- A németországi Brandenburg tartományban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), Szászország tartományban pedig a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot, míg a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) mindkét tartományban a második számú politikai erővé lépett elő a vasárnapi helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.
Az országos köztelevíziók (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint az SPD Brandenburgban a szavazatok 26,5-27,5 százalékát szerezte meg. Szászországban a CDU 32,5-33 százalékot szerzett. Így az SPD Brandenburgban, a CDU pedig Szászországban továbbra is az első számú politikai erő, de történetük legrosszabb választási eredményét érték el, és nem tudják folytatni a kormányzást az eddigi koalíciós összetételben.
Szerbiának fel kell majd bontania a tervezett szabadkereskedelmi megállapodását az Eurázsiai Gazdasági Unióval, amikor belép az Európai Unióba - közölte az EUObserver brüsszeli hírportállal az Európai Bizottság egyik szóvivője.
Oroszország belgrádi nagykövete néhány napja bejelentette, hogy Szerbia október 25-én kereskedelmi szerződést ír alá a Moszkva vezette gazdasági blokkal, és ez "új szintre emeli az együttműködést" a felek között.
A híroldal ezzel kapcsolatban megkereste az Európai Bizottságot, amely rámutatott, hogy Szerbia az EU-csatlakozásig bármilyen állammal vagy szervezettel köthet hasonló egyezményt, azonban a belépés napjával fel kell mondania minden korábbi kereskedelmi szerződését, ahogyan azt a többi tagország is tette, miután a külkereskedelmi kérdések kizárólagos uniós hatáskörbe tartoznak.
Immáron csaknem száz vállalat telepedett le Hollandiában az Egyesült Királyság tervezett európai uniós kiválása miatt - közölte hétfőn a külföldi beruházásokkal foglalkozó hágai kormányügynökség (NFIA).
A szervezet arról számolt be, hogy a 98 cég mintegy fele a szigetországból költözött át, a többi pedig ázsiai, amerikai belépő az EU piacára, amelyek az Egyesült Királyság helyett választották Hollandiát. Előbbiek közé tartozik például a Norinchukin japán befektetési bank, a TVT médiavállalat, valamint a MarketAxess és az Azimo pénzügyi szolgáltató.
Az értékelés szerint emellett további 325, főleg pénzügyi, információtechnológiai, egészségügyi, illetve média- és marketingvállalat fontolgatja az áttelepülést, tartva attól, hogy a Brexittel piacot veszítenek Európában. Ezek közül sokak döntése várható már a következő hónapokban.
"A növekvő bizonytalanság és a rendezetlen kiválás egyre növekvő esélye nagy nyugtalanságot kelt" - mondta Jeroen Nijland, az NFIA szakértője.
A brit statisztikai hivatal (ONS) bejelentette szerdán, hogy 2016 előtt éveken át alulbecsülte az európai uniós társországok egy részéből érkezők számát a nettó bevándorlásról szóló jelentéseiben, valószínűleg túlbecsülte viszont az EU-n kívüli országokból érkezőkét.
Nem vázol fel megvalósítható alternatívákat Boris Johnson brit miniszterelnök előző napi levele az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének feltételeire vonatkozóan - szögezte le az Európai Bizottság kedden.
- A brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnése a 2016-os Brexit-népszavazás elárulását jelentené Philip Hammond szerint. A konzervatív kormány előző pénzügyminisztere a The Times című lapban szerdán megjelent cikkében élesen bírálta Boris Johnson kormányfőt, aki szerinte próbálja elejét venni egy új megállapodás lehetőségének az EU-val azáltal, hogy a közösség számára elfogadhatatlan követeléseket támaszt.
Az Egyesült Királyság léte foroghat kockán a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén Gordon Brown szerint. A volt munkáspárti kormányfő úgy véli, a Boris Johnson vezette konzervatív brit kormány alatt Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország uniója "holdkórosként" a feledés felé tart.
A The Observer című baloldali vasárnapi lapban közölt cikkében a szigetország 2007 és 2010 közötti miniszterelnöke a "destruktív nacionalista ideológia" veszélyeire figyelmeztetve azt írta, hogy Boris Johnson kormányát szerinte "nem a nemzet érdeke, hanem egy romboló populista, nacionalista ideológia" vezérli, és a tolerancia brit eszménye nem fogja túlélni a megállapodás nélküli Brexitet.
"Fel kell ismernünk, hogy most már a nacionalizmus határozza meg a brit politikát" - vélekedett, és azt állította, hogy a július 24. óta hivatalban lévő Boris Johnson miniszterelnöksége alatt az Egyesült Királyság híján van az egyesítő erőnek, amely felül tudna kerekedni a skót, az ír, az angol és a növekvő walesi nacionalizmuson.
- Az Európai Unióban elsődlegesen a tagállamok feladata a humanitárius segítségnyújtás, az életek megmentése és az, hogy sürgősen megoldást találjanak a tengeren kimentett emberek sorsát illetően, beleértve a menekültek tisztességes elosztását is - jelentette ki Annika Breidthardt, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli testület szokásos déli sajtótájékoztatóján, pénteken.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nemzetközi védelem iránti kérelem elutasításáról szóló határozatát megváltoztathatja az illetékes bíróság, amennyiben a hivatal nem veszi figyelembe arra vonatkozó megállapításait, hogy hazájának történő kiadatása esetén fennáll az érintett alapvető jogai megsértésének veszélye - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága egy orosz üzletember Magyarországon beadott menekültügyi kérelmét érintő ítéletében hétfőn.
