Európa és a Földközi-tenger déli térsége címmel rendez nemzetközi konferenciát hétfőn a budapesti Olasz Kultúrintézetben.

Az eddigi legtávolabbi, több mint tízmilliárd fényévnyire lévő szupernóvát fedezték fel amerikai csillagászok, akik azt remélik, hogy a világegyetem "ifjúkorában" felrobbant csillag tanulmányozása rávilágíthat a sötét energia, az univerzum gyorsuló tágulásáért felelős rejtélyes erő természetére.

Az óceán mélyén élő primitív teremtmények, a közönséges nyálkás angolnák váladékában látják kanadai tudósok azt a természetes alapanyagforrást, amelyből a megfelelő módszerek kidolgozásával textilipari termékek készülhetnek a jövőben, kiváltva a szintetikus szöveteket.

- A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében - egyebek mellett ez derül ki a Benyovszky Orvosi Központ által az alvászavarok hátterének feltárására indított kutatási program eddigi eredményéből.

A fehérjében gazdag reggeli jelentősen javítja az étvágy kontrolálását és csökkenti az egészségtelen, zsírokban és cukorban gazdag esti nassolást - derítette ki egy amerikai kutató.

 Heather Leidy adjunktus az első szakember, aki azt vizsgálta, hogyan hat az elfogyasztott reggeli az emberek étvágyára, illetve az esti nassolásra a fiatalok esetében, akik életmódjukból fakadóan sokszor kihagyják a reggelit.