EU

Theresa May brit miniszterelnök szerint maradéktalanul végre kell hajtani "a brit nép utasítását" arra, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból, és e döntést mindenkinek el kell fogadnia, azoknak is, akik nem értenek egyet vele.

May a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében - amelyben az írás főcíme szerint azt fejti ki, hogy miért nem engedi "elszabotálni" a brit nép döntését a Brexitről - első ízben és közvetlenül reagál a londoni felsőbíróság azon minapi döntésére, hogy a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásával.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból. A brit kormány terve szerint London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti a cikkely aktiválását, a felsőbírósági végzés azonban kérdésessé tette ezt a menetrendet.

Theresa May mindazonáltal megerősítette vasárnapi cikkében, hogy a kormány a legfelsőbb bíróságnál megfellebbezi a londoni felsőbíróság végzését.

A brit kormányfő szerint ez pusztán eljárásjogi vitának tűnhet, ám valójában fontos alapelvről van szó: a parlament szavazott arról, hogy a brit EU-tagságról szóló döntést a népre kell bízni, "a nép pedig hallatta hangját ebben a kérdésben, mégpedig határozottan".

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 24 ajánlást tett a Legfőbb Ügyészségnek, ezek a hivatal közigazgatási vizsgálatai alapján felvetik a bűncselekmény gyanúját - közölte Fazekas Géza szóvivő annak apropóján, hogy a Fővárosi Főügyészség hétfőn vádat emelt az egyik ilyen ügyben.

A Legfőbb Ügyészség szóvivője elmondta: az ügyek egy részében az OLAF ajánlásának időpontjában már folyamatban volt a nyomozás, míg a többi ügyben az ajánlás nyomán rendelte el a nyomozást az ügyészség. A büntetőügyek csalás, költségvetési csalás, illetve hűtlen kezelés gyanúja miatt indultak.

- Az unió nem kívánja fokozni a feszültséget Oroszországgal, csupán válaszokat ad az orosz akciókra - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben az uniós országok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójának első tárgyalási napját követően tartott sajtótájékoztatóján péntekre virradó éjszaka.

A pénzügyi világválság kirobbanása előtti szintre csökkent tavaly az elszegényedés által fenyegetettek aránya az Európai Unióban, de az egyes tagállamokban nagyon eltérő a helyzet.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által hétfőn kiadott jelentés szerint a 28 tagú Európai Unió lakosságának 23,7 százalékát, 119 millió embert fenyegette a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség 2015-ben.

Az orosz hatóságok "elfogadhatatlan korlátozásai" miatt lemondta oroszországi látogatását Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa - közölte nyilatkozatában az Európa Tanács sajtószolgálata.

Nils Muiznieks arról tájékoztatott, hogy az orosz hatóságok csupán 48 órában korlátozott, kizárólag moszkvai programot engedélyeztek számára. A biztos az időt is kevesli, és kifogásolja, hogy nem kapott lehetőséget országos körút lebonyolítására.

Németország fontolóra vette a munkajogi törvények enyhítését, hogy vonzóbbá tegye Frankfurtot a brit EU-tagság megszűnése miatt Londonból távozni kívánó pénzügyi szolgáltatási vállalatok részére - írta üzleti forrásokra hivatkozva a hétfői Financial Times.

A londoni gazdasági napilap forrásai, akik "az ügyről tájékoztatást kaptak", elmondták: a német kormány olyan módosításon gondolkodik, amelynek alapján a munkavállalók elbocsátását nehezítő védőjogszabályok csak az évente legfeljebb 100 ezer vagy 150 ezer eurót kereső alkalmazottakra vonatkoznának.

- Határozottan ki kell tartani amellett, hogy az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése után csak akkor férhet hozzá az egységes piachoz, ha lehetővé teszi a munkaerő szabad mozgását - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben egy üzleti rendezvényen.

Az abortusz kérdése nemzeti hatáskörbe tartozik és az Európai Unió nem avatkozhat bele a tagállamok ezzel kapcsolatos döntéseibe - hangsúlyozta szerdán Vera Jourová igazságügyi biztos az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének a lengyel nők jogairól tartott vitája keretében.

Vera Jourová kiemelte, hogy a nemek közötti egyenlőség az európai integráció egyik alapja és reményét fejezte ki, hogy Lengyelország nem áll meg és további lépéseket tesz a nemek közötti egyenlőség érdekében.

Az Európai Tanács (ET) elnöke hivatalos levélben erősítette meg, hogy februárban Orbán Viktor is megszavazta a kvótákat, amikor igennel voksolt a testület erről szóló határozatára - mondta a Demokratikus Koalíció szóvivője.

- Az Európai Bizottság tiszteletben tartja a magyar emberek demokratikus akaratát, azokét is, akik szavaztak és azokét is, akik nem - közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője a brüsszeli testület szokásos, déli sajtótájékoztatóján hétfőn.

Szkínász elmondta, a magyar kormány hatáskörébe tartozik, hogyan kezeli a referendum eredményét. Az Európai Bizottság értelmezése szerint a vasárnapi referendum a jövőbeni döntésekre vonatkozott.

