Tudomány

A személyiség kifejlődését nem a genetikai örökség határozza meg, a viselkedési sajátosságokat inkább külső tényezők, elsősorban a neveltetés formálja - állapították meg brit és német tudósok, akik zebrapintyeken figyelték meg a folyamatot.

Az agyműködés minél jobb megértéséhez szeretnék kutatásaimmal hozzájárulni - fogalmazta meg céljait Nusser Zoltán neurobiológus, az MTA rendes tagja, aki a napokban vehette át az egyik legrangosabb magyar tudományos elismerést, a Bolyai János Alkotói Díjat.

Amerikai tudósoknak sikerült laboratóriumi körülmények között elpusztítani a gyógyszerrezisztens tuberkulózist okozó baktériumot. Felfedezésük elvezethet a súlyos betegség kezelésének új formájához.  A Yeshiva Egyetem Albert Einstein Orvosi Iskolájának szakemberei a Nature Communications című tudományos folyóiratban tették közzé tanulmányukat kutatásaikról.

Ötezer eurós innovációs utalvánnyal díjazta 2013. május 15-én a zsűri a Debreceni Egyetemen azt az innovatív ötletet, amely új megoldást jelent a csecsemőkori táplálkozás területén.

A Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda idén tavasszal pályázatot írt ki innovatív ötletek megvalósításának elősegítésére a Central Europe Programme által támogatott FORT projekt támogatásával.

Földalatti gombahálózaton értekeznek egymással a növények: képesek figyelmeztető jeleket küldeni a többieknek a rájuk telepedő levéltetvekről - fedezték fel brit kutatók.

   Az Aberdeeni Egyetem, a James Hutton Intézet és a Rothamstedi Kutatóközpont tudósainak meglátása szerint a növények olyan közönséges gombafajta közvetítésével "beszélgetnek", mint a Mycorrhiza.

Erős napkitöréseket észlelt az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA Napdimanikai Obszervatóriuma (Solar Dynamics Observatory) az elmúlt két napban, a legutóbbit közép-európai idő szerint kedd hajnalban.

 Az első, X1.7-es fokozatú kitörést hétfő hajnali 4 óra 17 perckor produkálta a központi csillag. Aznap este, 18 óra 5 perckor egy még erősebb, X2.8-as kitörést rögzítettek a NASA szakemberei, a keddi már X3.2-es fokozatú volt.

- Olyan búzát nemesítettek brit tudósok, amelynek állításuk szerint 30 százalékkal magasabb lehet a terméshozama, mint a jelenlegi búzafajtáké.

   A cambridge-i központú Országos Mezőgazdasági Botanikus Intézet a búza egy 10 ezer éves "vad" ősét párosította egy jelenkori búzafajtával. Az eljárás nem igényelt genetikai módosítást. A kutatók szerint a hibrid jobban dacol betegségekkel és könnyebben tűri az aszályt.

E. Kövér Katalin vegyész a Debreceni Egyetem professzora, a mágneses magrezonancia-spektroszkópiai (NMR) szerkezetkutatás egyik legeredményesebb, nemzetközileg elismert, kiemelkedő szaktekintélye. Fő kutatási területe az NMR spektroszkópia metodikai fejlesztése és az általa kidolgozott új mérési módszerek alkalmazása a kémiai szerkezetkutatásban.

Az MTA Atommagkutató Intézet kutatóprofesszora. Fő kutatási területe az elméleti magfizika. Tudományos munkássága középpontjában az atommagok nukleoncsomókba rendeződésének értelmezése áll. Az MTA levelező tagjává 2004-ben választott fizikus eredményeit magfizikus körökben világszerte elismerik.

A Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára. A részecskefizikus 2007 óta az MTA levelező tagja. Az elmúlt hat évben folytatta a második kvantum-színdinamikai sugárzási korrekciók számítását célzó általános elmélet kidolgozását.

A  Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének egyetemi tanára. A 47 éves professzor az MTA Lendület programjának támogatásával tavaly alakított önálló kutatócsoportot. Legfőbb célja a különböző betegségek lefolyásának sejtszintű feltárása és lehetséges gyógymódjuk megtalálása.

Orosz István a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Az agrártörténet, a magyar mezővárosok és a magyarországi reformkor és szabadságharc kutatója 2004-ben lett az MTA levelező tagja. Azóta csaknem 100 publikációja jelent meg.

Imre László a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa. A 19. és a 20. századi magyar, valamint a 19. századi orosz irodalom neves kutatója 2007 óta az MTA levelező tagja.

Bitskey István a kora újkori magyar irodalom és művelődés történetének szakértője. A Debreceni Egyetem professor emeritusa 2004-ben lett az MTA levelező tagja. Akadémikusként több önálló kötete, 75 tanulmánya - egyharmaduk külföldön - jelent meg.

- Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át hétfőn, a tudós testület 184. közgyűlésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, valamint az Arany János-életműdíjat.

A megújítás, a lehetőségek és a fejlesztések éve volt 2012 a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), egy olyan év, amely a megelőzőekkel együtt bizonyította, hogy a jövőformáló nagy döntések rajtunk múlnak - mondta Pálinkás József, a tudós testület elnöke hétfőn, az MTA közgyűlését megnyitó beszédében.

Nagyszabású fejlesztéseket indított 2012-ben az MTA a megújult kutatóintézet-hálózatban, ami nagymértékben javítja a kiemelkedő kutatási eredmények elérésének feltételeit - hangsúlyozta Pálinkás József, aki az MTA 184. közgyűlése alkalmából vonta meg a tavalyi év mérlegét az MTI számára.

Azzal, hogy a kormány áprilisban jóváhagyta a szegedi ELI lézer kutatóközpont építésének első fázisához nyújtandó támogatást, megkezdődhet 61,3 milliárd forintba kerülő kiemelt nagyberuházás megvalósítása. A költségek 85 százalékát az EU, 15 százalékát a Magyar Állam vállalta - mondta Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. uniós koordinációs igazgatója, csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

Hosszú, az összes földrészre kiterjedő lehűlési időszaknak vetett véget a 19. század vége táján kezdődött globális felmelegedés - derül ki abból az új tanulmányból, amelyben egy nemzetközi kutatócsapat kontinensekre bontva rekonstruálta az utóbbi kétezer év időjárási viszonyait.

A heveny falósejtes fehérvérűség (AML) kialakulásáért és a felgyógyulás utáni kiújulásért felelős sejteket elpusztító módszert fejlesztettek ki japán tudósok.

A jokohamai RIKEN kutatóintézet tudósai olyan vegyületet hoztak létre, amely megakadályozza, hogy kifejtse hatását a leukémiás őssejtekben nagy koncentrációban megtalálható, a betegség kemoterápiának való ellenállásáért felelős HCK fehérje kifejtse hatását - jelentette csütörtökön az NHK japán televízió.