A C-vitamin gátolja a melanóma és a mellrák növekedését egy amerikai kutatócsoport szerint, amelynek tagjai a legrangosabb onkológiai szakfolyóirat, az International Journal of Oncology idei első számában közölték megállapításaikat.
Az oktatás és a kutatómunka minőségének fejlesztésében lehet szerepe a jövőben annak, hogy a Debreceni Egyetem (DE) - az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem mellett - elnyerte a kiemelt egyetemi státust - mondta Fábián István rektor az MTI-nek.
Az idegtudományi kutatások infrastrukturális feltételeinek javítására fordítja a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem azt a 760 ezer eurót, amelyet közösen nyertek a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program keretében - jelentette be Antal Miklós egyetemi tanár, a projekt szakmai vezetője hétfőn sajtótájékoztatón Debrecenben.
- III. Richárd néhai angol király földi maradványait találták meg tavaly szeptemberben Leicester egyik autóparkolójának betonja alatt - közölték hétfőn a közép-angliai nagyváros egyetemének szakértői.
A történelmi horderejű bejelentést, amelyet hónapok óta feszült figyelemmel várt a tudomány világa, alapos régészeti és genetikai feltáró kutatómunka előzte meg.
Új módszert dolgoztak ki tudósok a szupermasszív fekete lyukak tömegének a megállapítására: az eljárás segíthet megfejteni, hogyan képződnek a láthatatlan, roppant sűrű és óriási tömegű égitestek, és miként hatnak az őket körülvevő galaxisokra.
Magyarország területének 2,5 százaléka, mintegy 250 ezer hektár nemzetközileg is jelentős vizes élőhely - mondta Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára pénteken Debrecenben, a vizes élőhelyek világnapja alkalmából a helyi akadémiai bizottság székházában rendezett tanácskozáson.
A Nobel-díjhoz hasonló szerepet szán Ázsiában alapítója a Tang-díjnak, amellyel kétévente jutalmaznák a természet- és társadalomtudományok négy területének legkiválóbb elméit - írják tajvani napilapok.
A Tang-dinasztia (618-907) után elnevezett Tang-díjat kezelő, több mint 100 millió dollár kezdőtőkével induló alapítvány létrehozását Samuel Yin tajvani üzletember hétfőn jelentette be.
Új módot fedezett fel a kanadai Laval Egyetem és a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszergyártó kutatócsoportja az agy természetes védekezési mechanizmusának stimulálására az Alzheimer-kórban szenvedők esetében. Ez az áttörés, amelyet az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS ismertet, megnyithatja az utat az Alzheimer-kór kezelésének kifejlesztése és annak az oltásnak a létrehozása előtt, amely meggátolja a betegség kialakulását.
- "Köpködő" csillagot kapott lencsevégre az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra űrteleszkóp: a kilövellt anyag csaknem a fény sebességével távolodik a világűrben.A NASA űrteleszkópja által készített felvételek a Vitorla (Vela) csillagképben, ezer fényévnyire lévő Vela-pulzárt, egy gyorsan forgó neutroncsillagot (nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagot) örökítettek meg.
Kihirdették a Wolf-díj 2013-as díjazottjainak névsorát, amelyben idén amerikai, német és osztrák tudósok, valamint egy portugál építész szerepel - jelentette be szerda este Tel Avivban a Wolf Alapítvány. A fizikai elismerésben Juan Ignacio Cirac Németországból és Peter Zoller Ausztriából részesült, az amerikai George D. Mostow és Michael Artin a matematikai, Robert Langer pedig a kémiai díjat kapta.
- Míg a tavalyi év az akadémiai kutatóhálózat megújításának éve volt, az idei a fejlesztéseké, amit a Magyar Tudományos Akadémia 2011-hez képest 7,7 milliárd forintos (20 százalékos) többlettámogatása tett lehetővé - hangsúlyozta az MTI-nek Pálinkás József a 2012-es eredményeket elemezve.
Kanadai kutatók szerint 100 millió éve nem változott a tűlevelűek, köztük a fenyőfélék géntérképe. Ez a páratlan genetikai stabilitás magyarázatot ad arra, miért hasonlítanak a mai tűlevelűek a dinoszauruszok korából származó fosszíliákra.
A Parkinson-kór, a Huntington-kór, a migrén, a stroke (agyi érkatasztrófa) vagy a szklerózis multiplex kialakulásában is szerepet játszó, úgynevezett kinureninekkel kapcsolatos másfél évtizedes kutatásaikról számolnak be a Nature Review Drug Discovery című folyóiratban a Szegedi Tudományegyetem neurofarmakológiai csoportjának munkatársai.
- Agysejtek bőséges forrása lehet a jövőben az emberi vizelet kínai kutatók tanulmánya szerint, akik viszonylag egyszerű módszert találtak arra, hogy az emberi vizelettel kiürülő sejteket értékes, akár a neurodegeneratív betegségek terápiájában is felhasználható idegsejtekké alakítsák át.
- Olyan génmódosított algát sikerült létrehozniuk amerikai biológusoknak, amely egy bonyolult és drága rákgyógyszert termel nagy mennyiségben.Az eredmény - amelyet az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben ismertettek - megnyitja az utat a "dizájner" fehérjék nagyobb mennyiségben történő, az eddiginél jóval olcsóbb termelése előtt.
Egy baktériummodellen vizsgálódva állították össze amerikai kutatók azt a bonyolult génhálózatot, amely meghatározza, hogy milyen választ ad az élő szervezet a stresszhatásra, és ez milyen mutációkat eredményez.A Science tudományos magazinban közzétett tanulmányában Susan Rosenberg és kutatócsapata több évtized munkája alapján leírta annak az összetett génhálózatnak a túlnyomó részét - összesen 93 gént -, amely a stresszelt sejtekben a DNS-mutációkat okozza.
Ötszáz résztvevőt várnak a magyar klinikai farmakológusok idei éves debreceni kongresszusára, ahol a hatóságok, orvosok, cégek képviselői tekintik át a tudományág legfontosabb hazai eredményeit és aktualitásait.
Az uralkodó elméletekkel ellentétben a testbeszéd többet árul el az intenzív érzelmekről, mint az arckifejezés - derül ki amerikai és izraeli kutatóknak a Science tudományos magazinban közzétett tanulmányából.
Dr. Csiba László egyetemi tanár, a Neurológiai Klinika igazgatója kiemelkedő tudományos, oktató és ismeretterjesztő tevékenységét az ischemiás stroke prevenciója területén Francis Crick díjjal ismerte el a Quintess Tudásközpont. . A díjat Csiba professzor november 30-án vette át a Semmelweis Egyetem dékánjától Cserháti Péter, az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár jelenlétében.
Választ adtak az Edinburghi Egyetem kutatói arra a kérdésre, hogy miként fejlődött ki az emberben - és más emlősökben - meglévő intelligencia: meghatározták azt a pontot az evolúció történelmében, amikor egy "genetikai baleset" nyomán kialakultak a gondolkozást és megfontolást lehetővé tévő gének.