Az adócsökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények hasonló nagyságrendű megszÜntetése teremti meg, amely csökkenti az adó alóli kibújás lehetőségeit is. A tervezett intézkedések hozzájárulnak a foglalkoztatottság növeléséhez és a gazdasági növekedéshez is.
A tervezett változások 2009-2010-ben két lépésben, az adóterhelés szintjének csökkentése nélkül az adóterhek mintegy 700-800 milliárd forintos adóátcsoportosítását jelentik, csökkentve a bérek közterheit, megszüntetve a különadókat, és növelve más, elsősorban a fogyasztást terhelő adók terheit, illetve szűkítve a kivételeket.
A kormány továbbra is elkötelezett az adóterhek általános mérséklése terén – erre törvényi kötelezettséget is vállalt –, azonban a szigorú egyensúlyi követelmények mellett erre jelenleg nincs lehetősége. A válság enyhülésével, a növekedés megindulásával azonban a növekedésből fakadó többletet – az egyensúly javítása, megőrzése mellett – a kormány döntően az adóterhek csökkentésére fogja fordítani.
Adócsökkentő lépések:
• Két lépésben, 5 százalékponttal – 32-ről 27%-ra – csökken a munkáltatók járulékterhe (egészségbiztosítási járulék 3, munkaadói járulék 2 százalékponttal). 2009. júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010. januárjától pedig már a bér teljes összege után. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege változatlanul havi 1950 Ft.
• Két lépésben csökkennek a munkavállalók normatív személyi jövedelemadó terhei. A személyi jövedelemadó kulcsai már júliustól a jelenlegi 18-36%-ról 19-38%-ra változnak, miközben a sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról 2009. júliusában 2,2 millióra, 2010. januárjában pedig 3 millió forintra emelkedik. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja. 2009. júliusában megszűnik a különadó.
• 2010. januárjától megszűnik a vállalkozások különadója.
Adócsökkentések forrását megteremtő lépések:
• 2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, akik nem foglalkoztatnak legalább 5%-ban csökkent munkaképességű dolgozót.
• 2010-től 19%-ra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kis-, és középvállalkozások beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társasági adóalap-kedvezmény megszűnik.
• 2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is.
• A 3 és több gyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb személyi jövedelemadó-kedvezmény.
• 2009. júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.
• 2009. júliusától emelkedik a dohánytermékek, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adója. Az üzemanyag esetén úgy, hogy emelkedő világpiaci árak esetén automatikus kompenzációs mechanizmus lép életbe.
• 2011-2013 között sor kerül az általános ingatlanadó bevezetésére. Az általános értékalapú ingatlanadó fokozatosan váltaná fel az önkormányzatok által ma is kivethető ingatlanadókat.
Az intézkedések hatása
Jelentősen csökkennek a béreket terhelő adók
Az intézkedések együttes hatásaként látványosan csökkennek a béreket terhelő adók: mintegy 7 százalékponttal mérséklődik a bérek adóéke, vagyis az összes bérre fordított kiadásból az adók és járulékok aránya. A bérterhek csökkenése már a válság idején is – más intézkedésekkel párosulva – mérsékelheti a vállalati elbocsátásokat.
Az adóteher csökkenése azt jelenti, hogy először fordul majd elő, hogy egy átlagos keresőnek több kerül a borítékjába, mint amennyit a bére után ő és munkáltatója befizet az államkasszába. Jelenleg ugyanis ahhoz, hogy valaki 100 forintot hazavihessen a családjának, 117 forintot kell a dolgozónak és a munkáltatójának adóként és járulékként befizetni, ennek összege 2009. második félévében 97 forintra, januárban pedig 90 forintra csökken.
Csökken a munkáltatók bérköltsége
A munkáltatói járulék csökkentése jelentősen mérsékli a munkáltatók bérköltségét. 2009 júliusától az alacsonyabb keresetek bérterhe mérséklődik nagyobb arányban, majd 2010-től minden kereseti sávban azonos arányú lesz a járulékcsökkentés. A bérköltség minden munkavállalónál 3,7%-kal csökken, de a magasabb kereseteknél nagyobb összegű lesz a munkáltatók megtakarítása.
Nő a nettó kereset, jobban megéri többet dolgozni
Az adókulcsok és a sávhatár 2009-2010-es változása elsősorban az átlagos és átlag körüli keresetek nettó összegét növeli látványosan. A legalacsonyabb kereseteknél az alsó adókulcs 19%-ra emelését jórészt ellensúlyozza az adójóváírás összegének növekedése. A magasabb jövedelműeket érintő adókulcs 2 százalékpontos növekedését viszont a szolidaritási adó eltörlése ellensúlyozza, így náluk is érzékelhető, bár az átlagos kereseteknél arányaiban mérsékeltebb nettó keresetnövekedés következik be. Az átlagkereset nettó összege 2010-ben változatlan bér mellett 10,2%-kal, több mint 12 ezer forinttal lesz magasabb, mint 2009. elején.
Az, hogy már idén és jövőre pusztán az adóváltozások hatására nő a nettó kereset, az ebből fakadó pótlólagos kereslet némileg enyhíti a válság mélységét. A személyi jövedelemadó változásai túl azon, hogy több pénzt hagynak az embereknél, egyben nagyobb ösztönzést adnak a munkába lépésre, a nagyobb teljesítményre, vagy éppen az eddig zsebbe fizetett bér kifehérítésére. Eddig ugyanis – különösen az átlagkereset környékén – a béremelésből aránytalanul magas összeget vitt el a személyi jövedelemadó. 2010-től azonban már az adózók 83%-a fog az alsó kulcs szerint adózni, és az adójóváírás csökkenő mértékét is figyelembe véve a bérnövekményt terhelő adó, az úgynevezett marginális adókulcs a havi 150-240 ezer forint közötti sávban csaknem a felére csökken.
Fejlesztő, beruházó vállalkozások támogatása
2010. januárjában – ha a szűk mozgástér miatt viszonylag kis mértékben is – mérséklődnek a vállalkozások nyereségét terhelő adóterhek, mintegy 40 milliárd forinttal marad több a vállalatoknál. A különadó megszüntetésével egyidejűleg 19%-ra emelkedik a társasági adó és megszűnik a társasági adóalap-csökkentő kedvezmények többsége. Megmaradnak viszont a beruházó, fejlesztő vállalkozásokat segítő kedvezmények: a fejlesztési tartalékképzés lehetősége, a kis-, és közepes vállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, a gyorsított értékcsökkenési leírás lehetősége.
Egységes ingatlandó – jövedelem mellett a vagyon adóztatása
Általános szakmai egyetértés van abban, hogy a legális jövedelmek túlzott adóztatása helyett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a nem kis részben eltitkolt jövedelmekből felhalmozott vagyont terhelő adóknak. A kormány az elkövetkező hetekben – a korábbi tapasztalatok alapján, az alkotmányos követelmények és az indokolt átmenet biztosításával – javaslatot tesz az általános ingatlanadó 2011-2013. közötti bevezetésére.