EU

A bizakodás és a tetterő jellemezte az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek pénteken véget ért tanácskozását - mondta Angela Merkel német kancellár a kétnapos brüsszeli találkozó után rendezett sajtótájékoztatón, amelyet rendhagyó módon a francia államfővel, Emmanuel Macronnal közösen tartott.

Kiemelte, hogy az uniós csúcs "egy új bizakodás szellemét sugározta", és "tudatossá vált bennünk, milyen erőteljesen kell foglalkoznunk saját jövőnkkel", vagyis azzal, hogy milyen lesz az EU a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) után.

A német kancellár és a francia államfő az uniós vezetők értekezletei után rendszerint külön-külön tájékoztatja a sajtót. A közös fellépés annak felmutatását szolgálta, hogy az uniós integráció motorjaként számon tartott német-francia együttműködés ismét intenzív.

Angela Merkel elmondta: hasznosnak bizonyult, hogy Németország és Franciaország együtt készült fel a tanácskozásra. Mindkét ország az EU-nak és partnereinek egyaránt hasznos, "win-win helyzetet" eredményező folyamattá akarja alakítani a globalizációt - tette hozzá.

A Die Welt című német konzervatív lap pénteki számában a Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta visegrádi négyek (V4) országcsoport helyzetéről közölt írást.

Az Egy kelet-európai barátság vége? című írásában Boris Kálnoky kiemelte, hogy a visegrádi országok eddig egyöntetűen elutasították a föderális - szövetségi állami berendezkedésű - Európa gondolatát, de "most töredeznek a frontok, mivel Merkel és Macron dilemma elé állítja a négyeket".

Rendkívül komoly és méltányos a csütörtök este bemutatott javaslat, amelynek értelmében az Egyesült Királyság európai uniós (EU-) kilépése után is a szigetországban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek - jelentette ki Theresa May brit miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcstalálkozó pénteki zárónapján.

May az ülés előtti rövid sajtótájékoztatóján négyszer is megismételte, hogy "komoly és méltányos" az állampolgári jogokról szóló brit ajánlat, amelyet a londoni kormány hétfőn fog részletesen ismertetni.

Fontosabb az Európai Unió huszonhét bennmaradó tagállamának közös jövője az Egyesült Királysággal folytatott kiválási tárgyalásoknál, ennek kell a figyelem középpontjában állnia - jelentette ki Angela Merkel német kancellár az uniós vezetők csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt.

"Olyan időszakban kerül sor erre a tanácskozásra, amikor a tagállamok mindegyikében növekszik a gazdaság" - mondta sajtótájékoztatóján Merkel."Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az emberek érezzék a változást a munkahelyteremtés és a biztonság terén egyaránt" - tette hozzá.

Európa nem szupermarket címmel közölt interjút Emmanuel Macron francia államfővel csütörtökön nyolc európai újság, köztük a Süddeutsche Zeitung című német liberális lap is. A tavaszi elnökválasztáson függetlenként indult volt szocialista gazdasági miniszter kiemelte: a német-francia kapcsolatokban vissza kell térni az "együttműködés szelleméhez", amely Francois Mitterand francia államfő (1981-1995) és Helmut Kohl német kancellár (1982-1998) kapcsolatát jellemezte, különben szétesés fenyegeti Európát.

Mint mondta, "a kérdés az, hogy Európa megvédi-e az alapértékeit, amelyeket évtizedekig terjesztett az egész világon, vagy meghátrál az illiberális demokráciák és az autoriter rezsimek erősödése előtt".

Hozzátette, hogy "egyes kelet-európai politikai vezetők cinikusan" viszonyulnak az Európai Unióhoz. Számukra az EU csak arra szolgál, hogy "pénzt osszanak szét, anélkül, hogy tisztelnék értékeit", azonban "Európa nem szupermarket, hanem sorsközösség".

- Az Európai Unióban a szélenergia a negyedik legjelentősebb energiafajta, 2016-ban az Európai Unió áramtermelésének mintegy 10 százalékát fedezte szélenergia. Tavaly Dániában volt a legmagasabb az unión belül az áram-előállításon belül a szélenergia aránya - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.

Tavaly az EU-ban összesen termelt 3,1 millió gigawattóra áram mintegy 10 százalékát, 315 ezer gigawattórát szélerőművek állították elő. Ez a 2005-ös arány (2 százalék) ötszörösét jelenti.

Június 15-től megszűnnek a roamingdíjak az Európai Unióban, így a távközlési cégeknek belföldi díjakért kell mobilszolgáltatást biztosítaniuk az unión belül időszakosan külföldre utazók számára.

Mindez azt jelenti, hogy az EU-n belül felárak nélkül, a hazai díjszabás szerint lehet mobiltelefonról hívást kezdeményezni és fogadni, SMS-t írni és internetezni.

Tisztán növényi termékek nem, kizárólag állati eredetű termékek hozhatók kereskedelmi forgalomba és reklámozhatók "tej", "tejszín", "vaj", "sajt" vagy "joghurt" megnevezéssel - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.

Az uniós bíróság ítéletében megállapította, hogy az uniós szabályozás egyértelműen rendelkezik arról, hogy a fent felsorolt megnevezések nem használhatók jogszerűen tisztán növényi termék megjelölésére, hacsak bizonyos termékek nem szerepelnek a kivételeket felsoroló uniós jegyzékben.

Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést - jelentette be kedden a brüsszeli testület.

Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.

Megerősített együttműködés keretében húsz uniós tagállam létrehozza az európai ügyészi hivatalt a résztvevő országok igazságügyi minisztereinek csütörtöki döntése értelmében.

A pénzügyi csalással szemben fellépő szervezet felállításáról szóló politikai megállapodást az uniós igazságügyi miniszterek luxembourgi tanácsülésén hozták tető alá.

- Vera Jourová uniós igazságügyi biztos az európai ügyészi hivatalban való részvételhez kötné a kohéziós támogatások kifizetését a tagországok számára - jelentette a Politico brüsszeli hírportál csütörtökön.

A cseh uniós biztos javaslata értelmében az európai ügyészi hivatalból kimaradó tagállamok 2021-től nem részesülhetnének a kohéziós forrásokból, amelyek a 2014-2020-as költségvetési ciklusban 63,4 milliárd eurót (19,6 ezer milliárd forintot) tesznek ki.

Újabb ügyben felfüggesztette Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselő mentelmi jogát csütörtökön a testület brüsszeli plenáris ülése.

A javaslatról kézfeltartással szavaztak a képviselők. Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta tavaly szeptemberben az Európai Unió csalás elleni hivatalától (OLAF) érkezett jelentések alapján. A képviselő a gyanú szerint 2012-2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, de valójában az érintettek nem is jártak Brüsszelben és semmilyen munkát nem végeztek.

- Theresa May brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről kezdődő tárgyalások célja nem lehet az, hogy London "bármilyen áron" megállapodásra jusson az Európai Unióval.

A brit kormányfő és Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje hétfő este televíziós választási műsorban fejthette ki kormányzati terveit a jövő héten esedékes előrehozott parlamenti választások utáni időszakra.

Egy évvel meghosszabbította az Európai Unió a damaszkuszi rezsimmel szemben elrendelt szankciók hatályát - derült ki az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács hétfői közleményéből.

A döntés értelmében 2018. június 1-jéig hatályban marad a Szíriával szembeni olajembargó, valamint bizonyos befektetésfajták tilalma. A szankciók exportkorlátozásokat is magukban foglalnak.

Magyarországnak három fő területen fogalmazott meg javaslatokat az Európai Bizottság (EB) az uniós tagállamokra vonatkozó, hétfőn közzétett országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásaiban.

A brüsszeli testület a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében első helyen azt tanácsolta a magyar kormánynak, hogy fiskális politikájában tartsa be a stabilitási és növekedési paktum prevenciós ágának előírásait, kövessen olyan költségvetési irányvonalat, amely "egyszerre erősíti a folyamatban lévő gazdasági fellendülést és fenntartja az államháztartás fenntarthatóságát".

Érvénybe lépett az európai uniós tagországok hatóságait a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben segítő, határokon átívelő európai nyomozási határozat - közölte az Európai Bizottság hétfőn.

A tájékoztatás szerint az unió új bűnüldözési intézkedése egyszerűsíti és felgyorsítja a határon átnyúló nyomozásokat, például azzal, hogy ha egy tagország igazságügyi hatósága egy másik uniós országban rejtőző terroristák után kutat, felkérheti annak illetékes szerveit, hogy a nevében tanúkat hallgassanak ki vagy házkutatásokat végezzenek.

Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén felszólította az uniós tagországokat, hogy tartsák magukat a 2015 szeptemberében hozott döntéshez, és ígéreteiknek megfelelően vegyenek át menedékkérőket Olaszországtól és Görögországtól.

Az uniós parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, fontolja meg, hogy kötelezettségszegési eljárást indít azon tagállamok ellen, amelyek nem tettek eleget a menekültek áthelyezésére vonatkozó ígéreteiknek.

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, az elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt.

A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve "rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve" Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.

A szövegben felszólítják a magyar kormányt a párbeszéd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a menekültügyi szabályok egyes elemeit, vonja vissza a civil szervezetekről szóló tervezetet, és függessze fel az új felsőoktatási törvényben megjelelt határidőket, nyilvánosan kötelezettséget vállalva rá, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) szabad intézményként Budapesten maradhat. A bizottságtól pedig azt kérik, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.

Jogi és egyben erkölcsi kötelezettsége az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő elosztását szolgáló uniós mechanizmusban. Ha egy hónapon belül sincs előrelépés, kötelezettségszegési eljárás fog indulni az érintett országokkal szemben - jelentette ki DimitriszAvramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.

Avramopulosz a sikeres menekültügyi politika zálogának nevezte a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását. Mint mondta, ez a rendszer "a szolidaritáson és a lehetőségeken alapul".

Hangsúlyozta, az uniós belügyminiszterek által minősített többségi szavazással elfogadott mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Görögországnak, hanem az EU egészének érdeke, a rendszer ugyanis alapvető fontosságú a menedékkérők másodlagos mozgásának megakadályozása, illetve a schengeni térség belső szabadságának megőrzése érdekében.

A magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap.

"A négyes metróhoz kapcsolódó eddigi legnagyobb korrupciós botrány után ez a második legnagyobb összeg, amit Magyarországnak vissza kell fizetnie" - mutattak rá.