A tavalyi év végén, az akkori prognózisok ismeretében a korábban tervezettnél is feszesebb, konzervatívabb költségvetést készített a kormány. Bár az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarország rendelkezett a második legpontosabb prognózissal, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek friss, a korábbiaknál jóval borúlátóbb növekedési előrejelzéseihez igazodva, azoknál is óvatosabb számítások alapján a kormány újraírja a költségvetés sarokszámait.
Ezzel együtt már 2008 végén számos ponton szűkítette az állami kiadásokat és jelentősen, a 3 százalékos maastrichti kritériumszint alá csökkentette a költségvetés hiányát. A költségtakarékosság jegyében került sor a miniszterek és államtitkárok fizetésének befagyasztására, rendeletmódosítással pedig csökkent a minisztériumok, illetve a kormányhivatalok központi szerveinél a 2008. év végén adható jutalmak nagysága, keretösszege.
A kormány utasította az Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, hogy az állami vállalatok igazgatótanácsaiban, felügyelő bizottságaiban ülő tagok tiszteletdíját 10 százalékkal csökkentse. Munkahelyteremtésre fordítják az állami vállalatok vezetőinek 2008. évi prémiumának felét, illetve a teljes 2009-es összeget. A döntés 250 állami cég 450 vezetőjét érinti, akiknek egy, az Államkincstárnál vezetett számlára kell utalniuk az összeget. A kormány valamennyi olyan kormányzati kommunikációs kiadást elvont, amely nem áll közvetlen kapcsolatban az ezekben a hónapokban meghozandó, az ország számára elengedhetetlenül fontos döntésekkel. Ugyanez a cél a központi igazgatás különböző eszközbeszerzéseivel is.
Annak érdekében, hogy a költségvetés szűkülő bevételei mellett is meg lehessen őrizni az egyensúlyi pályát, több komoly társadalmi áldozattal járó, de mindenképpen szükséges lépést tett a kormány. Ennek keretében döntött arról, hogy a közszférában dolgozók 13. havi bérét nem egységesen fizeti ki. A kormány 2009-től 80 ezer forintban maximálta a 13-ik havi nyugdíjat, amit a rokkantnyugdíjasok mellett azok kapnak csak meg, akik elérik 62. életévüket. Ekkor döntött a kabinet arról is, hogy a nyugdíjkorrekciós programban foglalt nyugdíjemeléseket és a családi pótlék növelt összegét 2009 szeptemberétől kapják meg az érintettek. A költségvetési plafontörvény elfogadásával pedig jelentősen erősödtek az államháztartási egyensúly megtartásának intézményes és törvényi garanciái is.
A kormány nemzetközi pénzügyi támogatást szervezett a magyar gazdaság megvédése érdekében. A gyors és határozott intézkedések biztosították, hogy az ország kivételes forrásokhoz férhet hozzá. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió döntése alapján Magyarország 25,1 milliárd dolláros készenléti hitelről kötött megállapodást. A kabinet biztosította a magyar bankok pénzügyi stabilitását. A hazánk számára nyújtott készenléti hitelkeretből 600 milliárd forint banki mentőcsomagként szolgál. A kormány úgy döntött, hogy az állampapír-piaci folyamatok javítása érdekében módosítja a nyugdíjpénztárak befizetési szabályát: feloldotta a 40 százalékos részvénytartási hányadra vonatkozó előírást, ennek megfelelően a nyugdíjpénztárak korlátlan nagyságban tarthatják pénzüket állampapírokban. A kormány bővítette a pénzügyi felügyelet jogkörét, hogy a PSZÁF jobban tudja kezelni a pénzügyi rendszerben felmerülő kockázatokat, védeni a betétesek érdekeit, és hatékonyabban tudja kezelni a jövőben kialakuló problémákat. Az Európai Beruházási Bank 440 millió eurós, 2013-ig felhasználható hitelkeretet biztosít Magyarországnak a gazdasági versenyképesség támogatásához, amivel az állam az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési operatív programjának nemzeti hozzájárulásához nyújt fedezetet.
Forrás: Kormányszóvivői Iroda