Miközben minden negyedik magyarral fordult elő a közelmúltban, hogy anyagi okokból késett valamilyen lakhatással kapcsolatos számlája befizetésével, az adósságkezelés különböző formái legfeljebb néhány tízezer embert érnek el. Sümeghy György, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója és Bernát Anikó, a TÁRKI kutatója október 2-án ismertették a két szervezet együttműködésében megvalósult, az eladósodottság megelőzésére és felszámolására tett lépésekről szóló országjelentés eredményeit.
2011-ben az eladósodottság megelőzése és felszámolása a Habitat Világnap témája Magyarországon, melynek apropója a TÁRKI és a Habitat kutatása, mely a dublini központú EU-s szervezet, az Eurofound megbízásából készült. A TÁRKI egy 2011-es adatfelvétele szerint a magyar háztartások 20%-ában fordult elő, hogy a háztartás az elmúlt évben pénzhiány miatt nem tudott közüzemi számlát fizetni.
A családok 6%-a késett lakáshitel-törlesztéssel, ezek háromnegyede közüzemi számlákkal is elmaradt. A lakáshiteleken kívül tehát a lakhatással kapcsolatos eladósodottság más formái is tömegeket érintenek, és a közüzemi díj- és lakbérhátralékok az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat jellemzik inkább. Ráadásul hazánkban a lakásállomány műszaki állapota európai viszonylatban is rossz: Európában 26%-ot, Magyarországon 35%-ot tesz ki a háztartások energiafelhasználása.
A rossz anyagi helyzetű háztartások pedig rosszabb energiahatékonyságú lakásokban élnek, mely növeli az eladósodás kockázatát. A kutatás vizsgálta, hogy mennyire hatékonyan képesek ezen a helyzeten javítani az adósságkezelési programok, és rámutatott, hogy a családok eltérő esélyekkel jutnak hozzá a hatékony adósságkezeléshez attól függően, hogy hol élnek, mekkora erőforrást tud erre biztosítani az önkormányzat, mennyire rugalmasak az érintett közszolgáltatók. Az előremutató civil kezdeményezések mögött pedig nem áll kiszámítható forrás. Jól működő adósságkezelésről akkor beszélhetnénk, ha hatékonyan elérné az eladósodással fenyegetett háztartásokat, fenntartható eredményeket érne el, és képes lenne a családok gazdálkodási mintáinak megváltozására is. Ezért az adósságkezelés rendszerét kötelező jelleggel ki kellene terjeszteni a 40 ezer fő alatti településekre is.
Mivel a többszázezres eladósodás egy magyar háztartás számára általában már kezelhetetlen mértékű, ezért nagyon fontos lenne már a tartozások kialakulásának elején beavatkozni. Az energiaköltségek csökkentésében a felhasználás hatékonyságát javító beruházásoknak és az energiatudatosság növelésének is szerepet kell kapniuk, a kártyás mérőórák felszerelését a szolgáltatóknak törvényi kötelezettségeik szerint alkalmazniuk kellene. Végső esetben a magáncsőd intézményét kellene alkalmazni.
Kiadó: Habitat for Humanity-Magyarország Alapítvány
OS