EU

Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a "Stop Soros" törvénycsomag miatt még tavaly júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy a felvetett aggályok többségére továbbra sem született megoldás, így az ügyet a luxembourgi székhelyű törvényszék elé utalta.

A bizottság közleményében hangsúlyozta: a csomag és az azzal kapcsolatos alkotmánymódosítás sérti az európai uniós jogot, a menedékkérelmekhez nyújtott segítség büntetendővé tétele és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kapcsolatban lehessenek az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel. A törvény emellett az indoklás szerint indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok jogát a szabad mozgáshoz, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat és az érintettek jogait.

Miután a brit EU-tagság megszűnési folyamatának (Brexit) végigvitelét támogató Boris Johnson lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, a skótok "jól felfogott" érdeke az Egyesült Királyságból való kilépés, hiszen Skóciaként újból beléphetnének az Európai Unióba - vélekedett Frank Tibor külpolitikai elemző szerdán az M1 aktuális csatornán.

Emlékeztetett: a kiválást segítené, hogy a skótok olajat találtak a partjaiknál, ami viszonylag hirtelen gazdaggá tette a területet. Megjegyezte: az Egyesült Királyságból való kilépésről már volt népszavazás Skóciában, akkor a szavazók 45 százaléka támogatta a kilépést.

Kitért arra is: Nagy-Britanniában megrögzött unióellenes körök vannak, amelyek nem mérték fel a Brexit következményeit, és sok választó a Brexit-szavazás előtt azzal sem volt tisztában, hogy "mi az Európai Unió".

- Ideiglenes, átmeneti megoldásra lenne szükség a Földközi-tengeren megmentett emberek szétosztására, de az érintett országokra nem vonatkozhatnának kötelező kvóták, nehogy bárki de facto határnyitásként értelmezze a dolgot - jelentette ki Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter egy szerdai berlini sajtótájékoztatón.

Megválaszották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden. A képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében, és 22 tartózkodás mellett támogatták a jelölt bizottsági elnöki kinevezését. Egy szavazat érvénytelen volt.

Az Európai Bizottság elnökségére jelölt Ursula von der Leyennek a szavazáskor hivatalban lévő képviselők többségének - 50 százalék plusz egy fő - szavazatára volt szüksége a megválasztáshoz.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfői július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletükön döntöttek arról, hogy Ursula von der Leyent javasolják az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Közzétette feltételeit a szociáldemokrata és a liberális-centrista európai parlamenti (EP-) képviselőcsoport, amelyek teljesülése esetén támogatják jövő héten Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jóváhagyását az Európai Bizottság élére - jelentette a brüsszeli sajtó pénteken.

Egy év alatt több mint 1,1 millióval bővült az Európai Unió lélekszáma, amely 2019. január 1-jén 513 millió 481 ezer volt a becslések szerint. A növekedés a pozitív migrációs egyenlegnek tudható be - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) szerdán közzétett jelentéséből.

Noha az európai gazdaság 2019-ben immár hetedik éve folyamatosan erősödik, külső tényezők - köztük a globális kereskedelmi feszültségek és a jelentős politikai bizonytalanság - hátráltatják növekedést - közölte az Európai Bizottság a szerdán közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében.

Az Európai Unió Tanácsa rendkívüli intézkedéseket fogadott el az unió 2019-es költségvetésének végrehajtására és finanszírozására vonatkozóan Nagy-Britannia uniós tagságának megállapodás nélküli megszűnésének esetére - közölte az uniós tanács kedden.

- Nem sértette a közösségi jogot a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyarországi különadó, amely 2010-től 2012 végéig volt érvényben - foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka a brit Tesco magyarországi leányvállalata által indított ügyben.

Juliane Kokott arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen különadó nem járt a cégek letelepedési szabadságának korlátozásával, valamint nem biztosított az uniós állami támogatási szabályokkal össze nem egyeztethető szelektív előnyt az alacsonyabb árbevételű vállalatok számára.

