Az Európai Unió Tanácsa hétfőn további 16 személyt és három szervezetet vett fel az Irán elleni szankciós listára súlyos emberi jogi jogsértések miatt.
A döntés olyan személyeket és szervezeteket érint, amelyek kulcsszerepet játszottak a 2026 januárjában zajló utcai tüntetések leverésében. A demonstrációk erőszakos elfojtása a jelentések szerint több ezer civil áldozatot követelt.
Az uniós intézkedések többek között Irán belügyminisztériumának biztonsági és rendészeti ügyekért felelős helyettes miniszterét, valamint az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) több helyi parancsnokát sújtják, akik közvetlenül részt vettek a tiltakozások erőszakos elfojtásában.
Az EU emellett több igazságügyi tisztviselőt is szankcionált, aki békés tüntetők, civil és társadalmi aktivisták - köztük nőjogi aktivista -, valamint újságírók és politikai ellenzékiek elleni eljárásokban vett részt. A közlemény szerint egyes érintettek vallomások kikényszerítéséért, a tisztességes eljáráshoz való jog megsértéséért és békés aktivistákkal szemben kiszabott súlyos ítéletekért felelősek.
A listán szerepel az iráni börtönökért felelős szervezet vezetője, akinek hivatali ideje alatt a dokumentált visszaélések között kínzás, embertelen bánásmód, fiatalkorú elítéltek kivégzése, önkényes fogva tartás, valamint politikai ellenfelek és etnikai vagy vallási kisebbségek tagjainak bántalmazása szerepel.
Szankciókat vezettek be a Naji Research and Development Company (NRDC) nevű iráni informatikai vállalattal szemben is, amely a hatóságok által használt Nazer mobilalkalmazást fejlesztette. Az alkalmazást a rendfenntartó erők megfigyelési eszközként használják az állampolgárok ellenőrzésére.
Az Iránnal szembeni uniós emberi jogi szankciós rendszer így 263 személyre és 53 szervezetre terjed ki. Az érintettek vagyonbefagyasztással néznek szembe, az uniós állampolgárok és vállalatok számára pedig tilos pénzügyi forrásokat biztosítani számukra. A személyekre beutazási tilalom is vonatkozik az EU területére.