Tudomány

Kihirdették a Wolf-díj 2013-as díjazottjainak névsorát, amelyben idén amerikai, német és osztrák tudósok, valamint egy portugál építész szerepel - jelentette be szerda este Tel Avivban a Wolf Alapítvány. A fizikai elismerésben Juan Ignacio Cirac Németországból és Peter Zoller Ausztriából részesült, az amerikai George D. Mostow és Michael Artin a matematikai, Robert Langer pedig a kémiai díjat kapta.

- Míg a tavalyi év az akadémiai kutatóhálózat megújításának éve volt, az idei a fejlesztéseké, amit a Magyar Tudományos Akadémia 2011-hez képest 7,7 milliárd forintos (20 százalékos) többlettámogatása tett lehetővé - hangsúlyozta az MTI-nek Pálinkás József a 2012-es eredményeket elemezve.

Kanadai kutatók szerint 100 millió éve nem változott a tűlevelűek, köztük a fenyőfélék géntérképe. Ez a páratlan genetikai stabilitás magyarázatot ad arra, miért hasonlítanak a mai tűlevelűek a dinoszauruszok korából származó fosszíliákra.

A Parkinson-kór, a Huntington-kór, a migrén, a stroke (agyi érkatasztrófa) vagy a szklerózis multiplex kialakulásában is szerepet játszó, úgynevezett kinureninekkel kapcsolatos másfél évtizedes kutatásaikról számolnak be a Nature Review Drug Discovery című folyóiratban a Szegedi Tudományegyetem neurofarmakológiai csoportjának munkatársai.

- Agysejtek bőséges forrása lehet a jövőben az emberi vizelet kínai kutatók tanulmánya szerint, akik viszonylag egyszerű módszert találtak arra, hogy az emberi vizelettel kiürülő sejteket értékes, akár a neurodegeneratív betegségek terápiájában is felhasználható idegsejtekké alakítsák át.

- Olyan génmódosított algát sikerült létrehozniuk amerikai biológusoknak, amely egy bonyolult és drága rákgyógyszert termel nagy mennyiségben.Az eredmény - amelyet az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben ismertettek - megnyitja az utat a "dizájner" fehérjék nagyobb mennyiségben történő, az eddiginél jóval olcsóbb termelése előtt.

Egy baktériummodellen vizsgálódva állították össze amerikai kutatók azt a bonyolult génhálózatot, amely meghatározza, hogy milyen választ ad az élő szervezet a stresszhatásra, és ez milyen mutációkat eredményez.A Science tudományos magazinban közzétett tanulmányában Susan Rosenberg és kutatócsapata több évtized munkája alapján leírta annak az összetett génhálózatnak a túlnyomó részét - összesen 93 gént -, amely a stresszelt sejtekben a DNS-mutációkat okozza.

Ötszáz résztvevőt várnak a magyar klinikai farmakológusok idei éves debreceni kongresszusára, ahol a hatóságok, orvosok, cégek képviselői tekintik át a tudományág legfontosabb hazai eredményeit és aktualitásait.

Az uralkodó elméletekkel ellentétben a testbeszéd többet árul el az intenzív érzelmekről, mint az arckifejezés - derül ki amerikai és izraeli kutatóknak a Science tudományos magazinban közzétett tanulmányából.

Dr. Csiba László egyetemi tanár, a Neurológiai Klinika igazgatója kiemelkedő tudományos, oktató és ismeretterjesztő tevékenységét az ischemiás stroke prevenciója területén Francis Crick díjjal ismerte el a  Quintess Tudásközpont. . A díjat Csiba professzor november 30-án vette át a Semmelweis Egyetem dékánjától Cserháti Péter, az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár jelenlétében.

Választ adtak az Edinburghi Egyetem kutatói arra a kérdésre, hogy miként fejlődött ki az emberben - és más emlősökben - meglévő intelligencia: meghatározták azt a pontot az evolúció történelmében, amikor egy "genetikai baleset" nyomán kialakultak a gondolkozást és megfontolást lehetővé tévő gének.

A félvezetőiparban használt gyártási technikát kölcsönvéve fejlesztettek ki amerikai kutatók egyszerű és olcsó módszert térhatású agyszövetek előállítására laboratóriumban.

  A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem orvosi karának mérnökei olyan szövetszerkezetet hoztak létre, amely pontosan másolja le az élő agyszövet sejtfelépítését.

A páciens saját vérének felhasználásával állítottak elő brit kutatók személyre szabott őssejteket, a módszerrel a jövőben egy sor betegséget kezelhetnek. A módszert kidolgozó Cambridge-i Egyetem kutatói szerint eljárásuk az egyik leggyorsabb és legbiztonságosabb őssejtforrás lehet. A Stem Cells: Translational Medicine című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban a módszerrel előállított őssejteket erek építésére használták fel.

Ötvenkilenc évvel azután, hogy James Watson és Francis Crick kikövetkeztette a DNS-molekula kettősspirál-szerkezetét, olasz kutatóknak sikerült elkészíteniük az első közvetlen fotót az életet kódoló csavart létráról. Enzo Di Fabrizio, a catanzarói Magna Graecia Egyetem fizika professzora elektronmikroszkóp segítségével rögzítette a molekula képét, amelyről a NanoLetters című szakfolyóiratban közzétett tanulmányában számolt be.

A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (DE AGTC) a XI. PhD (doktori) konferenciáját rendezi meg 2012. november 30-án. Magyarország kiemelkedő kutató egyetemei közül egyedül a Debreceni Egyetem rendelkezik agráregyetemi karokkal és agrár doktori iskolákkal.

    A Forest Laboratories az Egyesült Államokban benyújtotta a Richter Gedeon kutatói által felfedezett cariprazine  a n t i p s z i c h o t i k u m   törzskönyvezési kérelmét mind a skizofrénia, mind pedig az I. típusú bipoláris betegséghez társuló mániás és kevert epizódok kezelésére - közölte a két cég a BÉT honlapján szerdán.

Különböző orvosi képalkotó módszerekkel is kimutatható változás történik azoknak a gyerekeknek az agyi szerkezetében és anyagcseréjében, akik magzatkorukban alkohol hatásának voltak kitéve - állapították meg lengyel kutatók, akik eredményükről az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén számoltak be.

A kukorica betakarítása befejeződött, de nem csak a földeken. A hazai mezőgazdaságtudomány egyik professzora, Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának elnöke is eredményes esztendőt zár. Az országos Príma Primissima Díj mintájára a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei szervezete Príma Díját - magyar tudomány kategóriában - Prof. Dr. Nagy János kapta.

Amikor szokásos táplálékforrásaihoz nem fér hozzá, akkor más növényi anyagokat bont le és fal fel egy gyakori zöldalga - állapították meg német kutatók, akik eredményükről a Nature tudományos magazinban számoltak be.Ez az első eset, amikor megmutatták, hogy a növények királyságának egy tagja egy másik növény cellulózát, a növényi sejtfal erősségét adó biopolimert bontja le, és használja fel energiaforrásként.

Amerikai kutatók egérkísérletekben fedezték fel, hogy a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállóképessége a orrgaratban zajló DNS-csere következménye. A baktériumok gyors alkalmazkodási képességének következtében kialakuló rezisztencia régóta ismert, terjedésének mikéntjét azonban most írták le először a Buffalói Egyetem kutatói.