A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium még kedvezőbbé tette a vállalkozások részére állami forrásból meghirdetett visszatérítendő pénzügyi és vissza nem térítendő pályázati programokat, és új pénzügyi programokat vezetett, illetve vezet be.
A vállalkozások rendelkezésére álló programok keretösszege 1400 milliárd forint. Az 50 milliárd forinttal indult Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram január elejétől hozzáférhető több kereskedelemi banknál. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2008 decemberében két pályázati konstrukciót hirdetett meg, amelyek keretében vissza nem térítendő támogatás nyerhető el, ezek együttes keretösszege 783 millió forint.
Az Új Magyarország Mikrohitel Program keretében közel 60 milliárd forint áll azoknak a mikrovállalkozásoknak a rendelkezésére, akik nehezen vagy egyáltalán nem jutottak forráshoz a kereskedelmi bankoktól. Az Új Magyarország Mikrohitel Program feltételei pedig 2008 őszén jelentősen kedvezőbbé váltak. A program indulása óta 862 vállalkozás 4,4 milliárd forint hitelt kapott. Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramban 160 milliárd forint áll rendelkezésre. Az Új Magyarország Forgóeszközhitel 140 milliárdos forrással az első negyedév végétől lesz hozzáférhető az MFB-vel szerződő hitelintézeteknél. A bankok által alig preferált kisméretű, korai növekedési szakaszban lévő cégek tőkefinanszírozásának ösztönzésére 28,2 milliárd forintos kerettel indult az Új Magyarország Portfoliógarancia Program, aminek keretében 3 hónap alatt 32 kis- és középvállalkozás jutott eddig félmilliárd forintnyi garanciavállaláshoz.
Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramban 35 milliárd forint érhető el, a magánbefektető forrásával együtt ez az összeg mintegy 50 milliárd forintot tesz ki. A 2008 decemberében 26 milliárd forinttal létrehozott Japán – Magyar Kockázati Tőkealap a magas növekedési potenciállal rendelkező vállalatokat veszi célba, amelyekbe 1 és 20 millió euró közötti összegeket kíván befektetni. Széchenyi Kártya kiváltásával gyorsan és egyszerűen kaphatnak kedvezményes hitelt a kisebb vállalkozások. Az ebben a keretben adott kamattámogatás 2009. január 1-től 2 százalékra emelkedett, erre 2 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv újabb pályázatai 2009. januárban indultak, melyekből 500 milliárd forintot lehet a magyar gazdaság erősítésére, versenyképességének javítására fordítani. A kormány jelentősen könnyített a vállalkozásokat érintő legtöbb pályázat feltételein, a kedvezményezetteknek automatikusan jár az előleg, és az így kifizetett uniós forrás aránya akár a 40 százalékot is elérheti. A támogatások gyorsabb odaítélése érdekében a kormány kiterjesztette a normatív pályáztatást, gyorsította a szerződéskötéseket és a kifizetéseket, enyhítette a biztosítékokat, szélesítette a mentességek körét, egyszerűsítette az ellenőrzéseket, csökkentette a bürokratikus kötelezettségeket. Hasonló intézkedések történtek és történnek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program esetében is. 400 milliárd forint áll az agrárszektor rendelkezésére. A januárban indult pályázati kiírások mellett speciális hitelprogramokat is hirdettek a beruházási és forgóeszközhitelek támogatásához, fejlesztésekhez. Kedvezményes MFB-hitelt vehetnek fel az agrárvállalkozások uniós pályázati önrész előteremtéséhez.
A kormány gazdaságdiplomáciai offenzívát indított, hogy a nemzetközi válság idején is megőrizze és lehetőleg bővítse is a magyar vállalkozások exportpiacait. Az eddigi, hagyományos exportkapcsolatok mellett a kormány kiemelten kezeli a Kínával, Oroszországgal és a Közel-Kelet államaival fenntartott együttműködést. A MEHIB, az EXIMBANK valamint az ITDH által közösen létrehozott intézmény közel 2000 magyar exportőr kis- és középvállalattal egyenként veszi fel a kapcsolatot, hogy a szektor rövidlejáratú exporthiteleihez állami hátterű export hitelbiztosítást nyújtson, és kiemelt segítséget adjon piacaik megvédéséhez.
A kormány Beszállítói Programot hozott létre a feldolgozóiparban működő nagyvállalatokra, integrátorokra és beszállítói tevékenységet folytató kis- és középvállalatokra koncentrálva, ezen belül is elsősorban a jármű és járműalkatrész gyártó ágazatra, az elektronikai iparra és a gépiparra helyezve a hangsúlyt. Az EXIMBANK-kal közösen a kormány segíti a beszállítókat, hogy indirekt exportot teljesítő vállalkozásokként exportfejlesztési hitelhez jussanak, és folyamatban van egyéb pénzügyi konstrukciók (kamattámogatás, költségvetési hátterű garanciák) kialakítása is.
A gazdasági tárca elkészíti a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kiemelt ágazatok stratégiáját, amely különösen az informatika, a járműipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia, a logisztika és a speciális turisztikai ágazatok kiemelt támogatását, erősítését szolgálja. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az akciótervvel kiegészített járműipari stratégiát 2009. március 30-ig terjeszti a kormány elé, a gyógyszeripari és informatikai stratégia és akcióterv 2009. június 30-ig kerül a kormány elé jóváhagyásra.
Az „építőipari gyorsító program” az építőipart érintő bürokratikus terhek felszámolását, az iparág kifehérítését és a vállalkozói terhek csökkentését célozza. Ezt a kormány elsősorban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások időtartamának lerövidítésére indította, majd a könnyítéseket kiterjesztette az összes építési beruházásra. Az építőipar számára valódi kitörési lehetőséget az uniós forrásból megvalósuló, az építőipart érintő pályázati konstrukciók és kiemelt projektek jelentenek. A már meghozott döntések alapján összesen mintegy 1 800 milliárd forint értékű támogatásban részesültek az építésügyet érintő projektek, amiből csaknem 2000 új beruházás valósulhat meg. A beruházás-élénkítő csomag tételesen, határidőkre lebontva tartalmazza azokat az uniós fejlesztéseket, amelyek során többek között 267 iskola, 24 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 km közúti beruházás valósulhat meg.
Forrás: Kormányszóvivői Iroda