Az ügy előzménye, hogy egy politikai tevékenységet is folytató orosz üzletember ellen büntetőeljárás indult Oroszországban.A férfi Magyarországra menekült, ahol nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be. A kérelmét vizsgáló Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal úgy találta, hogy a férfit sem politikai, sem más alapon történő üldöztetés, sem pedig halálbüntetés, vagy kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód nem fenyegeti a hazájában. Mindezek alapján a hivatal a férfi kérelmét elutasította
Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a "Stop Soros" törvénycsomag miatt még tavaly júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy a felvetett aggályok többségére továbbra sem született megoldás, így az ügyet a luxembourgi székhelyű törvényszék elé utalta.
A bizottság közleményében hangsúlyozta: a csomag és az azzal kapcsolatos alkotmánymódosítás sérti az európai uniós jogot, a menedékkérelmekhez nyújtott segítség büntetendővé tétele és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kapcsolatban lehessenek az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel. A törvény emellett az indoklás szerint indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok jogát a szabad mozgáshoz, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat és az érintettek jogait.
Miután a brit EU-tagság megszűnési folyamatának (Brexit) végigvitelét támogató Boris Johnson lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, a skótok "jól felfogott" érdeke az Egyesült Királyságból való kilépés, hiszen Skóciaként újból beléphetnének az Európai Unióba - vélekedett Frank Tibor külpolitikai elemző szerdán az M1 aktuális csatornán.
Emlékeztetett: a kiválást segítené, hogy a skótok olajat találtak a partjaiknál, ami viszonylag hirtelen gazdaggá tette a területet. Megjegyezte: az Egyesült Királyságból való kilépésről már volt népszavazás Skóciában, akkor a szavazók 45 százaléka támogatta a kilépést.
Kitért arra is: Nagy-Britanniában megrögzött unióellenes körök vannak, amelyek nem mérték fel a Brexit következményeit, és sok választó a Brexit-szavazás előtt azzal sem volt tisztában, hogy "mi az Európai Unió".
- Ideiglenes, átmeneti megoldásra lenne szükség a Földközi-tengeren megmentett emberek szétosztására, de az érintett országokra nem vonatkozhatnának kötelező kvóták, nehogy bárki de facto határnyitásként értelmezze a dolgot - jelentette ki Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter egy szerdai berlini sajtótájékoztatón.
Megválaszották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden. A képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében, és 22 tartózkodás mellett támogatták a jelölt bizottsági elnöki kinevezését. Egy szavazat érvénytelen volt.
Az Európai Bizottság elnökségére jelölt Ursula von der Leyennek a szavazáskor hivatalban lévő képviselők többségének - 50 százalék plusz egy fő - szavazatára volt szüksége a megválasztáshoz.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfői július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletükön döntöttek arról, hogy Ursula von der Leyent javasolják az Európai Bizottság elnöki posztjára.
Közzétette feltételeit a szociáldemokrata és a liberális-centrista európai parlamenti (EP-) képviselőcsoport, amelyek teljesülése esetén támogatják jövő héten Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jóváhagyását az Európai Bizottság élére - jelentette a brüsszeli sajtó pénteken.
Egy év alatt több mint 1,1 millióval bővült az Európai Unió lélekszáma, amely 2019. január 1-jén 513 millió 481 ezer volt a becslések szerint. A növekedés a pozitív migrációs egyenlegnek tudható be - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) szerdán közzétett jelentéséből.
Noha az európai gazdaság 2019-ben immár hetedik éve folyamatosan erősödik, külső tényezők - köztük a globális kereskedelmi feszültségek és a jelentős politikai bizonytalanság - hátráltatják növekedést - közölte az Európai Bizottság a szerdán közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében.
Az Európai Unió Tanácsa rendkívüli intézkedéseket fogadott el az unió 2019-es költségvetésének végrehajtására és finanszírozására vonatkozóan Nagy-Britannia uniós tagságának megállapodás nélküli megszűnésének esetére - közölte az uniós tanács kedden.
- Nem sértette a közösségi jogot a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyarországi különadó, amely 2010-től 2012 végéig volt érvényben - foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka a brit Tesco magyarországi leányvállalata által indított ügyben.
Juliane Kokott arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen különadó nem járt a cégek letelepedési szabadságának korlátozásával, valamint nem biztosított az uniós állami támogatási szabályokkal össze nem egyeztethető szelektív előnyt az alacsonyabb árbevételű vállalatok számára.
A várakozásoknak megfelelően az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP) szerdán.
A strasbourgi plenáris ülésen a második fordulóban érvényesen leadott 667 szavazatból Sassoli 345-öt kapott. Megválasztásához abszolút többségre, vagyis legalább 334 voksra volt szükség. Összesen 704 képviselő szavazott, 37-en azonban érvénytelenül.
A megbízatás két és fél évre szól. Sassoli után bizonyosan egy európai néppárti képviselő tölti majd be az elnöki tisztséget, minthogy erről állapodtak meg előző nap a tagállami vezetők az elfogadott tisztújítási csomag keretében.
Három jelölt szállt rajta kívül versenybe a nagyrészt ceremoniális, azonban tekintélyes posztért: a német zöldpárti Ska Keller, valamint Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció cseh és Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) spanyol politikusa.