Európa megbízhatatlan a migráció kezelésében, amely véget vethet, de akár újra is indíthatja az uniót - mondta az olasz belügyminiszter az Il Messaggero című római napilapnak adott interjúban vasárnap.

Angelino Alfano a magyar népszavazásról úgy fogalmazott, tiszteletben kell tartani egy nép szuverenitását, ugyanakkor nem szabad megengedni, hogy egy nemzet közvéleménye befolyásolja a több száz millió lakosú Európai Uniót.

Az európai védelem megerősítését célzó munka nem jelent egyet az európai hadsereg létrehozásával - jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Pozsonyban az uniós tagországok védelmi minisztereinek informális találkozójának kezdetén.A találkozón - amelyen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is jelen volt - egyebek mellett az EU globális kül- és védelempolitikai stratégiája, valamint a kiberbiztonság témáját tűzték napirendre.

Mogherini a találkozó kezdetén leszögezte, hogy az európai védelem megerősítését célzó munka nem jelent egyet az európai hadsereg létrehozásával, éppen ellenkezőleg, az uniós tagországok közti együttműködés erősítésére és hatékonyabbá tételére szolgál, beleértve a NATO-val folytatott együttműködést.

Az európai oktatási rendszert a munkaerőpiaci kihívások miatt életkor, intézmény és tananyag szempontjából is rugalmasabbá kell tenni - mondta az EU kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa a parlament kulturális bizottságának hétfői ülésén.

"Ki kell tágítani a jelenleg 6 és 23 év közötti fiatalokra koncentráló életkori sáv alsó és felső határát, a formális mellett az informális és nonformális oktatásnak is fontossá kell válnia, és szintén rugalmasabbá kell tenni a klasszikus tantárgyfelosztást" - fejtette ki Navracsics Tibor, aki eddigi biztosi tevékenységéről és terveiről adott tájékoztatást.

Átadták az Európai Polgár Díjat pénteken Budapesten, az elismerést Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke és Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészet- és társadalomtudományi karának külügyi dékán-helyettese, a régészeti tanszék vezetője vehette át.

A Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet felszólította csütörtökön az Európai Uniót, hogy lépjen fel az adóparadicsomokban bejegyzett cégekkel összefüggésbe hozható emberek felderítése érdekében.

A szervezet brüsszeli központja arra szólította fel az Európai Uniót, hogy fokozza a küzdelmét a pénzmosás ellen, és hozzon létre nyilvános adatbázist azokról, akiknek üzleti érdekeltségeik vannak offshore cégekben.

Érdemes tárgyalni a rugalmas szolidaritás elképzeléséről, amelyet a visegrádi országcsoport (V4) mutatott be a pozsonyi EU-csúcson - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön Berlinben.

A német szociáldemokrata politikus elmondta: nyilvánvalóan Szlovákia és Csehország vetette fel a V4 csoport másik két államának, Lengyelországnak és Magyarországnak, hogy tárgyalni kell a menekültválságban segítségre szoruló uniós tagországok támogatásáról, és a menekültek befogadásáról azzal a feltétellel, hogy mindenki saját hatáskörben dönthet arról, hogy kit fogad be.

Magyarországon a nemzeti kisebbségek képviselői általánosságban kedvező helyzetről számoltak be, azonban számos probléma vár még megoldásra, a romákat például rendszerszintű diszkrimináció éri az élet minden területén - figyelmeztetett friss jelentésében az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága.

A közel 50 oldalas értékelésben kiemelték, hogy a hatóságok erőfeszítései ellenére a magyar társadalomban még mindig jelen van egyfajta idegenellenes, intoleráns hozzáállás, különösképpen a romákkal szemben. Az utóbbi években több esetben is a származásuk miatt bántalmaztak romákat Magyarországon, egyes radikális pártok és mozgalmak továbbra is gyűlöletet keltenek a népcsoport tagjai ellen.

- Orbán Viktor magyar miniszterelnök elzárkózik a menekültválság közös, európai uniós megoldásától - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke egy csütörtöki német interjúban.

A német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa a Spiegel Online hírportálon közölt interjúban elítélte Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter Magyarország uniós tagságának megvonásáról tett kijelentését, és hangsúlyozta: most a közösség összetartására kell összepontosítani, és nem "provokációkat kell egymás fejéhez vágni nap mint nap".

Azonban "azt is bírálom, hogy Orbán Viktor mindenből kivonja magát, például a menekültkérdés közös megoldásából" - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy Orbán Viktor "nem ócsárolhatja uniós kollégáit, így nem viselkedünk egymással"

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdai évértékelő beszédében bejelentette, hogy nem lesz kötelező betelepítési kvóta, és ezzel végleg elbukott a magyar kormány által erről a kérdésről kiírt október 2-i "álnépszavazás" - közölte Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti (EP-) képviselője csütörtökön Strasbourgban.

- Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy a nemzetállamokat maga alá gyűrje, de túl gyakran bomlik meg az egység a tagállamok között olyan területeken, ahol inkább közös erőfeszítésekre lenne szükség - figyelmeztetett az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban.

"Európa nem válik egységes állammá, nem is szabad, hogy egységes állammá váljon" - mondta Juncker, aki azt is leszögezte: "nem vagyunk nihilisták".