EU

Nagy többséggel támogatta az Európai Parlament (EP) kedden Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) élére.

A strasbourgi plenáris ülésen a képviselők 394:206 arányban szavazták meg az erről szóló indítványt.

Ezen voksolás inkább formalitásnak számít, az ügyben csupán konzultációs jogkörrel bíró képviselőtestület ugyanis nem blokkolhatta volna a kinevezést, amelyről a tagországok állam-, illetve kormányfőinek októberi csúcstalálkozóján lesz majd hivatalos döntés.

A jogász végzettségű volt francia pénzügyminiszter az utóbbi nyolc évben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói tisztségét töltötte be.

Új szerkezetű Európai Bizottság alakul Ursula von der Leyen megválasztott elnök keddi brüsszeli bejelentése alapján: a novemberben hivatalba lépő testületnek nyolc alelnöke, köztük három ügyvezető alelnöke, illetve tizennyolc "egyszerű" biztosa lesz.

Az ügyvezető alelnökök kettős funkciót látnak majd el, egyrészt felelősek lesznek a meghirdetett korábbi munkaprogramban szereplő három kulcstéma valamelyikéért, másrészt biztosi feladatokat is betöltenek, és tartozni fog alájuk egy-egy főigazgatóság.

Ilyen posztot a holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis fog betölteni. Von der Leyen távollétében előbbi fog elnökölni az Európai Bizottság tagjainak ülésén.

Timmermans koordinálja az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát, ő lesz felelős a klímapolitikáért is.

Vestager koordinálja a digitális kornak megfelelő Európa programját, és egyúttal továbbra is betölti majd a versenyjogi biztosi posztot.

Dombrovskis koordinálja az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos.

Az olasz Paolo Gentiloni gazdasági, az ír Phil Hogan kereskedelmi, a francia Sylvie Goulard belső piaci biztos lesz a novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságban - jelentette be Ursula von der Leyen megválasztott elnök kedden Brüsszelben.

A Demokratikus Koalíció(DK) el fogja érni az Európai Parlamentben (EP), hogy az önkormányzatok közvetlenül az EU-nál pályázhassanak fejlesztési pénzekre, így kikerülve az "Orbán-kormány korrupt rendszerét" - mondta Dobrev Klára, a párt EP-képviselője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

- Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke hétfőn bemutatta a biztosjelöltek végleges névsorát, a portfóliók tervezett elosztásának ismertetésére azonban még egy napot várni kell.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint továbbra is lehetséges új megállapodás elérése az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig.

- A jogállamiság fokozott ellenőrzésre van szükség azokban az országokban, amelyekben e téren erőteljesebb hiányosságok mutatkoznak - jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke Brüsszelben csütörtökön.

Az Európai Központi Banknak (EKB) folytatnia kellene jelenlegi politikáját, amely alacsony irányadó kamatlábakkal próbálja elősegíteni az infláció visszafogott növekedését, de figyelni kell az esetleges mellékhatásokra - jelentette ki a szervezet élére jelölt Christine Lagarde szerdán.

Vera Jourová cseh biztosjelöltnek ajánlotta a jogállamisági portfóliót Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke - írta szerdán a Politico névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva.

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy a tárca új vezetőjeként a jelenlegi igazságügyi biztosnak a jogállamiság és a demokrácia védelmével, illetve ehhez kapcsolódóan a félretájékoztatás és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemmel kellene foglalkoznia.

Az egyik bennfentes tisztségviselő úgy vélekedett, hogy Jourová valószínűleg el fogja fogadni a portfóliót, amelyet von der Leyen egy közép- vagy kelet-európai tagállamnak szánt.

- A 2019-2020-as tanévben is folytatódni fog az Európai Unió iskolaétkeztetési programja, amelynek keretében gyermekek milliói juthatnak egészséges élelmiszerekhez, tejhez, illetve gyümölcsökhöz és zöldségekhez - közölte hétfőn az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a program 250 millió euróból fog gazdálkodni, amiből 145 milliót gyümölcsökre és zöldségekre, míg 105 milliót tejre és tejtermékekre különítenek el.

Magyarország körülbelül 3 millió eurót kap az iskolagyümölcs- és az iskolazöldség-programra, valamint közel 2 millió eurót az iskolatej-programra a szeptemberben kezdődő tanévben.

- A németországi Brandenburg tartományban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), Szászország tartományban pedig a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot, míg a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) mindkét tartományban a második számú politikai erővé lépett elő a vasárnapi helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.

Az országos köztelevíziók (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint az SPD Brandenburgban a szavazatok 26,5-27,5 százalékát szerezte meg. Szászországban a CDU 32,5-33 százalékot szerzett. Így az SPD Brandenburgban, a CDU pedig Szászországban továbbra is az első számú politikai erő, de történetük legrosszabb választási eredményét érték el, és nem tudják folytatni a kormányzást az eddigi koalíciós összetételben.

Szerbiának fel kell majd bontania a tervezett szabadkereskedelmi megállapodását az Eurázsiai Gazdasági Unióval, amikor belép az Európai Unióba - közölte az EUObserver brüsszeli hírportállal az Európai Bizottság egyik szóvivője.

