Szalai Annamária, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke a hétfői Népszabadságban megjelent interjújában több negatív állítást fogalmazott meg az MTI-ről. Ez arra késztet, hogy e kijelentésekre reflektáljak.
1. A hatóság elnökének állításával ellentétben nem minősíthető roppant csekélynek az MTI üzleti bevétele. Az MTI Zrt. idei összbevételének 40 százaléka, mintegy 1,7 milliárd forint számítható üzleti bevételként, amelyet a hírügynökség munkatársai nem kis erőfeszítéssel tudnak csak elérni a folyamatosan romló piaci viszonyok között.
2. Szalai Annamária kifogásolja, hogy az egyes médiumok egymástól eltérő előfizetési díjért jutnak hozzá a nemzeti hírügynökség szolgáltatásaihoz. Ennek az az oka, hogy az MTI évről-évre megújuló díjszabása vevőtípusonként, a vevők nagysága, valamint a felhasználás jellege szerint más-más árképzést alkalmaz. E díjszabást - az egyes előfizetőkkel folytatandó üzleti tárgyalások kereteit - minden évben a parlamenti pártok delegáltjaiból álló Tulajdonosi Tanácsadó Testület tárgyalja meg és hagyja jóvá. A ma érvényes tarifatáblázatot tavaly ősszel is egyhangúlag szavazta meg e testület.
3. Szalai szerint az MTI nagyon kényelmesen eléldegélt a költségvetési támogatásból, rendkívüli helyzetekre hivatkozva pedig mindig pluszforrásokat igényelt . Szerintem az MTI csak azért tudott - egyáltalán nem kényelmesen - minimális nyereséggel megélni, mert kétszer is radikális költség- és létszámcsökkentést hajtott végre elnökségem majd nyolc éve alatt.
4. A Népszabadságban megjelent interjúban Szalai Annamária azt is mondta, hogy a hírszolgáltatás ingyenessé tétele azért lenne jó, mert ha már az állam egyszer pénzt ad a nemzeti hírügynökség fenntartására, akkor a híreket el is kell juttatni az emberekhez . Ehhez kapcsolódóan a tényhelyzet az, hogy az MTI napi hírkiadásából mintegy 60 hír folyamatosan, mindenki számára hozzáférhető a hírügynökség internetes honlapján. A hírarchívum jelentős részét is megnyitottuk a nagyközönség számára.
Vince Mátyás,
az MTI Zrt. elnöke