A várakozásoknak megfelelően az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP) szerdán.

A strasbourgi plenáris ülésen a második fordulóban érvényesen leadott 667 szavazatból Sassoli 345-öt kapott. Megválasztásához abszolút többségre, vagyis legalább 334 voksra volt szükség. Összesen 704 képviselő szavazott, 37-en azonban érvénytelenül.

A megbízatás két és fél évre szól. Sassoli után bizonyosan egy európai néppárti képviselő tölti majd be az elnöki tisztséget, minthogy erről állapodtak meg előző nap a tagállami vezetők az elfogadott tisztújítási csomag keretében.

Három jelölt szállt rajta kívül versenybe a nagyrészt ceremoniális, azonban tekintélyes posztért: a német zöldpárti Ska Keller, valamint Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció cseh és Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) spanyol politikusa.

- Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke új potenciális jelöltek neveit terjeszti az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elé az unió vezető tisztségeinek betöltése érdekében - jelentette kedden a Die Welt című konzervatív német lap.

- A május végi választásokat követően megalakult kedd reggel Strasbourgban az új Európai Parlament (EP), amelynek elnökét és alelnökeit szerdán megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós tagállami vezetők döntésre jutnak-e brüsszeli csúcstalálkozójukon a tisztújításról.

Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést, amely az Európai Unió himnuszának a meghallgatásával kezdődött. Amint az Örömóda felcsendült, a brit Brexit Párt képviselői hátat fordítottak a pulpitusnak, egyes euroszkeptikus politikusok pedig ülve maradtak.

Az Európai Parlament (EP) alelnökének jelöli Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselőjét a szervezet baloldali-demokrata frakciója. A képviselőcsoport erről hétfő este döntött - közölte a DK kedden.

A közleményben azt írták, hogy magyar baloldali politikus még soha nem töltött be ilyen magas közjogi tisztséget az Európai Parlamentben. Ez nemcsak a magyar demokratikus ellenzék, hanem egész Magyarország számára is hatalmas siker - tették hozzá.

Az alelnökökről az EP elnökének megválasztása után döntenek. Dobrev Klára az EP alelnökeként tagja lesz az Európai Parlament Elnökségének is - közölték.

- Kiválasztották az első tizenhét "európai egyetemet" huszonnégy uniós tagország több mint száz felsőoktatási intézményének bevonásával; a kezdeményezés célja a mobilitás növelése, a minőség javítása és a versenyképesség fokozása - jelentették be szerdán Brüsszelben.

Az Európai Bizottság 120 millió eurót (38,6 milliárd forint) biztosít az Európai Unió méhészeti ágazatának támogatására a következő három év folyamán. A finanszírozás 12 millió eurós növekedést jelent a 2017-2019 közötti időszakra nyújtott összeghez képest - közölte az uniós bizottság hétfőn.

- Az Európai Unió Tanácsa a szülőkre és az ápolást, gondozást végzőkre vonatkozóan új munkaügyi szabályokat tartalmazó irányelvet fogadott el a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása érdekében - közölte az uniós tanács csütörtökön.

Az Európai Unió szigorúbb szabályokat fogadott el a környezetben tartósan megmaradó, az ENSZ veszélyes anyagok jegyzékében szereplő szerves anyagokról - közölte az Európai Unió Tanácsa csütörtökön..

Nem sérti a közösségi jogot a magyarországi távközlési különadó - foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka.

- Mintegy háromezer fővel 10,653 millióra nőtt Csehország lakossága az idei év első negyedében, elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően - közölte szerdán a cseh statisztikai hivatal.

- Az európai uniós (EU-) tagállamok több határőr bevetését jelentik be hivatalosan, mint amennyit ténylegesen mozgósítanak - mondta Fabrice Leggeri, a Frontex EU-s határ-, és partvédelmi szervezet vezetője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.