Oroszország belgrádi nagykövete néhány napja bejelentette, hogy Szerbia október 25-én kereskedelmi szerződést ír alá a Moszkva vezette gazdasági blokkal, és ez "új szintre emeli az együttműködést" a felek között.

A híroldal ezzel kapcsolatban megkereste az Európai Bizottságot, amely rámutatott, hogy Szerbia az EU-csatlakozásig bármilyen állammal vagy szervezettel köthet hasonló egyezményt, azonban a belépés napjával fel kell mondania minden korábbi kereskedelmi szerződését, ahogyan azt a többi tagország is tette, miután a külkereskedelmi kérdések kizárólagos uniós hatáskörbe tartoznak.

Immáron csaknem száz vállalat telepedett le Hollandiában az Egyesült Királyság tervezett európai uniós kiválása miatt - közölte hétfőn a külföldi beruházásokkal foglalkozó hágai kormányügynökség (NFIA).

A szervezet arról számolt be, hogy a 98 cég mintegy fele a szigetországból költözött át, a többi pedig ázsiai, amerikai belépő az EU piacára, amelyek az Egyesült Királyság helyett választották Hollandiát. Előbbiek közé tartozik például a Norinchukin japán befektetési bank, a TVT médiavállalat, valamint a MarketAxess és az Azimo pénzügyi szolgáltató.

Az értékelés szerint emellett további 325, főleg pénzügyi, információtechnológiai, egészségügyi, illetve média- és marketingvállalat fontolgatja az áttelepülést, tartva attól, hogy a Brexittel piacot veszítenek Európában. Ezek közül sokak döntése várható már a következő hónapokban.

"A növekvő bizonytalanság és a rendezetlen kiválás egyre növekvő esélye nagy nyugtalanságot kelt" - mondta Jeroen Nijland, az NFIA szakértője.

A brit statisztikai hivatal (ONS) bejelentette szerdán, hogy 2016 előtt éveken át alulbecsülte az európai uniós társországok egy részéből érkezők számát a nettó bevándorlásról szóló jelentéseiben, valószínűleg túlbecsülte viszont az EU-n kívüli országokból érkezőkét.

Nem vázol fel megvalósítható alternatívákat Boris Johnson brit miniszterelnök előző napi levele az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének feltételeire vonatkozóan - szögezte le az Európai Bizottság kedden.

- A brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnése a 2016-os Brexit-népszavazás elárulását jelentené Philip Hammond szerint. A konzervatív kormány előző pénzügyminisztere a The Times című lapban szerdán megjelent cikkében élesen bírálta Boris Johnson kormányfőt, aki szerinte próbálja elejét venni egy új megállapodás lehetőségének az EU-val azáltal, hogy a közösség számára elfogadhatatlan követeléseket támaszt.

Az Egyesült Királyság léte foroghat kockán a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén Gordon Brown szerint. A volt munkáspárti kormányfő úgy véli, a Boris Johnson vezette konzervatív brit kormány alatt Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország uniója "holdkórosként" a feledés felé tart.

A The Observer című baloldali vasárnapi lapban közölt cikkében a szigetország 2007 és 2010 közötti miniszterelnöke a "destruktív nacionalista ideológia" veszélyeire figyelmeztetve azt írta, hogy Boris Johnson kormányát szerinte "nem a nemzet érdeke, hanem egy romboló populista, nacionalista ideológia" vezérli, és a tolerancia brit eszménye nem fogja túlélni a megállapodás nélküli Brexitet.

"Fel kell ismernünk, hogy most már a nacionalizmus határozza meg a brit politikát" - vélekedett, és azt állította, hogy a július 24. óta hivatalban lévő Boris Johnson miniszterelnöksége alatt az Egyesült Királyság híján van az egyesítő erőnek, amely felül tudna kerekedni a skót, az ír, az angol és a növekvő walesi nacionalizmuson.

- Az Európai Unióban elsődlegesen a tagállamok feladata a humanitárius segítségnyújtás, az életek megmentése és az, hogy sürgősen megoldást találjanak a tengeren kimentett emberek sorsát illetően, beleértve a menekültek tisztességes elosztását is - jelentette ki Annika Breidthardt, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli testület szokásos déli sajtótájékoztatóján, pénteken.

Új megállapodást javasolt az Európába áramló illegális migráció kezelésére, és az "elosztási rendszer" újragondolását szorgalmazta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) megválasztott elnöke Rómában, ahol Giuseppe Conte olasz miniszterelnök fogadta őt pénteken.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nemzetközi védelem iránti kérelem elutasításáról szóló határozatát megváltoztathatja az illetékes bíróság, amennyiben a hivatal nem veszi figyelembe arra vonatkozó megállapításait, hogy hazájának történő kiadatása esetén fennáll az érintett alapvető jogai megsértésének veszélye - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága egy orosz üzletember Magyarországon beadott menekültügyi kérelmét érintő ítéletében hétfőn.

Az ügy előzménye, hogy egy politikai tevékenységet is folytató orosz üzletember ellen büntetőeljárás indult Oroszországban.A férfi Magyarországra menekült, ahol nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be. A kérelmét vizsgáló Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal úgy találta, hogy a férfit sem politikai, sem más alapon történő üldöztetés, sem pedig halálbüntetés, vagy kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód nem fenyegeti a hazájában. Mindezek alapján a hivatal a férfi kérelmét elutasította